„Az ember először a földet hódította meg, majd létrehozta legnagyobb szabású művét, a várost,

1. „Az ember először a földet hódította meg, majd létrehozta legnagyobb szabású művét, a várost, az emberiség történetének 7000 éves újszülöttjét. A csecsemő eleinte lassan, fokozatosan, majd félelmetes iramban fejlődött.” Wolf Schneider: Városok Urtól Utópiáig

2. Miskolc fejlődési esélyei, az ipar mozgástere Dr. Nagy Zoltán Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Világgazdaságtani Tanszék Miskolc, 2007. október 26.

3. Tartalom • Városok versenye, pozíciói • Miskolc város pozíciói a magyar városhálózatban • A jövő fejlesztési feladatai • Ipar, munkahelyteremtés • Beszállítói hálózat építése • A cél: iparfejlesztés • Összegzés

4. Városok versenye, pozíciói Újkori városi vetélkedés két szakasza: • I. nemzetállami kereteken belül ipari üzemek telepítéséért, oktatási intézményekért, infrastrukturális fejlesztésekért folyt a „harc”; • II. „városversenynek” tekinthető, a városok versenyképességének javítása, az alulról szerveződő várospolitika kerül előtérbe a felülről lefelé irányuló fejlesztési politika helyett (Lengyel I.- Rechnitzer J. 2000). A városok versenye a privát és az állami szféra beruházásaiért, a különböző gazdasági előnyökért, a különféle támogatásokért, a polgárokért folyik, sokszor nemzetközi szinten. A nemzetgazdasági szint feletti (nemzetközi integrációk) és alatti térségi szintek (regionális gazdaság, lokális gazdaság) szerepe egyre fontosabbá válik.

5. Miskolc város pozíciói a magyar városhálózatban A Bennett-módszer szerinti vizsgálatokban szereplő városok, és az alkalmazott mutatószám-csoportok • Mutatószám-csoportok: • a település demográfiai, a lakosság képzettségi, foglalkoztatottsági adatai; • a település kulturális adatai, a település idegenforgalmi infrastruktúrájának, idegenforgalmának adatai; • a település gazdasági szervezeteinek, nonprofit szervezeteinek adatai; • a települési önkormányzati gazdálkodás adatai; • a település lakosságának jövedelmi, vagyoni viszonyainak adatai; • a település szolgáltatási, egészségügyi infrastrukturális, infrastrukturális, elérhetőségi adatai. Forrás: saját szerkesztés

6. A vizsgált városok rangsorai 1995-ben, 2000-ben és 2004-ben a Bennett-módszer szerinti számítások alapján Forrás: saját szerkesztés

7. A magyar városok faktoranalízis rangsorok alapján létrejött fejlettségi típusai Forrás: saját számítások alapján saját szerkesztés

8. A jövő fejlesztési feladatai Miskolc város számára a faktoranalízis és a Bennett-számítások során megmutatkozó gyenge pontok, kedvezőtlen pozíciók, az összehasonlításokban való lemaradások kijelölik a fejlesztendő területeket: • infrastruktúra, közlekedés, közlekedési kapcsolatok; • ipar, munkahelyteremtés; • szolgáltatás, pénzügyek, logisztika; • idegenforgalom; • oktatás (humán erőforrás fejlesztés), kutatás-fejlesztés; • városvezetés, városi kommunikáció, város kapcsolatai, értékes környezet. Komplex fejlesztés

9. Ipar, munkahelyteremtés A lemaradás okai: a jól működő klaszterek hiánya, a korszerű technológiákat alkalmazó vállalkozások nem elégséges száma, és a már meglévő néhány ilyen vállalkozás hatékony együttműködésének hiánya. Klasztertípusok közül (Nikodémus A. (2002)csak a hazai bázisú klaszterek kezdeményeivel találkozhatunk a városban, a megyében, a régióban, a logisztikai típusú klaszterek, a külföldi közvetlen tőkebefektetés, avagy FDI-alapú klaszterek hiányoznak. Több kezdeményezés történt: NOHAC, Kárpátok Beszállítói Klaszter, CLUSTNET, Magyar-szlovák gépipari klaszter… Eredmény?

10. Beszállítói hálózat építése Észak-magyarországi Regionális Beszállítói Hálózat fejlesztését vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány (REBESZ) felmérései szerint párhuzamosan számos beszállítói hálózat kialakítására van igény, ill. lehetőség: • a már az Észak-magyarországi régióba települt un. modul (mint pl.: ZF, Delco-Remy, GE) beszállítók terén, • a késztermék-gyártók (pl.: Bosch) köré rendeződő beszállítók, • a kis-beszállítókból szerveződő csoportok tevékenysége. A tanulmány szerint egyre több szlovák kis- és középvállalkozás (elsősorban szolgáltatók) tesz az Észak-magyarországi régióba betelepült vállalkozásoknak beszállítói ajánlatot (Szenzor 2005.).

