Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hortobágy HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hortobágy HK Az élhetőbb Hortobágy és térsége fejlődéséért Budapest, 2008 Szeptember 23. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

Hortobágy HK – Összefoglaló a térségről A(z) Hortobágy HK területe 11 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 55,187 fő, a városokban élő lakosok száma 41,357 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 • A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 23 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 48%-a, 11 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 29 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Hortobágy HK – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 55,187 • Balmazújváros • 18,401 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 11 • Nádudvar • 9,377 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 4 • Polgár • 8,533 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 9 • Egyek • 5,829 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 1 • 6 • Fő fejlesztési prioritások száma • 23 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 1 • 23 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 0 • 29 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Hortobágy HK – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,168,423 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 9 • 1,168,423 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 6 • 1,010,613 • Falumegújítás és -fejlesztés • 6 • 848,509 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 741,565 • Leader közösségi fejlesztés • 4 • 558,809 • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 618,680 • Leader képzés • Leader rendezvény • 6 • 498,938 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 4 • 319,318 • Leader komplex projekt 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Hortobágy HK - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A közösség települései egymástól távol helyezkednek el igazi együttműködés nehezen alakult ki,bár a problémák hasonlóak.Közös nehézség a munkalehetőségek hiánya,emiatt a képzett munkaerő elvándorlása,a lakosság elöregedése.A problémák megoldását sokszor az önkormányzatoktól várják.Több település esetében problémaként jelentkezik a külterületen élő lakosság életkörülményeinek javítása,hiszen a szétszórt szerkezet miatt még az alapellátás biztosítása is nehézséget jelent.A településközi együttműködés mellett hiányzik a településen belüli, szférák közötti összefogás is. A környezeti adottságok (HNP jelenléte)kihasználása nem általános. • A települések többsége(8)a fejlődés lehetséges útjaként a turizmust jelölte meg.A közösség összefogásával van ennek reális esélye,ám ehhez a sajátos arculat, a specifikumok felmérése és „összeszervezése” feltétlenül szükséges.A térségi hálózatok szervezése,a települések közötti együttműködés a közös jövőt jelentheti.Ezt folyamatosan,minél szélesebb körben szemléletváltás,az érdekek felismerése és összehangolása útján lehet elérni.Különleges adottságokkal rendelkezik a közösség:természeti,kultúrális és épített értékek,hagyományos gazdálkodási formák,rendezvények,melyek a Hortobágy Helyi Közösséget egyedivé teszik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Hortobágy HK – A stratégia alapvető célja • A stratégia megvalósítása során szemléletváltás történik, mely nemcsak a települések szféráinak együttműködését javítja, de a közös programok, a hálózatosodás révén településközi összefogás, térségi együttműködés jön létre. A földrajzi elhelyezkedés és a természeti-környezeti adottságok előnyeire építő versenyképes, fenntartható gazdaság megteremtése az itt élők számára a minőségi életkörülményeket biztosítja. A térség értékeinek megismerése által erősödik az identitás. A megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak, hogy egyedi arculat alakuljon ki, javuljon a térségben élők életminősége, a térség vonzóbbá váljon a látogatók számára. A fiatalok is helyben maradnak, mert a térség perspektívát kínál számukra. A terség lakói megtanulnak gondoskodni magukról, felelősséget vállalni egymásért. • A fenti célkitűzések elérése a közösség számára fontos, hiszen a helyzetlelmzésben megfogalmazott települési problémalánc szűnne meg: a munkalehetőség hiányában nehéz a megélhetés - a fiatalok elvándorolnak a településről - elöregedik a lakosság - csökken a lakónépesség - a település tőkevonzó képessége megszűnik - nő az elmaradottság. • Fontos, hogy a települések által lehetőségnek tartott turizmus fejlődjön, ám ehhez meg kell találni a bemutatható értéket, a vonzerőt megszilárdítani. A hagyományokra és adottságokra alapozott mezőgazdasági termelést a