280 likes | 370 Views
Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban : Élő idegen nyelvek. A bizottság tagjai voltak: Einhorn Ágnes László Tímea Öveges Enikő Polákovics Nándor A bemutatót készítette: Szálka Miklósné Budapest, 2012. Február. Miért volt szükség a NAT megújítására?.
E N D
Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban: Élő idegen nyelvek A bizottság tagjai voltak: Einhorn Ágnes László Tímea Öveges Enikő Polákovics Nándor A bemutatót készítette: Szálka MiklósnéBudapest, 2012. Február
Miért volt szükség a NAT megújítására? • Köznevelés tartalmi egysége • A kulturális javak amelyekhez minden tanuló hozzáférhet • Közös műveltséganyag, közös nyelv • A kompetenciák és az közműveltségi elemek összhangjának megteremtése
Mi változott az élő idegen nyelvek esetében, és mi nem? • Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv • Világos célrendszert fogalmaz meg • Meghatározza a minimum követelményrendszert • Utakat nyit az emelt szintű érettségihez • Megerősíti a második nyelv tanulásának lehetőségét • Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel
Közös Európai Referenciakeret (KER) Közös Európai Referenciakeret. Nyelvtanulás, Nyelvtanítás, Értékelés. Kulturális Együttműködési Tanács Közoktatási Bizottság Élő Nyelvek Osztálya, Strasbourg. Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht., 2002. http://www.coe.int/t/dg4/Linguistic/Source/Framework_EN.pdf http://www.nyak.hu/nyat/doc/ker_2002.asp
A NAT és a Kerettantervek Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik: • a képzési szakasz/ok nevelési és oktatási céljait, • a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, • a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, • a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, • követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet.
Kerettantervek és önállóság Az intézmény szakmai önállóságát biztosítja: • a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret • a módszertani szabadság • az engedélyezett kerettantervek • egyedi tantervek lehetősége
A NAT és a Kerettantervek viszonya az élő idegen nyelvek esetében • A műveltségterület több idegen nyelvet ölel fel, ezért több tantárgyról beszélünk. • A közműveltségi elemeket a az alaptantervben, a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös Európai Referenciakeretben (KER)[1] megadott nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg. • A különböző nyelvi komponensek (témakörök, beszédszándékok stb.) a kerettantervekben jelennek meg.
A kerettanterv javasolt fogalmi rendszere a KER szellemében • készségszintek • nyelvi tevékenységek • megértendő vagy létrehozandó szövegfajták • kommunikációs helyzetek • kommunikációs szándékok • nyelvtani szerkezetek • szövegértési, szövegalkotási és interaktív stratégiák, • a témakörök • az értékelés alapelvei • a tananyagválasztás alapelvei.
A köznevelés feladata és értékei - az élő idegen nyelvektükrében Élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen: • A nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz • A világ dolgaiban való megbízható tájékozódáshoz • A felelős, szabadon meghozott döntésekhez • A munkaerő piacon való boldoguláshoz • Saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és megbecsüléséhez
Az idegen nyelv tanulásának körülményei • Kötelezően a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell tanulni, de hamarabb is elkezdhető. • Az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül. • A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelvből kell használható nyelvtudásra szert tennie. • Igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás.
Esélyegyenlőség és nyelvtanulás • a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása • személyiségének képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése • illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása • a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek feltárása • motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása • egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; • a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek megteremtése.
Időkeretek • Nem változtak a 2007-es NAT-hoz képest • Stratégiai cél azonban, hogy a második idegen nyelvet korábban lehessen kezdeni • Az első idegen nyelv óraszámát növelni lehessen • Jó hír, hogy a kerettantervek során terveznek tagozatos tantervet is idegen nyelvből
Alapvető célok: Kommunikatív kompetencia • A tanulók tudják megoldani nyelvhasználatot igénylő feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. • A kommunikációképes nyelvtudás képessé teszi a nyelvtanulót valóságos helyzetekben, valóságos üzenetek cseréjére.
A kommunikatív kompetencia összetevői • Nyelvi kompetencia (szókincs, fogalomkörök, kiejtés stb. ismerete) • Szociolingvisztikaikompetencia (társadalmi érintkezés formái: stílus, hangnem ismerete) • Pragmatikai kompetencia (kommunikációs szándékok, szövegalkotás szabályai, kommunikációs forgatókönyvek)
Alapvető célok: Interkulturális kompetencia • Kultúrák különbségeinek és hasonlóságainak értelmezése, és nyitottság más kultúrák iránt. • Interkulturális készségek és ismeretek, melyek lehetővé teszik a különböző anyanyelvű emberek közötti hatékony kommunikációt. • Pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt.
Alapvető célok: Tantárgyi integráció • Az idegennyelv-tanulás olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulót, amelyek más műveltségi területekkel érintkeznek. • Bizonyos tantárgyakat, vagy témákat idegen nyelven is lehet tanítani. • A tantárgyközi integráció a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. • Az élethosszig tartó tanulás fontosságának a felismerésére.
