SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF)

1. SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR (TF) AZ ÉLETMINŐSÉG ALAKÍTÁS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA 15-16. óra Dr. Bartha Csaba egyetemi adjunktus Rekreáció Tanszék

2. 15-16. óra Alkohol, dohányzás

3. Az alkohol meghatározása • A spiritusz, az alkohol orvosi latin neve, mely nem más, mint az etilalkohol (CH3-CH2-OH). • Ez a színtelen, illékony, kellemes illatú, égető ízű, gyúlékony folyadék 78,3 C-fokon kezd forrni. • A mai tudományos álláspont szerint az alkoholnak nincs semmiféle hasznos hatása a szervezetre nézve, károsító hatása annál több!

4. Szinte minden társadalomban fogyasztanak alkoholt, melyet elsősorban gabonafélék, gyümölcsök vagy zöldségek lepárlásával állítanak elő. • Az erjesztett ital alkoholtartalma desztilláció révén tovább fokozható, így készítik a tömény italokat, például a rumot, pálinkát, stb. • Az ily módon előállított ital fogyasztása, amennyiben az az egyén vagy a közösség, vagy mindkettő károsodásához vezet alkoholizmusnak nevezhető.

5. Tudnunk kell (és sajnos a felmérések alapján sokan tapasztalatból tudják), hogy már kevés alkohol elfogyasztása is változásokat okoz a viselkedésben. • 0,03-0,05 %-osvéralkoholszintnél (30-50 mg alkohol 100 ml vérben) az ember például nagyobb önbizalommal bír, mozgásos reakciói viszont lelassulnak. • Ez a két tényező az, ami miatt rendkívül veszélyessé válik az alkoholfogyasztás utáni autóvezetés, és ez az, amit oly sokan figyelmen kívül hagynak. • 0,10 %-os véralkoholszintnél a beszéd hadaróvá válik, megnehezül a kar és a lábmozgások koordinálása, egyesek agresszívvé, mások csendessé válnak. • Súlyos tehetetlenséggel jár a 0,20 %-os véralkoholszint, a 0,40 %-os érték pedig akár halálos is lehet.

6. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete az alkoholfogyasztókat szociális minta alapján a következő csoportokba sorolja: • az absztinensek, akik soha nem fogyasztanak alkoholt; • a szociális ivók, akik elsősorban társaságban isznak, az ivás célja ilyenkor nem a részegség, bár időnként az is előfordul. • A nagyivók rendszeresen és sokat isznak, gyakran lerészegednek. Közéjük tartoznak a "probléma-ivók, akik ugyan nem rendszeresen, de önkontroll nélkül isznak, ha úgy érzik, gondjaik vannak. • Végül az alkoholbetegek, akiknek tevékenysége, gondolatai az alkohol megszerzése körül forog, kezelésük esetén elvonási tünetek alakulnak ki, ami mindenképpen orvosi ellátást igényel.

7. Az alkoholizmus kialakulásában jelentős szerepe van a genetikai tényezőknek, de nem szabad elhanyagolni a környezeti hatásokat sem. • Bizonyított tény például, hogy az örökbefogadott gyermekek is 3-4-szer gyakrabban lesznek alkoholisták, mint azok, akiknek szülei nem isznak. • Az alkoholista szülői mintát látó gyermek maga is könnyebben fog az otthon látott „problémamegoldó” módszerhez folyamodni, azaz a pohár után nyúlni. • Ha alkoholista van a családban, a többi családtag is akaratlanul a függőség alá rendeli az életét, szerepet vállal egy játszmában, melyből külső, szakember által nyújtott segítség nélkül nehezen található a kiút.

8. „Az alkohol öl, butít és nyomorba dönt” • Az alkohol pusztító hatása visszafordíthatatlan folyamat, azaz irreverzibilis. • Az alkoholfogyasztáshoz - mint legális droghoz - mindig talál az ember alkalmat. • Van, aki unalmában, bánatában, jókedvében, üzleti okok végett, iszik. Azt azonban senki sem veszi figyelembe, hogy helyrehozhatatlan fizikai és pszichikai károsodásokat okoz. • Az idült alkoholista nemcsak önmagát, de előbb-utóbb családja, környezete életét is tönkreteszi. • Az alkoholnak tehát a társadalmi veszélye is jelentős.