feldolgozottsági szint emelésével és az előállított termék piacra jutásának segítésével lehet fenntarthatóvá tenni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • A Hortobágy Helyi Közösség a Balmazújvárosi,a Polgári és Püspökladányi kistérségek 11 települését foglalja magába, közülük 4 város. A települések összlakossága 55.187 fő. A természeti értékek – a Tisza folyó, a Tisza-tó közelsége és a Hortobágy- alapvetően meghatározzák a térség hangulatát. • A közösségben a kistérségi központok kiemelkednek és központi funkciókat töltenek be. Több munkalehetőség, nagyobb ipari, mezőgazdasági vállalkozás székhelye a két központ. Több szolgáltatáshoz lehet hozzá jutni, mint a rosszabb helyzetben lévő belső periféria területein (Egyek), illetve a pár száz lelket számláló kisközségekben (Folyás, Újtikos, Tiszagyulaháza). • A települések közötti kapcsot az országosan és nemzetközileg ismert Hortobágy tájegység jelenti. Itt alakult meg - hazánkban elsőként -1973-ban 52000 hektáron a Hortobágyi Nemzeti Park. Célja, hogy az egyedülálló természeti, néprajzi és épített értékeket megóvja, átörökítse. • Természetföldrajzi szempontból a másik integráló tényező a Tisza, melynek bal partján helyezkednek el a közösség települései. A Tisza mellett még élnek a szép és érintetlen - kiaknázásra váró - ártéri erdők. • A tájegység hévizekben bővelkedő területen helyezkedik el : az 1000 méternél mélyebbről feltörő, 70 °C feletti vizeket nagy ásványi sótartalmuk és hőfokuk alkalmassá teszi gyógyfürdőben való alkalmazásra Balmazújvároson, Tiszacsegén, Polgáron, Egyeken és Nádudvaron. • A térségre a mezőgazdaság, - azon belül a szántóföldi termelés – dominál, alkalmazkodva a helyi talaj- és éghajlati adottságokhoz: a változó eloszlású és mennyiségű csapadék miatt néha aszályos éghajlat nehezíti a termelést. Az alacsony termőképességű szikes területek mellett kisebb kiterjedésben csernozjom (fekete föld) és ártéri talajok is találhatóak. A csernozjom talajokon folytatott termelés – kedvező időjárás mellett – magas minőségű termést ad. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • Annak feldolgozásával kiváló helyi termékekhez juthatunk. Fontos, hogy mezőgazdaságban a hagyományos termelési szerkezet konzerválódása jellemző, a gazdálkodók tevékenységét a tervezettség hiánya, ad hoc termelési döntések jellemzik. Az előnytelen birtokszerkezet (elaprózodottság, földrajzi kohézió hiánya) és a földpiac rugalmatlansága is lassítják a fejlődést. • A szikes területek jellemzője a legeltető állattartás. Ehhez köthető a Hortobágy legfőbb kulturális öröksége – egyben turisztikai attrakció is – a pásztorélet fennmaradása és továbbörökítése. • A pásztorépítmények a puszta ékszerei, a pásztoréletmódhoz kötődő hagyományok és a kézműves mesterségek hazánk különlegességét adó egyedi értékek, melyek bemutatását a térség településein megrendezett helyi, térségi, országos vagy nemzetközi jelentőségű rendezvények szolgálják. • Hortobágy nemcsak egy település az itt élő emberek számára. Sokkal inkább egy tájegység, amelyhez kötheti magát. Országos és nemzetközi szinten is ismerik a tájat az egyediségéről, az itt található természeti értékekről, az itt élő emberek vendégszeretetéről. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 1/2 • A kistérség jelenlegi állapota már a pleisztocén időszakban kialakult. Fokozatosan ellaposodó fátlan tájon a folyók között gyepek és mocsarak mozaikja jött létre. A legfontosabb élőhelyek: a pannon löszpusztagyepek (NATURA-2000-es kód: 6250) és a pannon szikes puszták és mocsarak (kód:1530) kiváló állapotban maradtak fenn. Itt alakult meg a Hortobágyi NP, és megkapta az UNESCO Világöröksége címet. A kistérség jelentős hányada a NATURA 2000-es területhez tartozik; hazánk egyik leggazdagabb biodiverzitású térsége. 340 madárfaj fordult elő; sok a speciális madárvédelmi terület, ahol sztyeppi eredetű fajok (kék vércse, túzok, csíkosfejű nádiposzáta) fészkelnek. A kistérség több millió vízimadár (nagy lilik, daru) pihenőhelye az európai-afrikai vonulási útvonalon. Emlősök közül ritka, sztyeppi faj az ürge és a pusztai görény. • A terület vízellátottsága kiváló a Tisza folyó és belőle induló csatornák hálózata miatt. Az öntözővíz használat alacsony, a csatornák inkább a halastavakat táplálják. A védett területeken természetvédelmi célú csapadékvíz visszatartás folyik. Évenként folyamatosan csökkenő szennyezés csak a Hortobágy folyóban mutatható ki. • A kistérség a mérsékelten kontinentális klímához tartozik, így aszályra hajlamos, amit a klímaváltozás tovább erősít. Magas a napsütéses órák száma, de ez nincs kihasználva napkollektorokkal. Szélenergia közepes, de a szélerőművek telepítése a tájképi értékek rombolása miatt nem kívánatos. A széndioxid kibocsátás a gyárak hiánya és kevés település miatt alacsony. • Magyarország és Európa egyik legszebb tája a kanyargós Tiszával szegélyezett hortobágyi puszta. A kiterjedt legelőket és nádas mocsarakat apró szántók szabdalják, de a Hajdúhát csernozjom talaján nagyüzemi mezőgazdaság folyik. Turisztikai és természetvédelmi szempontból is fontos tájképi érték a Tisza folyó és árterei, a fátlan füves puszta, ahol a töretlen horizonton hodályok, gémeskutak és esztrengák remegnek a délibábban. • A kistérségnek 80%-át borítják szikes talajok, ezek legeltetésre és takarmány előállításra használhatók. A csapadékvíz és legeltetés okozta eróziós tevékenységek hasznosak a szolonyec szikesek fenntartásában. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 2/2 • A Hajdúháton az erős szelek okozta talajeróziót erdősávok telepítésével kell megakadályozni. Jelentős talajszennyezés nincs a térségben. • A kistérség települései két regionális hulladéklerakóba szállítják a kommunális hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtés közepesen kiépített. Megoldásra vár a régi hulladéklerakók felszámolása. A szennyvízkezelés a legtöbb településen megoldott. • A kistérségre a tiszta levegő, a zaj és fényszennyezés hiánya jellemző, ezért kiválóan alkalmas ökoturisztika szolgáltatások fejlesztésére. • A biodiverzitás erőforrások nincsenek kihasználva az itt élő lakosság teljes körében. Az ökoturisztikai szolgáltatások színvonala alacsony, nincs összhangban a természeti adottságokkal. • A kistérség fenntartható hagyományos földhasználati módokat alkalmaz, mint külterjes legeltetés, hagyományos földművelés, biogazdálkodás, a peremeken az iparszerű mezőgazdaság jellemző. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 • A közösség 11 településéből 9 hátrányos helyzetű. • Balmazújváros: kistérségi székhely. Infrastrukturális ellátottsága megfelelő, a szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak. Jól működő civil szervezetekkel rendelkezik. Problémát jelent a munkahelyhiány, az elvándorlás, az egyre öregedő népesség. • Tiszacsege: jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, ám ezek kihasználatlanok. A szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak. Magas a munkanélküliség, hiányoznak a munkahelyek. • Egyek: fejlesztésre szorul az infrastrukturális ellátottság, az alapszolgáltatások elérhetőek. Magas a munkanélküliség aránya, jellemző a szakemberhiány. Hiányzik a települési szereplők közötti együttműködés. • Hortobágy: természeti és kulturális értékekkel rendelkező, országos jelentőségű turisztikai központ, ám a lakosság 20%-a külterületen él. Ez is oka annak, hogy magas a munkanélküliség aránya. Jellemző az állami szektor jelenléte. • Nádudvar: megfelelő infrastrukturális ellátottságú város, ahol a szolgáltatások jól elérhetőek. Jól működő civil szervezetekkel rendelkezik. Jellemző a mezőgazdaság és az ahhoz kötődő feldolgozóipar jelenléte. • Újszentmargita: magas a munkanélküliség, vállalkozások számára nem vonzó település. A szolgáltatások hiányoznak, ill. fejlesztésre szorulnak. A lakosság korösszetétele elöregedésre utal. • Folyás: jellemző a kisközségben a munkanélküliség és az ebből fakadó elszegényedés. Fiatalok számára nem vonzó a település, mivel hiányoznak a fejlődést lehetővé tevő adottságok. A szolgáltatások helyben nem elérhetőek. • Újtikos: a munkalehetőségek korlátozottak, bár a vállalkozások számára jó területi adottságokkal rendelkezik a település és jól képzett a munkaerő. A szolgáltatások elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak. • Tiszagyulaháza: öregedő lakosság, a gyermekes családok hiánya jellemzi. Az infrastruktúra fejlesztése Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 • szükséges, a szolgáltatások részben elérhetőek, de fejlesztésre szorulnak Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 11% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 9% • 13% • Építőipar • 26% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 7% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 8% • 3% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 15% • 8% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 19% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 29% 8% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 4% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 17% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.5%, ami 2.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.5% • Változás 2003-hoz képest 2.0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A HORTOBÁGY Helyi Közösség területén, több gazdasági ág, illetve különböző nagyságú vállalkozás működik mezőgazdasági vállalkozások magas aránya figyelhető meg. • A vállalkozások nagy része kisvállalkozás, 1-9 fővel működik. • A nagyobb településeken középvállalkozások foglalkoztatnak nagyobb számban szakképzett munkaerőt, azonban a kistelepüléseken, illetve a külterületi településrészeken súlyos problémaként jelentkezik a munkahelyhiány. • Nagyon sok a kényszervállalkozás a településeken. • A nagyvállalatok hiányoznak a közösség területéről, a tendencia azt mutatja, hogy ez nem fog megváltozni. • Az állami szféra a meghatározó a foglalkoztatottságban. • A térségben 3 középfokú intézmény működik. Balmazújvároson a Veres Péter Gimnázium Szakközépiskola és Szakképző Iskola, Polgáron a Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, és Nádudvaron a Népi Kismesterségek, és Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája. A szakképzés területén nagy hagyományokkal rendelkezik az újvárosi szakképző, főleg fémmegmunkáló szakembereket képeznek magas színvonalon. • A térség 3 felsőoktatási központ közelében található, Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, és Egri Főiskola. • HORTOBÁGY Helyi Közösség területén mind a 11 településen magas a munkanélküliség aránya, az országos átlagot jelentősen túllépi. • A települések vonatkozásában a közcélú munka folyamatossá vált, s az önkormányzatok jelentős részben felhasználják a keretet. Mindez kevésnek bizonyul akkor, ha igazán nincs tartós munkahelyteremtés a településen, s az tapasztalható, hogy munkahelyek szűnnek meg, s a létrejött új munkahelyek nem pótolják a megszűnteket. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • A munkanélküliek között a 26-45 éves korosztály adja a nagyobb hányadot. • A szakképzetlen munkaerő magas aránya mutatja, hogy fontos, milyen iskolai végzettséggel rendelkezik az álláskereső. Ezen a téren előremozdulást eredményezhet a szakmai képzéseket, átképzéseket lebonyolító szervezetekkel az együttműködés. Meg kell azonban jegyezni nagy azon álláskeresők száma, akiknek felsőfokú végzettsége ellenére sincs munkája. Ez azt eredményezi, hogy a qvalifikáltabb munkaerő elhagyja a térség településeit a jobb megélhetési körülmények miatt. • Az álláskeresők megnövekedett a nők számaránya, nehezedik a munkaerőpiacon elhelyezkedésük is. • A bértámogatási rendszer bevezetése térség területén élő hátrányos helyzetű rétegek munkába állítását segíti elő: tartós munkanélküliek, 50 év felettiek, szakképzetlenek, pályakezdők, illetve roma lakosságra. • A közösség területén a munkanélküliséggel továbbra is hosszú távon kell számolni. Munkahelyek teremtésével elsődleges és másodlagos munkaerő piaci kínálat bővítéssel lehet oldani a feszültségeket. • Fel kell hívni a munkáltatók intézmények figyelmét a pályázati lehetőségekre. Továbbra is szélesíteni kell a propagandát, mind a kirendeltség, mind az önkormányzat részéről. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 3 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Balmazújváros székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 3 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 1,446 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 9% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • KITE Zrt • Nádudvar • 285 2 • Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht • Hortobágy • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 210 3 • Hortobágyi Halgazdaság Zrt • Hortobágy • 0502 Haltenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 165 4 • NAGÉV Kft • Tiszacsege • 150 5 • ACEX Acéltermékgyártó Kft • Balmazújváros • 2830 Gőzkazán gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 130 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Hexa-Metal Kft • Balmazújváros • 2811 Fémszerkezet gyártása • 127 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • MARK-Nagisz Kft • Nádudvar • 103 8 • NÁDÉP Kft • Nádudvar • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 100 9 • R-KO-N Húsipari Kft • Balmazújváros • 1511 Húsfeldolgozás, -tartósítás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 95 10 • Polgár és Csege Coop Zrt • Polgár • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 81 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • Térségben a külföldi, hazai tőkebefektetések száma alacsony. • A térségben az ipar és a mezőgazdaság az uralkodó gazdasági ágazat, a szolgáltató szektor térhódítása nem jellemző. Az iparban foglalkoztatottak nagy része nem a térségben talál munkát. • Az építőipari kivitelezés és építőipari szolgáltatások is jelen vannak, a fémipar acéltermék gyártásával, fémszerkezetek készítésével és orvosi műszergyártással kapcsolódik a térség iparához. A könnyűipart a textilipar képviseli legnagyobb részben, valamint élelmiszeripar, mezőgazdasági termékek feldolgozása található a térségben. Kézműiparát sokszínűség jellemzi, mely szorosan kötődik a népművészeti hagyományokhoz. Egyedi