Alapvető célok: Információs és kommunikációs technikák (IKT) • Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) segítik a célnyelvi közösséggel való közvetlen kapcsolatot. • Élő és közvetlen hozzáférést biztosítanak a célnyelvi kultúrához. • Autentikus célnyelvi modelleket tesznek hozzáférhetővé. • Növeli a tanulók és a tanárok motiváltságát. • Elősegíti a pedagógiai innovációt és fejleszti a kreativitást. • Az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszközei. • A tanár és a nyelvtanuló szabadon válogathat és választhat a számára leghasznosabb források (nyelvi és civilizációs anyagok, szövegek, képek, audiovizuális anyagok) közül.
Alapvető célok: Nyelvtanulási stratégiák kialakítása • A tanulás belső motivációinak kialakítása, fejlesztése. • A tanulók cselekvő részvétele a tanulásban (learning by doing). • A tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek mozgósítása. • Az együttműködő (kooperatív) tanulás elősegítése. • Önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség támogatása. • Differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
Tanulás, tanítás szervezése A tanuló a nyelvtanulási folyamat során: • kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről, • ismerje meg azoknak a forrásoknak a használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek az önálló munkában segítségére lehetnek, • fokozatosan sajátítsa el azokat a stratégiákat, amelyek segítik a kommunikációban és a szövegek értelmezésében, • munkájának rendszeres tanári értékelése mellet sajátítsa el az önértékelés módszereit.
Fejlesztési feladatok – nyelvi minimum szintek Első élő idegen nyelv • 4. évfolyam KER szintben nem megadható • 5‑8. évfolyam A2 • 9‑12. évfolyam B1 Második élő idegen nyelv 9-12 évfolyam A2
Első élő idegen nyelv 8. évfolyam A2-B1 10. évfolyam B1-B2 12 évfolyam B2-C1 Második élő idegen nyelv 8.évfolyam A1 10.évfolyam A2 12. évfolyam B1-B2 Emeltebb szintű képzés esetén megcélozható szintek
Képzési szakaszok 1-4 évfolyamok • Cél, hogy a tanulókban felébredjen a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés, hogy felfedezzék, más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek. • Játékos, tevékenységközpontú formák, a tanuló közvetlen tapasztalati világából kiindulva. • Hallott szövegre és beszédre épüljön, az írás szerepe ebben a szakaszban másodlagos. • Dalok, versek, mondókák és jelenetek. • Fontos a szorongásmentes örömteli tanulás, amely sikerélményt biztosít. • Nem jellemző a gyors haladás, ám a korai nyelvtanulás pozitív hatása a későbbi tanulás során nem elhanyagolható.
Képzési szakaszok 5-8 évfolyamok • Legalább egy idegen nyelvből el kell jutnia az európai hatfokú skála második, A2 szintjére. • A természetes és spontán nyelvelsajátítás mellett a tanulók felfedezik, megértik és alkalmazzák a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. • A serdülő korosztálynak megfelelő témák, történetek, szerepjátékok, valamint az ő érdeklődésüknek megfelelő csatornák, mint például a világháló különböző alkalmazásai. • Nő a kortárscsoport együttműködésének szerepe, többek között csoportmunka és projektmunka formájában. • A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett ebben a korban fokozatosan fejleszteni kell a célnyelvi olvasás és írás készségét is. • A tanulóknak meg kell ismerkedniük önálló nyelvtanulási stratégiákkal, és el kell indulniuk a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján.
Képzési szakaszok 9-12 évfolyamok • Minden diáknak legalább az európai hatfokú skála harmadik szintjére, a „küszöbszintre” (B1), vagyis az önálló nyelvhasználat szintjére kell eljutnia. • Alapvető cél a kommunikatív nyelvi kompetencia további fejlesztése autentikus nyelvi anyagok segítségével. • A nyelvi készségek fejlesztése integráltan történik. • A tanult nyelv iránti érdeklődés, a célnyelvi kultúrához való pozitív viszony, valamint a nyelvtanulás motivációjának fenntartásában fontos cél. • Az idegen nyelvet saját céljaikra is tudják használni kapcsolattartásra, továbbá későbbi tanulmányaik és munkájuk során.
Szintleírások A következő nyelvi készségek szintjeire vannak meghatározva: • Olvasott szöveg értése • Hallott szöveg értése • Beszédkészség • Interakció • Íráskészség • Nyelvhelyesség Igazodva a vizsgák komponenseihez.
Összegzés • Továbbra is a KER fogalomrendszerében és szintrendszerében maradt a tanterv • Világos célrendszert fogalmaz meg • Meghatározza a minimum követelményrendszert • Utakat nyit az emelt szintű érettségihez • Összhangban van a jelenlegi vizsgakövetelményekkel
Köszönöm a figyelmet!