1 / 28

Hazánk környezeti állapota

Hazánk környezeti állapota. Duli Ádám ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 10.A osztály. Hazánk környezeti állapota. 1960-as években kezdett el romlani Nehézipar gyors fejlődése Környezetvédelem elhanyagolása Napjainkban a helyzet lassan javul

pier
Download Presentation

Hazánk környezeti állapota

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Hazánk környezeti állapota Duli Ádám ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 10.A osztály

  2. Hazánk környezeti állapota • 1960-as években kezdett el romlani • Nehézipar gyors fejlődése • Környezetvédelem elhanyagolása • Napjainkban a helyzet lassan javul • Nemzetközi összehasonlításban Magyarország környezeti állapota közepesnek mondható

  3. A légkör állapota • 1990-től kezdődően összességében javuló tendenciát mutat • Rendszerváltozás  nehézipar leépítése Az ország területének 13%-án tekinthető közepesen vagy erősen szennyezettnek a levegő (2005)

  4. Szén-dioxid Az 1980-as évekhez képest 2000-re 20%-kal csökkent a kibocsátása

  5. Nitrogén-oxidok Jelenleg a kibocsátásuk kismértékben növekszik, ami a közlekedés számlájára írható

  6. Kén-dioxid Magyarország vállalta, hogy 2010-re 60%-kal csökkenti a kén-dioxid kibocsátását az 1980-as értékhez képest, és ezt már sikerült is teljesítenie

  7. Szmog Magyarországon (is) egyre nagyobb problémát jelent a légszennyezésnek eme fajtája, egyre gyakrabban kényszerül szmogriadó elrendelésére a szakminisztérium

  8. Ózon Magyarországon az utóbbi években megnőtt az ózonhiányos állapotok gyakorisága, így erősödött a káros UV-B sugárzás intenzitása

  9. A vizek állapota • A ’90-es évek közepéig fokozatosan romlott • Napjainkban azonban már ez is javuló tendenciát mutat • Az azóta bevezetett környezetvédelmi egyezményeknek köszönhetően

  10. A folyók és tavak állapota • A szennyező anyagok nagy része külföldön kerül kerül folyóinkba, azonban nálunk is továbbszennyeződnek • Fürdésre a legtöbb folyónk nem alkalmas! • A tavak szennyezettsége a tápanyagtartalomtól és a csapadékmennyiségtől függ, nagyobb tavaink azonban nem szennyezettek • A Balaton, a Tisza-tó és a Fertő-tó vízminősége jó • A Velencei-tó vízminősége javulófélben van

  11. Felszín alatti vizeink állapota • A mezőgazdaság miatt folyamatosan szennyeződnek (savanyodnak) • Középhegységeinkben probléma a nagy vízkeménység is • Vezetékes ivóvizünk azonban jó minőségű

  12. A talajaink állapota • Magyarország 85%-a művelhető talaj • A talajok állapota a helytelen mezőgazdasági műveléstől és a szakszerűtlen hulladéklerakástól romlik • A talajok 40%-a savas kémhatású (a mű- trágyázás miatt) • Rengeteg meddő- hányó  tájsebek (bányászat miatt)

  13. „Tájsebek…”

  14. Hulladékgazdálkodás • Legnagyobb részét a hulladéknak az ipar termeli • A hulladékhasznosítás még nem megfelelő mértékű • 4,5 millió tonna települési hulladék / év (ennek 3%-át hasznosítják újra, 85%-a lerakókba kerül, 12%-át elégetik) • A termelési hulladék 90%-a kohászati salak (30%-a lesz újrahasznosítva, 60-a megy lerakókba, 10%-át elégetik) • Az összes keletkező hulladék 4-5%-a veszélyes hulladék (ezeket vagy elégetik Dorogon, vagy lerakókba kerülnek) • Érdekesség: radioaktív hulladéklerakó Magyarországon Bátaapátiban és Püspökszilágyon van

  15. Az 1982-ben épült és 2005-ben felújított rákospalotai szemétégetőben évi 420 ezer tonna hulladékot égetnek el, és ezzel 100 millió kWh villamos áramot állítanak elő

  16. Hazánk energiagazdálkodása Az 1972-78 között épült 860 MW teljesítményű gáz és olajtüzelésű Tiszai Erőmű látképe Magyarország felhasznált energiaforrásainak arányos megoszlása

