Csillagászati földrajz – TOTÓ I.

1. Csillagászati földrajz – TOTÓ I. 1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?) 1) Almageszt 2) Almarium X) Albiruni 2. kérdés: Ki mondta: „és mégis mozog!”? 1) Giordano Bruno 2) Isaac Newton X) Galileo Galilei

2. Csillagászati földrajz – TOTÓ II. 3. kérdés: Hol van Uraniborg és miről nevezetes? 1) Angliában egy hegy, itt fedezték fel az Uránuszt 1781-ben. 2) Kis település Amerikában egy uránbánya mellett, itt született 1889-ben E.P. Hubble, a híres csillagász X) XVI. századi csillagászati obszervatórium egy kis dán szigeten. 4. kérdés: Hány „mozgó égitestet” ismertek az ókorban? (Ez milyen napjainkig tartó következménnyel járt?) 1) 7 2) 8 X) 9

3. Csillagászati földrajz – TOTÓ III. • 5. kérdés: Kiről szól az alábbi idézet? (Ki írta?) • "Egy szóra még. • Rossz hír kering az udvarban felőled, • Hogy új tanoknak híveül szegődtél, • Rostálod a szentegyház tételeit; • Sőt most, midőn anyád mint rút boszorkány • Legsúlyosb vád alatt börtönben ül, • Méltó gyanúba jössz te is, midőn • Olyan nyakasan s ernyedetlenül • Igyekszel őt kiszabadítani." • 1) Kopernikusz • 2) Kepler • X) Pascal

4. Mi a Csillagászati földrajz? • Csillagászati földrajz ≠ csillagászat • Földrajzi diszciplína: a Földre (is) vonatkozó csillagászati ismereteket gyűjti össze és rendszerezi a földrajztudomány kívánalmai és szempontjai szerint. • Asztronómia ≠ Asztrológia

5. Témakörök I. I. Térbeli és időbeli tájékozódás • Égbolti koordinátarendszerek (szférikus csillagászat) • Időszámítási problémák • Földrajzi helyzetmeghatározás

6. Témakörök II. II. A Föld mint égitest alapvetően befolyásolja a földrajzi folyamatokat • Alakja • Mozgásai (forgás, keringés, • ezek időbeli változásai)

7. Témakörök III. III. Földön kívüli világtér • Közeli égitestek, kiemelten: • Nap • Hold • Bolygók – összehasonlító planetológia • Tejútrendszer • Kozmológia

8. Az emberiség világszemléletének fejlődése Mottó: „Minden igazságot könnyű megérteni, ha egyszer már felfedeztetett; az igazi feladat azonban: rátalálni az igazságra.” (Galileo Galilei) • A csillagászat a legrégibb természettudomány. • misztikus elképzelésekkel vegyítve • asztrológiai célok • gyakorlati élet igényei: tájékozódás, naptár

9. Babilon • Nap és Hold járása • Hónap hossza • Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz

10. Kína Kína • Nap- és holdfogyatkozások időpontja: tapasztalati úton • Teljes szög osztása: 365 és ¼ fok • Kr.e. II. század: Föld gömbölyű

11. Egyiptom • Kevésbé fejlett. • Nílus áradása → naptár • Égtájak pontos meghatározása → piramisok tájolása • Vénusz a Nap körül kering

12. Stonehenge (Kr.e. 3000-1600) • Nap járása • Nincs írásos emlék

13. Görögök • Matematikai leírások, modellek • (Harmonikus világ, Pitagoraszi világkép) • Fizikailag gyenge lábakon • A Nap és a csillagok mozgása aránylag egyszerű modellel leírható (ld. szférikus csillagászat) • Gond a bolygókkal van!

14. Herakleidész (Kr.e. 390-310) • A Nap a Föld körül kering • A belső bolygók viszont a Nap körül

15. Arisztarkhosz (Kr.e. 320-250) 1. Nap-Föld, Nap-Hold távolság viszonylagos meghatározása 2. Hold < Föld << Nap → Föld kering a Nap körül!

16. Eratoszthenész (Kr.e. 276-194) Föld kerületének meghatározása Hipparkhosz (Kr.e. 190-125) csillagkatalógus, magnitúdó tavaszpont eltolódása földrajzi szélesség és hosszúság

17. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) „Megale szüntakszisz” (=Nagy Gyűjtemény, Almagest) → 1500 évig meghatározó! Mert pontos előrejelzést ad. geocentrikus világkép

18. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) Szférák(kristálygömbök): Hold Merkúr Vénusz Nap Mars Jupiter Szaturnusz Csillagok

19. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161) Probléma: bolygók „furcsa” (hátrafelé, retrográd) mozgása

20. Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)

21. Iszlám kultúra (arabok) I. • Hindu számjegyek közvetítése • (Al-Khwarizmi, 780-850, Bagdad) • Fordítások (görög → szír → arab) • Rendkívül pontos mérések, csillagkatalógusok • Ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszögének változása – régiek méréseit elfogadva! • Csillagászati szókincs (zenít, nadír, azimut, Aldebaran,…) Al-Khwarizmi