9. Az alkoholbetegek gyakran ki is lépnek a családi kötelékekből (vagy a család türelme fogy el velük szemben), menekülnek a felelősségre vonás elől, és olyan csoportokhoz csatlakoznak, ahol az ivási szokások elfogadottak. • A pszichés függőségen túl, a hosszan tartó ivás fizikai függőséget is okoz, és az út végén ott vannak a súlyos egészségügyi problémák. • A máj kezdetben elzsírosodik, később zsugorodni kezd - ez már visszafordíthatatlan károsodást jelent - amikor pedig teljesen felmondja a szolgálatot, bekövetkezik a májkóma, mely halálhoz vezethet. • Könnyen életveszélyes állapotot idézhet elő a hasnyálmirigy károsodása, valamint gyakran alakul ki magas vérnyomás, felléphetnek szívritmus-zavarok, szívelégtelenség is. • Az idegrendszer elváltozásai is gyakoriak, jellemző tünet a kézremegés, a végtagokon jelentkező érzészavarok és az elbutulás.

10. Az alkoholfüggőség jelei • kivörösödött szemek, torokfájás, száraz köhögés és fáradtságérzés • az alvási és evési szokások gyökeres megváltozása • kedvetlenség, ellenséges és goromba viselkedés • iskolai, munkahelyi problémák, lógás • apátia, az érdeklődés elvesztése az eddig kedvelt dolgokkal, tevékenységekkel kapcsolatban • elszigetelődés, eltávolodás a régi barátoktól, új társaság • lopás, rendszeres hazudozás, a családi kapcsolatok megszakítása

11. A WHO adatai szerint Magyarországon évente 250 milliárd forintot költenek alkoholra, az állam bevétele ebből 150 milliárd, ám az alkoholisták kezelése, munkából való kiesésük, és az ezzel járulékos költségek együtt megközelítik a 700 milliárd forintot. • Magyarországon jóval kevesebb figyelem irányul az alkoholistákra, mint a drogosokra, jóllehet számuk az utóbbiakénál nagyságrendekkel több. • 2-2,5 millió ember tekinthető problémaivónak, és egymillió alkoholistának.

12. Dohányzás • NIKOTIN • A nikotin cigarettában, szivarban, pipadohányban található kémiai anyag, ezek elszívásakor kerül a szervezetbe. • A cigaretta legfontosabb összetevői a nikotin mellett a kátrány és a szénmonoxid (CO), de emellett még mintegy 4000 féle anyag kerül a szervezetbe. • Folyamatos használat mellett egyre növekvő mennyiség használata jelentkezik • A dohányzás erős testi és lelki függőséget alakít ki. Az elvonási tünetek nagyon hamar, az utolsó cigaretta elszívása után 30-120 perccel jelentkeznek. • Elvonási tünetek: rossz közérzet, szorongás, depresszió, ingerlékenység, nyugtalanság, idegesség, düh, a koncentrálás nehézsége, csökkent szívműködés, az étvágy fokozódása, hízás, az emésztőrendszer zavara.

13. NIKOTIN • Az első cigaretta elszívása szinte minden esetben kellemetlen hatásokkal, hányingerrel, szédüléssel rosszulléttel jár. • Ezek a tünetek a folyamatos használat, a hozzászokás és a függőség kialakulása során eltűnnek, de a használattal történő felhagyáskor 1-2 órán belül egyéb kellemetlen tünetek (ingerlékenység, nyugtalanság, stb.) jelentkeznek. • A dohányzás függőséget kialakító hatása többek között abban jelentkezik, hogy a cigaretta elszívása megszünteti az elvonási tüneteket. • A dohányzásnak tehát önmagában nincsen jelentős pozitív hatása, a pozitív hatás inkább abban jelentkezik, hogy dohányzáskor eltűnnek a negatív elvonási tünetek. • Sokan azt tapasztalják, hogy a dohányzás nyugtató hatású. Ez nem így van. A nikotin, éppen ellenkezőleg, stimuláns szer. A nyugtató hatás abban rejlik, hogy a dohányzás megszünteti a kellemetlen elvonási tüneteket.

14. NIKOTIN • a dohányzás rákos megbetegedésekhez vezethet (tüdőrák, felső légutak), de hozzájárulhat egyéb tüdőbetegségek kialakulásához • a dohányzás jelentős veszélyt jelent a különböző szív- és érrendszeri betegségek szempontjából (szívinfarktus, érszűkület) • a dohányzás hozzájárulhat a gyomor és a bélrendszer fekélyes betegségeinek kialakulásához • a dohányzásnak szerepe lehet a nemi hormonok szabályozásának zavaraiban • az aktív dohányzás mellett a passzív dohányzás, azaz más dohányfüstjének a belélegzése is veszélyes, egészségkárosító • a terhesség alatti dohányzás (a passzív dohányzás is) az újszülött károsodásához vezethet • a dohányzás – mivel nincsenek feltűnő, látványos veszélyei – szinte észrevétlenül vezet a függőség kialakulásához

15. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!