  17. Magyarországi erőművek (Paksi Atomerőmű, Orsoszlányi Erőmű, Visontai Erőmű)

  18. Környezetvédelmi egyezmények Duli Ádám ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 10.A osztály

  19. Az egyezményekről általában • A környezetszennyezés problémája csak nemzetközi összefogással oldható meg • 1920-tól kezdődően léteznek nemzetközi egyezmények • Az első környezeti konferenciát az ENSZ kezdeményezésére 1972-ben tartották • Június 5-ét Környezetvédelmi Világnappá nyilvánították

  20. Levegővédelmi egyezmények • Helsinki Jegyzőkönyv (1985) • A kén-kibocsátás csökkentésére vonatkozik 1993-ig • Eredményeképp napjainkra a savasodással veszélyeztetett területek nagysága csökkent • Szófiai Jegyzőkönyv (1988) • A nitrogén-kibocsátás csökkentésére von. 1994-ig • Genfi Jegyzőkönyv (1991) • Az illékony szerves vegyületek kibocsátását szabályozza (pl. benzin, aceton, benzol, formaldehid stb.)

  21. Levegővédelmi egyezmények • Aarhusi Jegyzőkönyv (1998) • A nehézfémek kibocsátását szabályozza, de korlátozza a DDT, a PCB, a PAH-ok és a dioxin használatát • Gothenburgi Jegyzőkönyv (1999) • A kén, a nitrogén-oxidok, az illékony szerves vegyületek és az ammónia kibocsátását maximálta • Riói Konferencia (1992)

  22. Kiotói Egyezmény (1997-) • 1997-ben született jegyzőkönyv, amely konkrét kibocsátási kötelezettségeket ír elő • Magyarország vállalta, hogy az 1987-es értékhez képest 6%-kal csökkenti a CO2 kibocsátását • Az egyezmény 2005- ben lépett életbe • Az USA végül vissza- lépett az egyezmény aláírásától

  23. Kvótakereskedelem (2005-től) • „Üvegházhatást okozó gázok kereskedelme” • A mechanizmus során lehetőség van a CO2, valamint öt további levegőszennyező gáz kvótáival való kereskedésre • A Kiotói Egyezmény után az EU-ban ettől jelentős eredményeket vártak a légszennyezés visszaszorításában (eddig sikeres a program…) • Az Európai Unió tagállamainak az EU szabja meg a birtokolható kvóták számát • 1 kvótaegység = 1 tonna kibocsátott CO2

  24. Kvótakereskedelem • Mivel Magyarországon a nehézipar az utóbbi évtizedben jelentősen leépült, élén járunk (járhatnánk) a kvóta-értékesítésnek • Mo. 2009-re 23,9 M értékesíthető kvótát kapott az EU-tól • Eddig Magyaro. 11,6 M egység CO2 kvótát értékesített • 2 millió kvóta Belgiumnak (2008) • 6,6 millió kvóta Spanyolországnak (2008) • 3 millió kvóta Japánnak (2009) • Eddig Magyaro. 36,2 Mrd Ft bevételhez jutott a kvótabiznisz segítségével 13-14 EUR/kvóta 10-11 EUR/kvóta Várható 2010-es bevétel: 15 693,9 milliárd Ft (a költségvetés-tervezet szerint) Várható 2010-es kiadás: 16 754,3 milliárd Ft (a költségvetés-tervezet szerint)

  25. Az ózonréteg védelme • Montreáli Jegyzőkönyv (1987) • Öt freon- és három halonvegyület használatát korlátozza • 1990-ben, ’92-ben és ’95-ben az aláíró államok további szi- gorításokat vállaltak és újabb anyagokkal bővítették a tilalmi listát (ilyenek pl. a szén-tetraklorid és a metil-bromid)

  26. Vízvédelmi egyezmények • Tengerek védelme • 1972-ben Londonban írtak alá szerződéseket a tengeri hulladéklerakásokat illetően • Édesvizek védelme • Sokáig lokális problémaként voltak kezelve, de 1971-ben és 1992-ben születtek nemzetközi egyezmények is • Johannesburg-i Konferencia (2002) • Elhatározták, hogy 2015-ig felére kell csökkenteni azoknak a számát, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez Johannesburg

  27. Felhasznált irodalom, források • Albert Viktor – Hetzl Andrea: Környezeti kémia, környezettan • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja (www.kvvm.hu) • index.hu (www.index.hu) • [origo] (www.origo.hu) • Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság honlapja (www.tiszatoinfo.hu) Köszönöm a figyelmet! ;)

More Related