termékeket előállító mesterek (ostorkészítés, kalapkészítés, kézi szövés) és nagyobb mennyiségben termelő kisvállalkozások is megtalálhatóak a térség településein (fazekasság, mézeskalács-, kovácsoltvas készítés). A kézművesipar déli és keleti területeken a jelentős. • A térség ipari beruházásokban nem bővelkedik, iparfejlesztésre a térség északi és keleti területén Polgár környezetében, valamint Balmazújvárosban lehet tervezni, a délebbi területeken a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége miatt iparfejlesztés nem valószínűsíthető. • Valamennyi település érintett a Hortobágyi Nemzeti Park munkájában. A terület hasznosítás szempontjából továbbra is fontos az NVT agrár-környezetgazdálkodási programjaiban való részvétel. Fontos és fejlesztendő terület a legeltetéses állattartás, valamint a biogazdálkodás. Az állami cégek meghatározó foglalkoztató szerephez jutnak a térségben (Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht). • A térség mezőgazdaságára a markáns termelési profil hiánya, a gazdasági szereplők alacsony versenyképessége jellemző. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • A mezőgazdasági vállalkozások, eszközhiányosak, gazdálkodásuk egyensúlya törékeny. Az átalakult szövetkezetek, illetve néhány kft. és rt. gazdálkodása stabilabbnak látszik. A térségben az ágazat visszaesésének külső okai az exportlehetőségek beszűkülése, a szervezetlen termékkereskedelem és felvásárlás, térségen belüli oka pedig a szakképzett munkaerő hiánya, a hiányzó beszerzési és értékesítési önszerveződések, az átalakult mezőgazdasági üzemek foglalkoztató-képességének alacsony szintje, valamint a földhasználók megfelelő szakmai ismereteinek hiánya miatt fellépő hozamcsökkenés, minőségromlás. A térségre továbbra is elsősorban a nagytömegű alapanyag-termelés a jellemző. A feldolgozó kapacitások elégtelenek, az értékesítési lehetőségek szűkösek, a helyi kereslet szintje pedig alacsony. • A térségben kevesen foglalkoznak turizmushoz kapcsolódó szolgáltatással, fejlesztésük után több munkahelyet is lehetne teremteni. • A turisztikai szolgáltatók jellemzően 1-2 fővel működő családi vállalkozások. A megfelelő munkaerő még nem áll rendelkezésre, különféle képzésekre (nyelvi, marketing, falusi turizmus ismeretek) lenne szükség. A biodiverzitás (Hortobágy, Tisza völgy) erőforrások kihasználása nem megfelelő. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 15 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 10 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 3 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 19 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 22 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 9 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 28 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 3 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 22 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 6 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 0 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 1 • Nemzetközi kapcsolatok • 0 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 13 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 16 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 5 • Politikai tevékenység • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A HORTOBÁGY Helyi Közösség közigazgatási területének lakosságszáma 55187 fő, mely 11 településen terül el és mintegy 170 civil szervezet működik. • A közösség területét két kistérség, - a balmazújvárosi és a polgári – földrajzilag teljesen lefedi, valamint a püspökladányi kistérségből egy település Nádudvar csatlakozott a helyi közösséghez. • A balmazújvárosi kistérségben 114, a polgári kistérségben 40 bejegyzett non profit szervezet végzi munkáját, Nádudvar városban 16 civil szerveződés tevékenykedik. • A non profit szervezetek döntő többsége a kulturális ( 8%), művészeti és szabadidős (15%) és sport (13%) területen működik. Az egyesületek, alapítványok nagyobbrészt az adott településen élők helyi érdekközösségei, közös érdeklődés alapján szerveződnek, vagy lokális célok megvalósításáért alakulnak. Ezek a csoportok nem feltétlenül tartanak kapcsolatot egymással, vagy más esetleg megyei, országos szervezetekkel. Ez a fajta együttműködés inkább azokra a civil szervezetekre jellemző, amelyeknek országos szövetségei vannak, mint például a Polgárőr Szövetség, Vöröskereszt, Nyugdíjasok Szövetsége, Falusi Turizmus Szövetség, Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület. • Viszonylag kevés azoknak az alapítványoknak, egyesületeknek a száma, amelyek különféle hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének növelésére szövetkeztek. Ugyanez vonatkozik a környezet és természetvédelem témakörére is, bár ezen a területen vannak nagyon jól működő szervezetek, mint például a Madárkórház Alapítvány Hortobágyon, Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület. • A LEADER program remek lehetőség lenne arra, hogy keretein belül ezek a szervezetek kapcsolatba lépjenek egymással és közösen dolgozzanak ki projekteket rövidebb és hosszabb távú célok megvalósításáért ezekben a témakörökben. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • Az együttműködés hozzájárul ahhoz, hogy a civil szervezetek növeljék erőforrásaikat. • Az erőforrásokba a következők tartoznak bele: • - pénzügyi erőforrás (tőke) • - infrastrukturális erőforrás (pl. megfelelő iroda, kommunkációs eszközök stb.) • - emberi erőforrás (az emberek a munkaerejükkel) • - kulturális erőforrás (pl. szakmai ismeretek, önállóság, elkötelezettség stb.) • - természeti környezet (egyes szervezeteknél) • Ezek az erőforrások összeadódnak az együttműködés során, így a célokat sokkal hatékonyabban valósíthatják meg. • Az együttműködés során a versengés nem kerülhető el. Fel kell tehát készülni a versenytársakkal való együttélésre és negatív hatásuk minimalizálására, valamint az együttműködésből adódó előnyök maximalizálására. • Végül de nem utolsó sorban figyelemmel kell lenni a külső tényezőkre a társadalmi, gazdasági, kulturális, politikai és technikai hatásokra. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 937 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 56,124 55,993 55,806 55,589 55,187 Éves változás -217 -402 -131 -187 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 937 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 11% • 13% • 6-14 év • 62% • 60% • 15-59 év • 20% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 14% • 9% • 1-5 általános • 13% • 9% • 6-7 általános • 31% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 19% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 6% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 6% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 4% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 1/2 • A demográfiai folyamatok alakulása már önmagában is utalhat egy térség társadalmi-gazdasági problémáira, illetve periférikus jellegére. A rendszerváltást követően felerősödő, illetve újonnan megjelenő gazdasági-társadalmi folyamatok azonban már egyértelműen jelzik egy-egy térség gazdaságának prosperitását. • A szuburbanizáció felerősödése figyelhető meg. Balmazújvárosnak van a legnagyobb esélye a kistérségből arra, hogy egyfajta bolygóvárosként profitáljon a Debrecenből kiköltözők által generált vándorlási többlettel. • Emellett a lakosságszám gyarapodása egyes területeken a magasabb reprodukcióval jellemezhető roma lakosság nagyobb arányú jelenlétének is betudható. Mindamellett a 3 kistérség esetében egy átlagérték adódik, mely több település –esetenként markáns és teljesen ellentétes – demográfiai folyamatainak átlagolásával jön létre. • A települések tényleges szaporodását, illetve fogyását a természetes szaporodás/fogyás • (születések és halálozások különbsége), valamint a vándorlási különbözet (a településre oda és elvándorlók számának különbsége) összege adja ki. Emiatt érdemes megvizsgálni a demográfiai folyamatokat ezekre a komponensekre. • Ha azonban az elmúlt évek adatait ábrázoljuk, kirajzolódik az egyértelmű tendencia – egyre több településen jelenik meg a természetes fogyás – vagyis többen halnak meg, mint ahányan születnek. 2004-ben már a kistérség mindegyik településére negatív értékek adódtak. • A nemek közötti arány a nők felé billen, több lánygyermek születik, mint fiú. Ez a korfa elemzések szerint az idősebb korosztályokra is igaz. • A lakosság etnikai megoszlása kapcsán elmondható, hogy napjainkra minimálisra csökkent a nemzeti kisebbségek száma a kistérség településein. Az egykor jelentős német kisebbség is alig képvisel említésre méltó részarányt Balmazújvárosban. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 2/2 • A térségben a külterületeken élők száma is nagy. Szociálisan hátrányos helyzetűek, és problémákat eredményez az alapfokú szolgáltatásokhoz való hozzáférésük a földrajzi elszigeteltségük miatt. • A legnagyobb etnikumnak a roma népesség tekinthető a kistérségben. • Elmondható, hogy a roma lakosság száma jelentős a térségben, meghaladja a 10 % -ot, és a demográfiai sajátosságok miatt – magasabb természetes reprodukció – tovább fog nőni arányuk az érintett településeken. A romák körében magasabb arányú az alacsonyabb és nem piacképes iskolai végzettség, mely sok esetben párosul szociális problémákkal. Emiatt szükséges tehát a roma lakosság szegregációját és leszakadását megállítani, felzárkózásukat és társadalmi beilleszkedésüket segíteni. • A romák egy része a hagyományos