A pedagógus minősítési rendszer

1. A pedagógus minősítési rendszer Thaisz Miklós Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet

2. Jogszabályi háttér • Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65. §. • A törvény „kerettörvény”, a részletszabályokról a 2013. augusztusában megjelenő kormányrendelet szól majd a törvény 94. § g. pontjának felhatalmazása alapján • A törvény 95. § (3) értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-én lép hatályba • Az előmeneteli rendszer vonatkozik a nevelési-oktatási intézményekben, pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményekben és a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus vagy pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatottakra

3. A pedagógus előmeneteli rendszer fokozatai Kötelező fokozatok: 1. szakasz: Gyakornok (2-4 év) 2. szakasz: Pedagógus I.(6-9 év) 3. szakasz: Pedagógus II. (min. 6 év) ---------------------------------------------------------- Nem kötelező fokozatok: 4. szakasz: Mesterpedagógus (feltétele: 14 év gyakorlat, szakvizsga, 2. minősítés) 4. v. 5. szakasz Kutatótanár feltétele: PhD, 14 év gyakorlat, 2. minősítés)

4. A három fős minősítő bizottság tagjai • Elnökként a megyei kormányhivatal által delegált, felkészített, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, névjegyzéken szereplő szakértő × • A pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője • a kormányhivatal által delegált, felkészített, névjegyzék szereplő szakértő,vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója/gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, felkészített alkalmazottja× ×: (A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben és pedagógus minősítésben, amennyiben 15 év szakmai gyakorlattal, szakvizsgával rendelkezik és elvégezte a szükséges továbbképzést)

5. Kiből lehet köznevelési szakértő? • Felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel; pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett tíz év szakmai gyakorlattal; továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, valamint akit pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, vagy a pedagógus-munkakörre szóló jogviszonya, munkaviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el, vagy • Rendelkezik a hivatal engedélyével • Elvégezte az OH által alapított 60 órás (30+30) továbbképzést

6. Általános szabályok • Csak magasabb fokozatba tartozó, azonos munkakörben dolgozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozatba besorolt pedagógus minősítési eljárásában. • A tanár minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagjának szakképzettsége azonos kell, hogy legyen az értékelt pedagógusnak a minősítés tanévében legnagyobb óraszámban tanított tantárgynak megfelelő szakképzettségével.

7. Speciális szabályok • Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás esetében a három említett tagon kívül a minősítési bizottság további tagja a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja. • Egyházi intézményben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a felsőoktatási intézmény által delegált szakértőt az egyházi fenntartó kéri fel. Amennyiben az egyházi fenntartó a miniszterrel köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan, akkor a köznevelési szakértőt a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki.

8. A minősítési eljárás • A minősítési eljárás komplex eljárás, a pedagógus teljes tevékenységét vizsgálja • A minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi a 2014/2015-ös tanévtől (A 2013/2014-es tanévben végzett ellenőrzések és minősítések megtervezését és lebonyolítását az Oktatási Hivatal a kiemelt projektek keretében, a fejlesztések részeként, a Kormányhivatalok folyamatos tájékoztatása és minimális adminisztratív közreműködése mellett végzi.) • A minősítő vizsga és minősítési eljárás során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok egységesek és nyilvánosak. • A pedagógus értékelési eszközöket az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá.

9. A minősítési eljárás menete • A pedagógus meghatározott időpontig elkészíti és feltölti a portfólióját az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett elektronikus felületre. • A minősítő bizottság (minősítő vizsga és a Pedagógus I. minősítési eljárása esetén) a pedagógus legalább két foglalkozását meglátogatja, melyet szakmai megbeszélés követ. • A portfólió védés alkalmával az értékelt pedagógus a saját maga által készített önértékelését védi meg és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. A minősítési eljárás során a minősítő bizottság a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba jelentkezés esetén kiemelten figyelembe veszi a rendeletben meghatározott pedagógus kompetenciákat, míg a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatba jelentkezés esetén a pedagógus által végzett tevékenységeket.

10. A pedagógus portfóliója A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus kompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt magának a pedagógusnak a reflexiói, értelmezése alapján. A portfólió tartalmi elemei: • a szakmai önéletrajz, • a nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve, • a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumait, • önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumai, • a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, • a szakmai életút értékelése. A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez elvárt dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket a miniszter hagyja jóvá.

11. A pedagógus értékelés elemei, a pedagógus kompetenciák • szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás, • pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, • a tanulás támogatása, • a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, • a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, • pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, • kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, • elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

12. Az értékelés • A minősítő bizottság tagjai áttekintik és értékelik a pedagógus által feltöltött portfóliót • Az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit • Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését • az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat • A meglátogatott foglalkozás(oka)t • A portfólióvédést. A bizottság ezt követően elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltöltenek az Oktatási Hivatal által kijelölt elektronikus feltöltő felületre. Az értékelés során a Pedagógus I. fokozat eléréséhez a megfelelés alsó küszöbértéke 60%, a Pedagógus II. fokozat eléréséhez 75%, Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat megszerzéséhez pedig 85%.

13. A pedagógus értékelése(Pedagógus I., Pedagógus II.)

14. A pedagógus értékelése(Mesterpedagógus, Kutatótanár)

15. Átmeneti szabályok1. A gyakornoki időszak • A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. • A korábban létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt. és végrehajtási rendelete gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

16. Átmeneti szabályok2. A Pedagógus II. fokozat elérése • A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. • A pedagógus-szakvizsgával, és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-ig kérelmezheti a Pedagógus II. fokozatba 2015. január 1-ével történő besorolását. A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus 2014. április 30-ig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 8. §-ban foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi.

17. Átmeneti szabályok3. A Mesterpedagógus fokozat elérése A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le. A pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki • rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával, • szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, vagy az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken, • vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, • vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.

18. Átmeneti szabályok4. A Mesterpedagógus fokozatot elért, szakértőként/szaktanácsadóként foglalkoztatott pedagógus munkaidő-kedvezménye • Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál – óvodapedagógus esetén huszonöt óránál –, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni. • A munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával. • A szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként tízezer forint.

19. A tanfelügyeleti rendszer Célja: segítő – támogató jellegű „a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét: • a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, • az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, • intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.” (20/2012 EMMI rendelet 145.§)

20. Az ellenőrzés lefolytatásának szabályai Pedagógus ellenőrzés: (20/2012 EMMI rendelet 148.§) • általános pedagógiai szempontok • 2 szakértő óralátogatása • két szakértő a látogatás után a pedagógusról értékelőlapot készít, amelynek tartalmáról a pedagógust látogató két szakértő egyeztetést folytat • az értékelőlapot, amely az ellenőrzés jegyzőkönyve is, a szakértő legkésőbb öt munkanapon belül elkészíti • a pedagógus saját véleményének feltüntetése után a pedagógus minősítési személyi anyagához csatolják • NK 87.§(6) A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni.

21. Az ellenőrzés lefolytatásának szabályai Intézményvezető ellenőrzése: (20/2012 EMMI rendelet 149.§) • leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében • általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, továbbá az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján • az előző vezetői ellenőrzés óta lefolytatott kérdőíves felmérések eredményét • interjút készítenek az intézményvezetővel vezetői programjának megvalósulásáról • nyilvános szempontok alapján elemzik a kérdőíves felmérés eredményét • egy példány az intézményvezetőnél marad, egyet pedig saját véleményének feltüntetése után csatol minősítési személyi anyagához • NK 87.§(6) A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni.

22. Az ellenőrzés lefolytatásának szabályai Intézményellenőrzése: (20/2012 EMMI rendelet 150.§) • a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját • legalább ötévente egyszer • ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték • legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére • vezető szakértő legkésőbb egy héten belül eljuttatja az intézményvezetőnek és a fenntartónak az ellenőrzés jegyzőkönyvéül szolgáló szakértői összegző dokumentumot – kötelező közzétenni • összegző szakértői dokumentum alapján öt évre szóló intézkedési tervet készít, amit a nevelőtestület elfogad és a fenntartó hagyja jóvá

23. Az ellenőrzés során alkalmazott módszerek 2011. évi CXC. törvény 87.§ (4) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen • az óra- és foglalkozáslátogatás, • a megfigyelés, • az interjú és • a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény ellenőrzését legalább három, a jogszabályi feltételek szerint kijelölt köznevelési szakértőből álló csoport végzi. A szakértői csoport intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatát jegyzőkönyvben rögzíti.

24. Az ellenőrzés során alkalmazott eszközök 20/2012 EMMI rendelet 152.§ • kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok (a továbbiakban együtt: ellenőrzési eszközök) egységesek és nyilvánosak • az ellenőrzési eszközöket a hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá • a kormányhivatalok június 30-áig beszámolót küldenek a hivatalnak az ellenőrzések tapasztalatairól • hivatal július 31-éig jelentést készít az oktatásért felelős miniszter részére, amelyben javaslatot tehet az ellenőrzési eszközök módosítására

25. 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeleta pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásról Foglalkoztatási rendelet

26. A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszere 1. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények 2. A gyakornoki idő és a mentor 3. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatása 4. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja

27. 5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja 6. A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai 7. A pedagógusok munkaidejének beosztása • A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében • Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás 8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai

28. Új munkaidő szabályozás

29. Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely • szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, • sportkör, tömegsport foglalkozás, • egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, • egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, • napközi, • tanulószoba,

30. tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, • pályaválasztást segítő foglalkozás, • közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, • diák önkormányzati foglalkozás, • felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, • tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, • az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet.

31. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében • foglalkozások, tanítási órák előkészítése, • a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, • az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, • a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, • előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, • a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, • a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, • eseti helyettesítés, • a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, • az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, • a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, • osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,

32. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében • pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, • a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, • munkaközösség-vezetés, • az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, • környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, • iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, • hangszerkarbantartás megszervezése, • különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, • a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

33. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

34. A meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

35. Az intézményvezető • az órarend és a • munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.

36. Köszönöm a figyelmüket! Thaisz Miklós miklos.thaisz@emmi.gov.hu