11. Beszállítói hálózat építése A mechatronikaterületen elsősorban a készség-, és képességfejlesztő jelleg dominál. Az integrátor, a beszerző-megrendelő több régiós, vagy akár régión kívüli beszállítót illeszt hálózatába, amely sokrétűbb, színesebb, több szereplőből állhat, mint a vegyipari hálózat. A vegyipari-műanyagipari beszállítói hálózat bővítése elsősorban egy-két nagy volumenű beruházáshoz kapcsolódhat. Az alapberuházás ugyanakkor beszállító-igényes, új, technológiailag is közvetlenül kapcsolódó pótlólagos, további kapacitásbővítő beruházásokat, szolgáltatás-fejlesztést indukál. Ezen beszállítók célzott (jelen esetben Borsodchem-, TVK-specifikus) beruházásokat, képességfejlesztést kell, hogy megvalósítsanak, amely nem, vagy nehezen konvertálható más vevőknek. A két ágazat a régióban is más térbeli megjelenést mutat. A gépipar, mechatronika ágazat termékeinek 55-60%-át a régión kívüli integrátoroknak, gyártóknak szállítják. A beszállítói hálózatok jelenlegi fejletlensége miatt a régión belüli kapcsolatok nem dominánsak. Ez jellemzi az Észak-Magyarország és Kelet-Szlovákia beszállítói kapcsolatait is.

12. A gépipar beszállítói kapcsolatainak várható térbeli alakulása 2013-ban a REBESZ tanulmány szerint Forrás: Szenzor 2005, szerkesztette a szerző

13. Ipar, munkahelyteremtés A lemaradás okai: nincs nagy területű, korszerű, zöldmezős ipari park. A város és környékének ipari, kereskedelmi befektetésre alkalmas területei: • Miskolc-Déli kapu: 30 hektár; • Martin Kertváros-Szirma városrész : 300 hektár; • Csemetekert: 70 hektár; • Miskolc Keleti kapu: 30 hektár; • Zsarnai piac: kb. 10 hektár. A meglevő ipari parkok első és második generációs ipari parkok. Csapó T. (2005) szerint a fejlett országokban az új típusú ipari parkoknak négy generációja jelent meg: az első generációs parkban az ipari funkció mellett dominálnak a logisztikai központok; a második generációs parkban a szolgáltató jellegű vállalkozások magas arányt képviselnek; a harmadik generációs parkokban domináns a szolgáltatás, és háttérbe szorulnak a termelő ágazatok; a negyedik generációs parkok inkább már hivatali, vagy üzleti parkok, ahol előtérbe kerülnek a kutatások.

14. Ipar, munkahelyteremtés A lemaradás okai: Miskolc a lakosság jövedelmeit, jólétét jelző mutatókban foglalja el a leggyengébb pozíciókat a vizsgált időpontokban, ez erősen összefügg a foglalkoztatottak alacsony arányával. Az alacsony arány nemcsak a régióközpont, hanem szinte az egész régió problémája is. A régióban a férfiak aktivitási rátája a 15-64 éves lakosság körében nemcsak országos szinten, hanem az Európai Unióban is az egyik legkisebb. 1000 lakosra jutó adózók száma, 2005 Forrás: KSH Területi Atlasz

15. A cél: iparfejlesztés OTK (1998): „a járműiparhoz kapcsolódó beszállítói hálózat kiépítése az alkatrészgyártásban, összeszerelésben, járműelektronikában”. OTK (2005, „Techno-régió”): • a régió jövőbeni gazdasági szerkezetét domináló két gazdasági ág (mechatronika, vegyipar) fejlesztése; • erőteljes technológiafejlesztés a húzóágazatokon kívüli ipari és szolgáltatási területeken is; • a környezetvédelmi ipar meghonosítása; • a megújuló energiaforrásokon alapuló energiaipar kialakítása. „Pólus projekt”: • „tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztés”; • egyetem, kutatóintézeti és vállalkozói K+F bázisok, fejlesztésük, keresletorientált együttműködésük kiemelt jelentősége; • K+F és gazdasági területi prioritások megfogalmazása. Eredmény?

16. p feltételes érték, f előrejelzés Forrás: epp.eurostat.ec.europa.eu/portal adm .költségek: European Compet. Rep. 2006. EC

17. Köszönöm a figyelmet!