Tökéletesen és tökéletlenül keveredő szennyeződések

1. Tökéletesen és tökéletlenül keveredő szennyeződések Dr. Szigeti Cecília

2. Tökéletesen keveredő szennyeződések

3. A szén-dioxid és a globális felmelegedés

4. Klímaváltozás • 1992-ben 360 jelentős természeti katasztrófát regisztráltak a világon, 2001-ben pedig 700-at. • A 20. században a Föld felszínének átlaghőmérséklete 0,5, más számítások szerint 0,7 Celsius fokkal emelkedett. • A 21. századi prognózisok további 1,4 – 5,8 Celsius fok emelkedéssel számolnak.

5. Tragédia vagy hisztéria? /

6. Kritikák

7. A Föld történetének utóbbi 100 ezer évében mindenre volt példa, felmelegedésre, lehűlésre, időjárási rendellenességre. • A politikusok egy része ezt szívesen hallgatja, mert azt jelenti számukra, hogy nem kell tenniük semmit sem.

8. Mára új helyzet állt elő a Földön, amely eltér minden eddigitől: • 6 milliárd embert kell eltartani • 2 milliárd lakást fűteni, hűteni; azokban főzni, mosni, mosogatni, tisztálkodni, • 600 millió gépkocsit kell megtölteni üzemanyaggal. Mindez korábban nem fordult elő. http://www.ted.com/talks/hans_rosling_and_the_magic_washing_machine.html Láng I.

9. Kiotói folyamat • 1798 - Jean-Baptiste Fourier francia matematikus arra a következtetésre  jut, hogy a Föld légköre egy edényt lefedő üveglaphoz hasonlóan viselkedik: a bejövő fényt átengedi, a kimenő hő egy részét visszatartja. Eredményeit • 1824 - ben publikálja Párizsban: megszületik az üvegház-hasonlat. • 1896 - Svante Arrhenius, későbbi Nobel-díjas svéd kémikus kiszámítja, hogy az emberi tevékenység által a légköbe juttatott széndioxid melegíti a földfelszínt. Forrás: Zágoni M. http://hps.elte.hu/zagoni/

10. 1955 - Neumann János: az ember által az éghajlatra mért csapás az atomháború veszélyével állítható párhuzamba • 1958 - Felállítják a Mauna Loa Obszervatóriumot Hawaiin, mely méri a légköri szén-dioxidot.

11. 1988 - A WMO (Meteorológiai Világszervezet) és az UNEP (United Nations Environment Program) megalapítja az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC). Feladata, hogy „értékelje azokat a tudományos, technikai és társadalmi-gazdasági információkat, amelyek az ember által okozott éghajlatváltozás kockázatának megértéséhez szükségesek.” www.wmo.ch www.unep.org

12. Kiotó • 1997 - Kiotó, COP-3 A 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest 5 % csökkentést ígér; ratifikációja azonban elmaradt.

13. 2007. évi LX. tv. (V. 28.) • 2005. február 16 - a Kiotói Egyezmény hatályba lép. • 2007 IPCC Nobel díj http://klima.kvvm.hu

14. Al Gore Nobel békedíj 2007 Legjobb dokumentumfilm (Kellemetlen igazság) Oscar díj http://www.ted.com/talks/lang/eng/al_gore_s_new_thinking_on_the_climate_crisis.html

15. Magyar aktualitások

17. Klímatőzsde http://www.chicagoclimatex.com/ Jelentős a munkaerőhiány a klímatőzsdén a Reuters Carbon Market Community szerint. Az ok: a szakképzett jelentkezők hiánya. http://www.europeanclimateexchange.com http://www.euets.com/

18. http://www.youtube.com/watch?v=kcJk8bF3OvY

19. Szennyezés csökkentése tökéletlenül keveredő szennyezések esetén Dr. Szigeti Cecília

20. A környezetvédelmi problémák egy jelentős részét nem valamilyen szennyező anyag globális emissziója, hanem egy szennyező anyag helyi vagy regionális felhalmozódása, koncentráció növekedése okozza. Attól függően, hogy a szennyező anyag mennyire reagens, mennyi a kibocsátott mennyiség és milyenek a terjedési viszonyok, a hatások az emisszió forráshoz egészen közel, vagy annak tágabb régiójában is jelentkezhetnek.

21. - 1952 - londoni szmog, 4 ezer ember halt meg. Ezért 1956-ban Londonban megszavazták a „Tiszta levegő” törvényt, melynek értelmében szervezett harcot indítottak a levegőszennyezés ellen. Katasztrófák Forrás:http://www.atmosphere.mpg.de National Geographic

22. Londoni szmog Redukáló szmog: Fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor korom, és por kerül a levegőbe, amely elősegíti a kondenzációs magok elszaporodását, ezek mellett jelentős kén-dioxid szennyezést is okoz. Kialakulásának feltételei: szélcsendes időjárás, magas páratartalom, -3-5°C közötti hőmérséklet, ahogy ez London téli, óceáni éghajlatú időjárására jellemző. Leggyakrabban asztmás tüneteket okoz, súlyosabb esetekben tüdőödémát, ami halálos kimenetelű is lehet.

23. Los angeles szmog Fotokémiai szmog: kialakulásához elengedhetetlen az erős besugárzás, a gyenge légmozgás, az anticiklonális helyzet és a közlekedés által kibocsátott szennyező anyagok jelenléte. A napsütés hatására fotokémiai folyamatok indulnak meg a légkörben, melynek eredményeképpen a nitrogén-dioxidból ózon keletkezik.