megélhetési formák mellett (vályogvetés, gyógynövénygyűjtés) olyan területeken helyezkedik el, ahol szakképzettség nem szükséges. • A probléma összetettsége miatt átfogó és komplex programokra és forrásokra van szükség a kézzelfogható eredmények elérése érdekében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 1 • 9% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 9% • Mindhárom mobilhálózat • 1 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 0 • 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 10 • 91% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Jelzett turistaút Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • Ivóvízellátás • A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya megfelel az országos átlagnak, a vizsgált 11 település közül Balmazújváros, Görbeháza, Polgár, Tiszacsege és Újtikos emelkednek az országos mérték fölé. • Szennyvízkezelés • Az elmúlt évek beruházásainak köszönhetően épült meg a szennyvíz-gyűjtő, elvezető hálózat nagy része. A települések csatornázottsága általában eléri, de több helyen meg is haladja az országos átlagot, de vannak települések ahol még nem valósult meg. • Gázellátás • A településeken közel 100%-os a kiépült a vezetékes gázhálózat, egy-egy új utca van ahol még nincs, vagy a lakosság nem igényelte ez idáig. Gázszolgáltató a TIGÁZ Rt. • Villamosenergia-ellátás • A vizsgált térség áramellátását az E-On TITÁSZ Rt. végzi. A településeken kivétel nélkül 100%-os a villamos energia ellátottság. Polgáron 120 KV-os állomás van, a többi településen csak 20 KV-os a betáplálás. • Telekommunikáció • A vizsgált településeken mindenhol biztosított a telekommunikáció (vezetékes vagy mobil formában), elérhető a szélessávú internet, vagy jelenleg van kiépítés alatt. A szélessávú internet nagy lehetőséget biztosíthat a térségben a foglalkoztatottság növelésére, versenyképesség javítására, távmunkára. • Közlekedési infrastruktúra • A térség beruházás- és befektetésvonzó képességét jelentősen növeli az M3 autópálya. Emellett azonban a rossz állapotú mellékutak és a korszerűtlen vasútvonal rontja az elérhetőséget. A települések belterületi útjainak állapota is több településen rossz, a külterületi utak rossz állapota a mezőgazdaság versenyképességét rontja. A munkavállalók mobilitását elsősorban az autóbuszos tömegközlekedés, illetve az egyéni közlekedési módok (gyalog, kerékpár, személygépkocsi). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • Polgáron jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület áll rendelkezésre ipari és logisztikai beruházásokra • Vasúti közlekedés • A térség vasútvonalain a szintfenntartáson kívül nem várható jelentősebb fejlesztés. Az eredeti kiépítési paraméterek visszaállítása és a mai kor követelményeknek megfelelő üzemvitel és szolgáltatási színvonal biztosítása is jelentős anyagi erőfeszítéseket igényel. Az ipari-logisztikai-kereskedelmi fejlesztések esetén csak a 108. sz. Debrecen – Füzesabony vonal alkalmas mai állapotában áruszállítás céljára. A 117. sz. Ohat-Pusztakócs – Görögszállás vonalon jelentős fejlesztéseket kellene végrehajtani az eredeti pályaállapotok helyreállítása érdekében. • A térség déli szélén haladó Debrecen – Füzesabony vasútvonal lehetővé teszi a szállításigényes ipar telepítését... • Vízi közlekedés • A vízi áruszállításnak hiányoznak az infrastrukturális feltételei (kikötők), illetve jelen állapotában a vízi út sem alkalmas rendszeres hajózásra. A Tiszán a turisztikai célú személyhajózás is fejletlen, a térségben Tiszacsegén található ilyen célú kikötő. • A külterületi részek infrastruktúrális ellátottságának hiánya a jellemző ezen területekre, ezen a téren jelentős fejlesztésekre szorul a térség. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.01 • 0.03 • 0.63 • 0.25 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 68% • 85% • 35% • 37% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/2 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Balmazújváros • Város • 18,401 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.19% • 375,449 • 0.376 • 0.110 Egyek • Nagyközség • 5,829 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.56% • 309,626 • 0.028 • 0.040 Folyás • Község • 401 • 22.63% • 286,505 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Görbeháza • Község • 2,596 • 12.35% • 458,810 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hortobágy • Község • 1,620 • 13.70% • 456,280 • 14.116 • 1.725 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Nádudvar • Város • 9,377 • 12.05% • 440,796 • 0.118 • 0.163 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Polgár • Város • 8,533 • 13.40% • 507,651 • 0.403 • 0.054 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/2 