A sikeres integráció, inklúzió feltételei

1. A sikeres integráció, inklúzió feltételei Még jó, hogy nem vagyunk egyformák, Hálistennek, nem vagyunk egyformák.

2. Európai Uniós törekvés, szemlélet • Különböző okokból és módon hátrányos helyzetűeket ne különítsük el, a többiekkel együtt a különnevelés alternatívájaként megjelenik az együttnevelés /integráció / JÓ ESETBEN Az intézmény egészét áthatva Inklúzív pedagógia valósul meg • Integrációt sikeresen felvállaló intézmény előbb-utóbb inklúzívvá válik

3. Az integráció nem válhat eredményessé ha kizárólag / szervezeti érdekből / szerkezeti szinten valósítjuk meg • Társfogalma az inklúzió, mely szemléleti elfogadást és befogadást jelent • Integráció gyakorlatában pár gyerek beillesztéséről beszélünk ép társak közé, addig a befogadás, inklúzió a jobb pedagógia, emberkép következménye-az egész intézményre, minden gyerekre visszahat • INTEGRÁCIÓ-INKLÚZIÓ együtt kell, hogy jelen legyen a gondolkodásunkban INTEGRÁCIÓ INKLÚZIÓ A GYERMEK FOGADÁSA BEFOGADÁSA

4. Az INTEGRÁCIÓ igazi DIVATSZÓ napjainkban Alapvető különbség az integráció és az inklúzió között Judy Sebba /Sussex, 1996/ szerint: • INTEGRÁCIÓ : be kívánják olvasztani az óvoda, iskola meglévő struktúráiba az egyént vagy a gyermekek kis csoportját • INKLÚZIÓ: valamennyi gyermek fejlődése, haladása a cél, illetve azok is sikeresen nevelődnek, akik eddig sikertelenek voltak oly módon, hogy újra gondoljuk a nevelési terv-tanterv, megvalósításának szervezeti kereteit

5. Az iskolai INTEGRÁCIÓ és az INKLÚZIÓ jellemzőinek összehasonlítása • INKLÚZIÓ • Az óraszervezés és a módszer nem hagyományos • Jellemző a csoportmunka, a differenciálás, és az önértékelés • Ha gond van a pedagógusnak is kell változtatni • A gyógypedagógus partner a megoldásban • - Szemléletváltás a teljes testületben • INTEGRÁCIÓ • Az óraszervezés nem változik • - Jellemző a frontális munka • A gondokért a gyermek a felelős • -A gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása • - Csak az osztályfőnök vállal részt az integrálásban

6. A gyógypedagógia kifejezései között még a közelmúltban is voltak, és vannak stigmatizáló szavak: fogyatékosság más fogyatékosság • Modern szemlélet- a gyerekeknek mire van szüksége? • Differenciálódik az ellátórendszer az integráció irányába • Úton vagyunk. Jó ha a cél mindig szem előtt van. • A magyar sajátosságok, előzmények, és az aktuális tapasztalatok beépítése • Átmenetek-visszavezetések kérdése, (speciális intézmények, megsegítések)

7. I. A PSZICHOLÓGIAI SZEMLÉLET FORMÁLÁSA II. A SIKERES INKLÚZIÓ FELTÉTELEI 1. A vezetők szerepe2. A segítő csoport jelenléte3. A megfigyelés – nyomonkövetési vizsgálatok – értékelés fontossága4. A gyerekek támogatása5. A családdal való kapcsolat kiemelt jelentősége III. TÉNYEZŐK MELYEK BEFOLYÁSOLJÁK AZ EGYÉN VAGY AZ INTÉZMÉNY REAKCIÓJÁT AZ INKLÚZIÓRA IV. AZ INKLÚZIÓT GYENGÍTŐ TÉNYEZŐK V. HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL

8. I. A pszichológiai szemlélet formálása • Egyéni, differenciált bánásmód mindenkinek • Természetes az egyének közötti különbség • Nem fogyatékosság-, hanem személyiségközpontú a megközelítés • A személyiség elsődleges szerepe • Nevelést, fejlesztést az adottságokhoz igazítjuk • Eredmény: a gyerekek önmagukhoz képest, harmonikusan fejlődnek • A körülmények alakítása • Partneri kapcsolatok

9. Optimista attitűd • Mindenki profitál elve • A testület folyamatos fejlesztése II. A sikeres inklúzió feltételei 1. Vezetők részéről

10. Segítő csoport: fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus • Támogató segítség a pedagógusoknak • Rendszeres találkozások a szülőkkel II. A sikeres inklúzió feltételei 2. Segítő csoport jelentősége

11. A fejlődési szakaszok nyomonkövetése • Preventív szűrések • A változások rögzítése és értékelése • Egyéni bánásmód lépéseinek kialakítása • A megfigyelés kiemelt szerepe II. A sikeres inklúzió feltételei 3. Megfigyelés - nyomonkövetési vizsgálatok - értékelés

12. Környezet átalakítása • Fejlesztések, terápiák, szolgáltatások • Kiegészítő élmények, programok II. A sikeres inklúzió feltételei 4. A gyerekek támogatása

13. Információáramlás • Szülők folyamatos tájékoztatása • Nevelési tanácsadás • Szülő-klubok II. A sikeres inklúzió feltételei 5. A családdal való kapcsolat

14. Források megléte • Idő, alkalom a tapasztalatcserére • Jártasság speciális pedagógiai helyzetekben • Együttműködés – jó légkör • Komplex megközelítés • Közös értékek, célok az óvoda, az iskola és a szülők között III. Tényezők, melyek befolyásolják az egyén vagy az intézmény reakcióját az inklúzióra

15. Személyi, tárgyi feltételek hiánya • Többségi gyerekek és sajátos nevelési igényű gyerekek aránya • Mindenkinek ugyanazt, ugyanakkor, ugyanúgy • Pedagógusok segítség nélkül • A ”gyerekek érdeke mindenek felett” helyett más szempontok is előtérben • Szakmai kontroll hiánya IV. Inklúziót gyengítő tényezők

16. V. Hatékony együttműködési modell • Az együttműködés kulcsfontosságú • Nevelés-oktatás,egészségügy, • szociális terület • Intenzív csapatmunka • Kommunikációs kultúra • A támogatás rétegei

17. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Bienerth Anna