430 likes | 535 Views
Gazdasági válság és az EU közteherviselési gyakorlatának változása (2008-2010). Előadó: Pitti Zoltán Tudományos kutató CORVINUS Egyetem. Egy jó és egy rossz hír a világból. a.) Jó hír: A világgazdasági válság elérte mélypontját, innen már csak emelkedés jöhet! b.) Rossz hír:
E N D
Gazdasági válság és az EU közteherviselési gyakorlatának változása (2008-2010) Előadó: Pitti Zoltán Tudományos kutató CORVINUS Egyetem
Egy jó és egy rossz hír a világból a.) Jó hír: A világgazdasági válság elérte mélypontját, innen már csak emelkedés jöhet! b.) Rossz hír: Senki nem akarja elhinni!
A globális válság megválaszolatlan kérdései • Finanszírozási válság? • Modernizációs válság? • Gazdasági válság? • Modellválság? Ma már sokat tudunk a válság előzményeiről és hatásairól, a tüneti jelenségeket már-már eredményesen kezeljük, de a válság utáni időszakról, a fenntartható gazdasági fejlődés követelményeiről, az újkapitalizmus jellegzetességeiről – ami más lesz mint a korábbi – alig van kiérlelt elgondolásunk
Milyen típusú válsággal állunk szemben? V U L „A” „B” „C” „D” Nagy valószínűséggel a „D” típussal kell számolnunk, erre utalnak a gyorsan módosuló nemzetközi prognózisok!
Melyek a válság igazi okai • Állami szerepvállalás elbizonytalanodása, • Laza monetáris és fiskális politika a világ meghatározó országaiban (túlköltekezés visszaütése), • Gazdasági fejlődést biztosító húzóerők tartós gyengülése (űrkutatás, ICT szektor, fegyverkezés), • Új és dinamikus, olcsó munkabérű országok versenytársként történő megjelenése (következményként a növekvő költségek nem érvényesíthetők az árakban), • Innováció és K+F tevékenység stagnálása, következményként a termékszerkezet megújításának elmaradása, • Hozzáadott-értéken belül a profit és a bérek eltérő ütemű fejlődése (fizetőképes kereslet gyengülése),
Melyek a válság „tüneti” jelenségei • Pénzáramlás gyengülése, a bankok egymás közötti kölcsönügyleteinek befagyása, FDI áramlás (befektetési hajlandóság) radikális mérséklődése, • Versenyszektor működési célú finanszírozásának veszélybe kerülése, • Gazdasági teljesítmények meredek csökkenése – érdekes módon a legfejlettebb országokban, • Beruházások leállása és munkahelyek tömeges megszűnése, • Állami szerepvállalás szorgalmazása és piacgazdaságtól szokatlan felértékelődése, • Globális megoldások helyett „befelé fordulás” és protekcionista intézkedések térhódítása • Az állami elvonások mérséklése helyett az adó- és járulékterhek emelése – a terhek „átrendezése” a lakosságra
Real GDP változása 2001-2010 között % Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009
Költségvetési mérleg egyenlege 2001-2010 között % Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009
A jövedelem alapú GDP főbb összetevőinek évenkénti változása, mint a válság egyik magyarázata (2000-2007) Vállalkozási nyereség aránya növekvő Munkavállalói keresetek aránya mérséklődő European Economic Statistics, 2008 (page 37)
Válság hatása a közteherviselési rendszerekre • A GDP gyorsabban csökken mint az adófizetési kötelezettség, így átmenetileg emelkedik a GDP arányos közteher, • A költségvetési hiányok emelkedése és a romló gazdasági teljesítmények miatt felértékelődnek az adó- és járulékbevételek, • Módosulnak a közteherviselés súlypontjai (direkt adók – a progresszivitás erősödése ellenére – mérséklődnek, a közvetett adók szerepe nő, új közbevételi jogcímeket alkotnak), • A közterhek növekedésének elkerülése érdekében az adóalanyok az informális gazdaság felé mozdulnak el, • Erősödő figyelem a közteherviselési rendszer hatékonysága iránt, s erősödik a korrekciós igény
Többfrontos válságkezelés: • Stabilizálni kell az államháztartást, kiemelten a központi költségvetést, • Stabilizálni, majd növekedési pályárakell állítani a gazdaságot, • Enyhíteni kell a válság társadalmat érintő negatív hatásait (fizetőképes kereslet nélkül nincs tartós gazdasági növekedés)
Az EU-27 országok államháztartási bevételei a GDP százalékában, 2008 EU-27 országok átlagos bevételei a GDP arányában 44,5% 46,5% Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009
Az EU-27 országok államháztartási kiadásai a GDP százalékában, 2008 EU-27 országok átlagos kiadásai a GDP arányában 46,8 % 49,8% Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009
Az EU-27 országok államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában – hiány szerint rangsorolva, 2009 Magyarország objektív okok miatt nem tud élni a hiány növelésével EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -6,0% -3,9%
A GDP arányában számolt bruttó államadósság változása (2008-2009) Növekvő GDP arányos adósság csökkenő Az adósságállomány emelkedése lényegében az adófizetés nemzedékek közötti átcsoportosítása 80,8% 73,0% Source: General Government Data (Revenue and Expenditure), EUROSTAT, