MÓDSZEREK

1. A vizuális nevelés tevékenységeinél alkalmazott MÓDSZEREK

2. A vizuális nevelési módszer : a gyermekek vizuális képzeteinek,vizuális képességeinek alakítása, gazdagítása érdekében végzett tervszerű pedagógiai tevékenység A RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA TEVÉKENYSÉGEK SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK: • SZEMLÉLTETÉS • BEMUTATÁS • MAGYARÁZAT • BESZÉLGETÉS • ELBESZÉLÉS, MESÉLÉS • GYAKORLÁS • ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

3. Főbb jellemzők: • A MÓDSZEREKET A GYERMEK • ÉRZELMI AKTIVITÁSÁRA KELL ALAPOZNI • ELEMZÉSEKET, ÖSSZEHASONLÍTÁSOKAT, ÁLTALÁNOSÍTÁSOKAT JÁTÉKOSAN VÉGEZTETJÜK • A MÓDSZER MEGVÁLASZTÁSA FÜGG: • aTÉMÁTÓL • a MUNKAKERETTŐL • életkori sajátosságoktól

4. 1. SZEMLÉLTETÉS Vizuális képzetállomány, vizuális szemlélet, szándékos megfigyelés képessége, esztétikai érzékenység alakítása Mindig más módszerekkel együtt alkalmazzuk! • A szemléltetés motiválás is egyben, ha az vonzó, esztétikus, izgalmas ( → önkéntelen figyelem) • A valóságot kell szemléltetni, vagy a valóság egy szeletét Tárgyak Részletek jelenség • Szemléltetés közben alkalmazzuk a magyarázat módszerét • Életkornak megfelelően csak néhány lényeges vizuális jegyre hívjuk fel a figyelmet (forma, szín, arány stb.)

5. A SZEMLÉLTETÉS TÖRTÉNHET: • Előzetesen • Közvetlenül a tevékenység alatt • A SZEMLÉLTETÉS LEGYEN: • felfedező jellegű • sokoldalú ( több érzékszerv bevonásával) • jól látható → méret, megvilágítás, elhelyezés (szemmagasság figyelembevétele)

6. 2. BEMUTATÁS A bemutatás, magyarázathoz kötött szemléltetés, mellyel az eszközök használatát, a munkafolyamat lépéseit, részletmegoldást teszünk szemléletessé, érthetővé ALKALMAZZUK: • Új eszközök, új technikák bevezetésénél • Tárgyak készítésekor • Díszítések kivitelezésénél → elsősorban BARKÁCSOLÁS, KÉZIMUNKA és DÍSZÍTŐ JELLEGŰ munkakeretekben

7. EMLÉKEZET UTÁNI és ELKÉPZELÉS UTÁNI munkakeretben NINCS KÖZVETLEN SZEMLÉLTETÉS és BEMUTATÁS ! • A BEMUTATÁS SORÁN LÁTTATNI KELL A NEHÉZSÉGEKET IS! • CÉL: ÁTSEGÍTENI A GYERMEKET AZ ÁLTALUNK MÁR ISMERT AKADÁLYOKON • → az óvópedagógusnak előzetesen technikai próbát kell végezni, ugyanazzal az anyaggal és ugyanazzal a technikával, amelyikkel a gyerekek fognak dolgozni!

8. 3. MAGYARÁZAT • A SZEMLÉLTETÉSSEL ÉS A BEMUTATÁSSAL EGYIDŐBEN , AZZAL ÖSSZHANGBAN • ALKALMAZZUK • Új anyagok, eszközök, új technikák bevezetésekor • Új fogalmak tisztázása esetén • Tárgy készítésekor Csak RITKÁN és RÖVID IDEIG alkalmazzuk, figyelembe véve az ÉLETKORT és az ELŐZETES ISMERETEKET! A magyarázat legyen EGYSZERŰ, VILÁGOS, LÉNYEGRETÖRŐ KÉPSZERŰ!

9. 4. BESZÉLGETÉS Az ábrázolandó tárgy vagy téma kibontására irányuló módszer • Minden korcsoportban, minden munkakeretben alkalmazzuk. • Tartalmát a téma határozza meg. • Az óvópedagógusnak jól megfogalmazott kérdésekkel kell irányítani a beszélgetést → a későbbi alkotás szempontjából fontos momentumokat járja körül • Legyen gondolkodtató, építsen a gyerekek aktivitására

10. 5. ELBESZÉLÉS és MESÉLÉS • Képzelet megindító legyen! → belső képek, fantázia • Élményként hasson! → érzelmek • (Sok jelzőt, hasonlatot kell alkalmazni.) • Mesélésnél az alkotás szempontjából jól megjeleníthető részeket emeljük ki, s a cselekmény legfőbb mozzanatait. (Előzőleg már többször találkoznak a gyerekek a teljes mesével.) • Főként az ELKÉPZELÉS UTÁNI munkakeretnél alkalmazzuk • TÉMÁI: mesék, meserészletek, irodalmi elbeszélések, versek, az óvónő rögtönzött elbeszélései, társadalmi életünk aktualitásai, élmények, elképzelt szituációk stb.

11. 6.GYAKORLÁS • A korábban és a tevékenység ideje alatt szerzett ismeretek gyakorlását jelenti. • Ekkor jártasságok és készségek alakulnak ki. • A gyakorlás folyamatosságát, időben való jó elosztását biztosítani kell (→ tervezés) • A gyakorlást is MOTIVÁLNI kell – vonzó témákkal, változatos technikákkal. • Legyen előrevivő, tartalmazzon új elemeket is.

12. A gyakorlás LEHETŐVÉ TESZI az ÖNÁLLÓ ALKOTÓMUNKÁT. • Legnagyobb fokú az ELKÉPZELÉS UTÁNI munkakeretben, de mindenütt jelen van.

13. 7.ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS • A GYERMEK MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATOS MINDEN ÓVÓNŐI MEGNYILVÁNULÁS ELLENŐRZÉS – DE EGYBEN ÉRTÉKELÉS IS. • A kezdeményezés során több helyen is szerepelnek: • A munka megindítása előtt ellenőrizzük: • a szokások betartását (pl.„apapóló”, ruhaujjak) • a feltételek meglétét (van-e mindenkinek helye, anyaga, eszköze) • megértették-e a feladatot, a fő problémákat • A gyermek önálló tevékenysége alatt: • Mindig egy személyhez vagy egy kis asztaltársasághoz szólunk • Csak tömegesen jelentkező nehézség esetén állítjuk meg az egész csoportot

14. Ellenőrzés értékelés a foglalkozás végén: • legyen változatos, játékos (vásár, kiállítás, benépesítés stb.) • az életkor előrehaladásával fokozatosan vonjuk be a gyerekeket → véleményalkotás, indoklás, „szakkifejezések” használata stb. • Az értékeléshez SZEMPONTOKAT kell adni, vagyis KÉRDÉSEKET megfogalmazni – témától és munkakerettől függően !

15. POZITÍV ÉRTÉKELÉST alkalmazunk, minden munkában megkeressük a JÓT. NEVELÉSI MÓDSZEREINK: DICSÉRET, BUZDÍTÁS ÖSZTÖNZÉS, ELVÁRÁS Az EGYÉNI, EREDETI megoldásokat DICSÉRJÜK. Az óvópedagógus az értékelésből (ellenőrzésből) vonjon le KÖVETKEZTETÉSEKET saját munkáját tekintve.

16. MUNKAKERETEK és MÓDSZEREK ÖSSZEFÜGGÉSEI • ELBESZÉLÉS, MESÉLÉS • ELLENŐRZÉS • ÉRTÉKELÉS • GYAKORLÁS • BESZÉLGETÉS EGYÉNILEG • NINCS: • CSOPORTOS BESZÉLGETÉS • MAGYARÁZAT • BEMUTATÁS, SZEMLÉLTETÉS • SZEMLÉLTETÉS • MAGYARÁZAT • BEMUTATÁS • BESZÉLGETÉS • ELLENŐRZÉS • ÉRTÉKELÉS • GYAKORLÁS • BESZÉLGETÉS • ELŐZETES SZEMLÉLTETÉS • ELBESZÉLÉS • ELLENŐRZÉS • ÉRTÉKELÉS • GYAKORLÁS • SZEMLÉLTETÉS • MAGYARÁZAT • BEMUTATÁS • BESZÉLGETÉS • ELLENŐRZÉS • ÉRTÉKELÉS • GYAKORLÁS • MAGYARÁZAT • BEMUTATÁS • BESZÉLGETÉS • ELLENŐRZÉS • ÉRTÉKELÉS • GYAKORLÁS