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Tiszacsege • Város • 5,046 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.78% • 314,166 • 0.062 • 1.370 Tiszagyulaháza • Község • 808 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.70% • 480,881 • 0.000 • 0.000 Újszentmargita • Község • 1,587 • 17.42% • 376,247 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Újtikos • Község • 989 • 9.00% • 439,102 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/6 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyhiány, elvándorlás, egyre öregedő népesség, rossz megközelíthetőség.” • „Turisztikai beruházások, mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, lakófunkciók magas szintre emelése.” • Balmazújváros • „Munkahelyek hiánya, munkanélküliség magas aránya, alacsony speciális képzettségi szint, elégtelen nyelvtudás és szakemberhiány, gyenge együttműködés az önkormányzati, civil és szakmai szervezetek között, természeti rendszer változékonysága, tőke- és forráshiány, hálózatos szolgáltatások és klaszterszemlélet hiánya.” • „Természeti és kulturális adottságokra épülő turizmus és kulturális rendezvények,vonalas és helyi infrastrukturális hálózat jelentős kiépülése, hagyományai vannak az állattartásnak” • Egyek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/6 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A munkanélküliség és az ebből fakadó elszegényedés. A fiatalok elvándorlása.” • „A település egyenlőre semmi olyan adottsággal nem rendelkezik, mely előrelendíthetné a helyzetét. Esetleg a horgász- és halastavak fejlesztése.” • Folyás • „Munkanélküliség” • „A munkanélküliség problémájának megoldásában fontos szerepet játszhat a polgári ipari parkban létesülő beruházások és az M3 Outlet Center bevásárlóközpont létesítése.Jó és kedvező lehetőséget látunk a Leader programban is,egyrészt a helyi mezőgazdaság fejlődése,fejlesztése,ösztönzése,támogatása révén,másrészt az esetleges szolgáltatásbővítés és kisipari fejlesztések révén.” • Görbeháza Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/6 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A "kétarcúság": jelentős idegenforgalmat bonyolító, fejlett településközpont mellett külterületi tanyás településrészek, ahol a lakosság több, mint 20%-a él.” • „A természeti és kulturális értékekre alapozható gazdasági fellendülés.” • Hortobágy • „munkanélküliség, a települési utak rossz minősége” • „idegenforgalom fejlesztése, helyi termékek piacra jutásának elősegítése(kézművesség), városközpont rehabilitációja” • Nádudvar Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/6 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az egyre növekvő lélekszámú hátrányos helyzetű alacsony munkakultúrájú(főleg roma származású)alulképzett munkaerő” • „Az autópálya-csomópont kínálta beruházói, vállalkozói kedv az ipari parkban és az azt övező területen” • Polgár • „Munkanélküliség magas létszámának jelenléte, munkahelyek hiánya, csökkenő lakossági létszám.” • „Turisztikai adottságok kihasználása. Természeti kincseink ésszerű kihasználása. Vonzó településkép kialakítása.” • Tiszacsege Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/6 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A lakosság elöregedése, fiatal, gyermekes családok hiánya” • „Turisztika, idegenforgalom kiépítése” • Tiszagyulaháza • „A település hátrányos helyzetű, elmaradott térségben fekszik. Magas a munkanélküliek aránya és vállalkozások számára sem bizonyult eddig vonzónak. A lakosság korösszetételének változása az elöregedésre utal, sajnos még kevés az itt letelepedni vágyó fiatal. Ebből adódóan a lakosságszám is csökken.” • „Az M3 autópálya kiépítésével és a közelben levő ipari park fejlődésével javulhat a foglalkoztatás és a vállalkozások számára is vonzóbbá válhat a község. Ezen túl az elmúlt évek infrastruktúra-fejlesztései komfortosabbá és élhetőbbé tették településünket. A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége is lehetőséget adhat a turisztikai fejlesztésre.” • Újszentmargita Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/6 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Fogyó lakosság, munkalehetőségek korlátozottsága” • „Turisztikai programok fejlesztése, vállalkozás-bővítés(területek adottak, jól képzett a munkaerő)” • Újtikos • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) • Fő fejlesztési prioritás • „A tájegység adottságainak megfelelő turisztikai termékfejlesztés” • 3 db • 1,510,613 • „Helyi életminőség fejlesztése” • 4 db • 1,478,196 • „Térségi együttműködés” • 4 db • 1,461,380 • „Gazdaság fejlesztése” • 5 db • 1,456,878 • „Társadalmi tőke fejlesztése” • 4 db • 598,726 • „Helyi örökség megőrzése” • 3 db • 577,271 • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Hortobágy HK