22. Iszlám kultúra (arabok) II. • Al-Biruni (973-1048, perzsa) • Forog a Föld? • A Nap is csillag? • Földsugár mérése a horizontális depresszió alapján

23. Európa – „túl a sötét középkoron” • Hispánia – kapcsolat az arab világgal • 2. Hézagok Ptolemaiosz rendszerén: • Miért halad mindig együtt a Merkúr és a Vénusz a Nappal? • Miért olyan nagy a Mars fényingadozása? • Hol van a Vénusz, a Mars és a Jupiter excentrumos pályájának középpontja? • Tengerhajózás  pontosabb navigáció kell!

24. Mikolaj Kopernik (1473-1543) • (lengyel kanonok, de nem pap!) • Osiander előszava • Halálos ágy • heliocentrikus világkép • A Föld középpontja csak a Hold-pálya középpontja • Minden bolygó pályája megkerüli a Napot • Az égbolt távolságához képest a bolygórendszer méretei elhanyagolhatók • A Föld forog a tengelye körül, kering a Nap körül

25. Mikolaj Kopernik (1473-1543) • Hátrányai: • Hitt a ptolemaioszi kristályszférákban • Kör alakú bolygópályák (epiciklusok, Merkúr: 5 kör) • → előrejelzési problémák!

26. Giordano Bruno (1548-1600) • Nem volt igazi kopernikánus! • A Nap is egy csillag a sok közül • A világegyetem végtelen • tele intelligens lényekkel

27. Tycho de Brahe (1546-1601) • Hatalmas észlelési anyag (Hven sziget: Uraniborg) • Elvetette a heliocentrikus világképet a „parallaxis” hiánya miatt • Nap a Föld körül, de a többi bolygó a Nap körül • 1577: üstökös – mozgását a kristályszférák nem akadályozhatják! → nincsenek kristálygömbök

28. Galileo Galilei (1569-1642) 1609: távcső („szabadalmi jog” a Velencei Szenátusnak) → „2 hónap alatt (Nov., Dec.) több világrengető felfedezést tett, mint bárki más őelőtte” 1623: Dialógusok a kopernikuszi világkép burkolt támogatása Salviati (Galilei) – Sagredo – Simplicio (pápa?)

29. Galileo Galilei (1569-1642) Jupiter 4 holdja

30. Galileo Galilei (1569-1642) Vénusz fényváltozásai

31. Galileo Galilei (1569-1642) napfoltok

32. Galileo Galilei (1569-1642) Hold hegyei és „tengerei”

33. Galileo Galilei (1569-1642) Tejút = sok csillag

34. Johannes Kepler (1571-1630) Tycho de Brahe asszisztense királyi csillagász, Prága luteránus (1612-ben kiközösítették) 1604: új csillag (szupernova) → Arisztotelész téved, a világ nem változatlan! Harmonice mundi

35. Johannes Kepler (1571-1630) 1. törvény: „Minden bolygó ellipszispályán kering, amelynek egyik fókuszában a Nap található.”

36. Johannes Kepler (1571-1630) 2. törvény: „Bolygók területi sebessége állandó.”

37. Johannes Kepler (1571-1630) Már nyomdában volt a Harmonice Mundi, amikor Kepler hozzáírta még a 3. törvényt. „…először azt hittem, hogy álmodok és arra gondoltam, hogy talán a kiindulási feltételek közé véletlenül becsempésztem a végkövetkeztetést. De nem! Mindez egészen bizonyos és pontos, hogy A bolygók Nap körüli keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az átlagtávolságaik köbe.” a: fél nagytengely T: keringési idő

38. Állami Pénzverde Őre Kepler - törvények Isaac Newton (1643-1727) 1642. karácsonyán született, de születési időpontja „egy évet csúszott”, mert 1752 előtt Anglia még nem a Gergely-féle naptárt használta. Princípia – minden idők legcsodálatosabb tudományos műve "Természeten s törvényein az éj sötétje ült. Isten szólt: 'Legyen Newton'! S mindenre fény derült." (Pope) általános gravitációs törvény

39. További bolygófelfedezések Uránusz-bolygópálya „rendetlenségei” Neptunusz felfedezése (1846, Galle) (igazából többen is látták már korábban, pl. Galilei) szerencséjük volt a számításokkal • Plútó felfedezése (1930, Tombough) • egymás fölé helyezett képek átvilágítása • névadás: Percival Lowell kezdőbetűi • TÚL KICSI!

40. XX. század – űrkutatás földrajzi hatásai (vázlat) Műholdak (1957-), szondák Űrrepülés • Gazdag megfigyelési anyag • földrajzi szempontból: • űrfelvételek, egyéb adatok a Földről (távérzékelés) • bolygókra vonatkozó ismeretek (összehasonlító planetológia) • Tájékozódási-navigációs rendszerek (pl. GPS)