Vallás és közösség Kelet- és Nyugat Európában

1. Vallás és közösség Kelet- és Nyugat Európában José Casanova

2. KIINDULÓPONTOK: • Uralkodó szekularizációs tézis:a vallás privatizálódása a modernitás egyik meghatározó mozzanata • Hagyományos felfogás:Eu-ban a felekezetek mentén húzódó válaszvonalak a fontosak (keleti, bizánci kereszténység – nyugati, római kereszténység, ill. katolikus Európa – protestáns Európa)

3. I. MODERNITÁS, SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁS PRIVATIZÁLÓDÁSA • II. KÖZÖSSÉGI VALLÁSOK NYUGAT- ÉS KELET EURÓPÁBAN • III. A KÖZÖSSÉGI VALLÁS VESZÉLYEI • IV. A KÖZÖSSÉGI VALLÁS ÍGÉRETEI

4. I. MODERNITÁS, SZEKULARIZÁCIÓ ÉS A VALLÁS PRIVATIZÁLÓDÁSA • szekularizációs paradigma: 1. a szekularizáció a világi szférák egyházi intézményektől és normáktól való elkülönülése és felszabadulása 2. a szekularizáció a vallásos hit, ill. a vallásgyakorlat hanyatlása 3. a szekularizáció a vallás privatizálódása

5. A vallás közösségi dimenziói, a magánszférába szorulás ill. az abból való kitörésnek az irányai 1. ÁLLAM ÉS VALLÁS KAPCSOLATÁBAN • Ha megvalósul a vallásszabadság, akkor az állam szemszögéből minden szekta, egyház felekezetté válik • a vallásgyakorlat hanyatlására jobban magyarázatot lehet adni az iparosodással, urbanizációval, állami oktatás erősödésével, mint szociológiai magyarázatokkal

6. 2. Vallás hanyatlása kapcsán • azok az egyházak és szekták, amik sosem fonódtak egybe az állammal, szinte mindenhol ellenállóbbnak tűnnek a szekularizációs változásokkal szemben, mint az államvallások • Kivéve: Lengyelország

7. modernitás egyik alaptézise: vallás= magánügy a lelkiismereti szabadság: az „első szabadság”, és minden újkori szabadságjog előfeltétele kapcsolatban áll a „magánélethez való joggal”, amibe nem avatkozhat bele sem az állam, sem az egyház. Ebben az értelemben a modernitás elképzelhetetlen a vallás privatizálódása nélkül az állam és az egyház szétválasztása szükséges feltétele, hogy ne korlátozhassák egyikőjük szabadságát sem, és az egyén lelkiismereti szabadságát sem 3. Vallás privatizálódása kapcsán

8. Állam Politika Társadalom/ Civil szféra Egyház mikor a vallás mozgósítja magát más vallási vagy világi mozgalmakkal szemben vagy politikai pártként intézményesülve más vallási vagy világi pártokkal verseng olyan „közösségi” vallások, amik elfogadják az állam és az egyház szétválasztását, és jogot formál arra, hogy beavatkozhasson a társadalomba a modern politikát fel lehet fogni úgy, mint amit három elkülönült nyilvánosság alkot:

9. a vallás deprivatizálódása: =újra közösségivé válása • a magánszférába bekerül a nyilvánosság • az állam és a gazdaság szférájában jelen lesz és elkezd hatni az erkölcs

10. Nyugat állam szintjén b. a politikai társadalomban: már lehetetlenné vált a közösségi vallás is hasonló a helyzet az egyház felhagyott próbálkozásaival, hogy kat. Pártokat hozzon létre, ill. szponzoráljon II. KÖZÖSSÉGI VALLÁSOK NYUGAT- ÉS KELET EURÓPÁBAN

11. c. Civil szférában nem tudnak komolyabb eredményt felmutatni azok a vallások élnek leginkább a közéleti szerep jogaival és kötelességeivel, amelyek bár elfogadták, hogy már nem lehetnek kötelező intézmények, de ragaszkodnak egyházi identitásukhoz ellenpl.: Spanyolország

12. 2. Kelet • Kommunista uralom alatt: a rendszerrel szembeni vallási ellenállás minden formája pozitív közösségi dimenziót nyert. vallási intézmények A vallási másképp gondolkodás vallásilag megemelkedett • Kommunista rendszerek bukása: Lehetőséget teremtett arra, hogy újjáéledjen a vallás, mert: • Morális öntudat erősödése • Régi történelmi egyházak visszatérése • Eddig elnyomott kollektív vallási identitások megjelenése • Szabad vallási piac

13. III. A KÖZÖSSÉGI VALLÁS VESZÉLYEI • veszélyt jelenthet a nyilvános szférára és a demokráciára • minden, a homogén nemzetállam megteremtésére irányuló kísérlet oda vezet, hogy elnyomással, népirtással próbálják „megtisztítani” a nemzetet az etnikai-vallási kisebségektől • tipp: azoknak az egyházaknak, amik nemzetek fölöttinek tekintik magukat, le kell mondani a nemzeti kultuszhordozó szerepéről és olyan vallási közösségekké kell alakulniuk, amik a nemzet helyett a civil társadalomban gyökereznek

14. Ukrajna: a függetlenség és a vallásszabadság intézményesítése olyan felekezeteket teremtett, amik alkalmasak arra, hogy Eu. Legversenyszerűbb vallási piaca legyen, de így a legdrámaibb konfliktusok jönnek létre, mert: 1. Ukrajnában az ortodoxia három részre szakadt: a. Ukrán autokefál ortodox egyház b. Ukrán ortodox egyház c. Ukrajnai orosz ortodox egyházra 2. Napjainkban Ukrajnában egyre több vallás, egzotikus kultusz és mozgalom jön létre, így rendkívüli vallási verseny keletkezik 3.Eközben minden keresztény felekezet egyetért abban, hogy a jelentkező új vallásokat, mozgalmakat ki kell tiltani a nyílt, de szabályozott vallási piacról 4. Plusz a térségben újra megjelent a zsidó és mohamedán vallási identitás

15. lehet, hogy ez az előszele a európai formának? • a katolicizmus a 90-es évek elején meghirdette az un. Aggiornamento-t, azaz korszerűsítést és ezzel megváltoztatta a protestáns és a latin katolikus civilizáció közti választóvonalat

16. IV. A KÖZÖSSÉGI VALLÁS ÍGÉRETEI • Kelet- Európa demokratizálódása kapcsán a vallás három területen tölthet be pozitív szerepet: • Az emberi jogok védelme • Vallási és köztársasági erények • Vallás és nyilvánosság a. a normatív hagyományokat beemelik a nyilvános szférába b. tántoríthatatlanul kitartanak a „közjó” mellett c. nem hagyja kihunyni az egyetemes szolidaritás eszményét

17. Köszönöm a figyelmet!