24. Katasztrófák • 1984 - vegyi katasztrófa Bhopalban (India),több mint 35 tonna mérgező gáz (metil-izocianát) szivárgott ki egy növényvédő szereket gyártó üzemből, az ezt követő 2–3 napon több mint 7000 ember halt meg, míg a sérültek száma ezt jóval meghaladta és az elmúlt 20 évben becslések szerint 15–30 ezer ember halt bele a gázszivárgással kapcsolatos betegségekbe. C 226 E/362

25. Katasztófák 1986 - csernobili atomerőmű megsérül (előzőleg Szovjetunió, ma Ukrajna), 31 ember halt meg a robbanás utáni egy héten belül, de még ma sem ismert az áldozatok pontos száma; becslések alapján több millió ember szenved sugárbetegségben, amit a sugárzás okozott: rák (a környező területeken pajzsmirigy rákos esetek növekedését figyelték meg), immunológiai működési zavar stb., nagy területek sok-sok évre elszennyeződtek

26. Savas eső • Az eső pH-ja mindig kisebb, mint 7. • A légköri szén-dioxid miatt a pH 5,6 körül értékre csökken. • A villámlások miatt egy kevés salétromsav is keletkezik, a vulkáni tevékenységből pedig egy kis kénsav kerül a levegőbe. A tiszta esővíz pH-ja ezért 5,0 körüli érték, és csak a kisebb pH-jú esőt nevezik savas esőnek. • A jelenségre egy angol vegyész, Robert Angus Smith figyelt fel először 1852-ben. Eredményeit 20 évvel később közölte. Tőle származik a "savas eső" kifejezés is. Forrás:Education in Chemistry, 1996. szeptember

27. Oka • kén-dioxid és a nitrogén-oxid • Az előbbi a – kis mennyiségű ként tartalmazó – szén és olaj égetéséből származik, az utóbbi a belső égésű motorok gyújtásakor keletkezik a levegő nitrogénjéből. A többi nemfém-oxidhoz hasonlóan ezek a vegyületek savas kémhatásúak.

28. Savas eső hatása Forrás:http://asvanytan.nyf.hu/node/459

29. Szennyezettség Egy meghatározott befogadó közegben megfigyelhető szennyező anyag előfordulást szennyezettségnek vagy immissziónak nevezzük. Az immissziót mindig az adott befogadó közegre (receptorra) és adott szennyező anyag koncentrációjára értelmezzük

30. Immiszió csökkentés • először meg kell állapítani az immisszió csökkentési célt, • ezután meg kell állapítania, hogy mely szennyező források járulnak hozzá emissziójukkal a befogadónál megfigyelhető immisszióhoz, • majd meg kell állapítania azt az összefüggést, hogy az egyes szennyező források emissziója milyen mértékben járul hozzá a kiinduló helyzetben a szennyező források immissziójához.

31. emisszió (e) átvitel (a) immisszió (i) szennyező forrás A receptornál kialakuló szennyezettség és a szennyező anyag kibocsátás kapcsolata

32. e * a =i Ha egy adott receptornál jelentkező környezetszennyezés estén megállapítható, hogy több szennyező forrás együttes hatása okozza, akkor az átviteli együttható minden szennyező forrásra egyedileg jellemző, és többnyire egymástól eltérő.

33. A kapott immissziós adatokból (pl. g/m3) és a két forrás emissziós adataiból (pl. kg/óra) kiszámítják az átviteli együtthatókat a következőképpen. Minden mérési alkalommal abból az összefüggésből indulnak ki, hogy az összes mért immisszió az A vállalat és a B vállalat által okozott immissziók összege, azaz: i = iA + iB Az egyes vállalatok által okozott immisszió pedig eA * aA = iA eB * aB = iB 200 t/év uralkodó szél- irány 100 t/év B A Példa

34. a(A) = 1,7 a(B) = 0,8 Számoljuk ki, hogy mekkora a két vállalat által okozott immisszió (g/m3), ha éves emissziójuk az ábra szerint éppen 100 illetve 200 t/év. i = iA + iB i = 100 * 1,7 + 200 * 0,8 = 170 + 160 = 330 g/m3 200 t/év uralkodó szél- irány 100 t/év B A

35. immissziós norma: 250 g/m3, vagyis a település levegőjének kén- dioxid tartalma nem lehet több mint 250 mikrogramm légköbméterenként. Tehát az elhárítandó összes immisszió mennyisége 330 – 250 = 80 g/m3. Milyen elhárítási intézkedések lehetségesek? passzív környezetvédelmi intézkedés: a(A) = 0,9 Megoldási lehetőség i = iA + iB i = 100 * 0,9 + 200 * 0,8 = 90 + 160 = 250 g/m3

36. Következtetés • Az adott receptornál mért szennyezettség mérséklése nemcsak a szennyező források emissziójának csökkentésével, hanem az átviteli együtthatók csökkentésével is elérhető.

37. Határon átterjedő savasodás Cseh-lengyel határ Skandinávia

38. Nemzetközi összefogás • Genf (1979): A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezés mérséklésére irányuló egyezményt 34 európai ország (köztük Magyarország), az Egyesült Államok és Kanada képviselői írták alá. • Szófia (1988): Aa nitrogén-oxid kibocsátások „befagyasztására” tartalmazott előírásokat. • Oslo (1994) • Göteborg(1999)

39. Győri helyzet • A legjelentősebb kibocsátók: Győri Hőszolgáltató Kft. (GYŐRHŐ), Győri Fűtőerőmű Kft, MÁV Vontatási Főnökség kazántelepe, Rába MVG Reptéri Futómű Gyáregység, Győri Szeszgyár. Forrás: Reflex

40. Győr immissziós normái

41. Köszönöm a figyelmet!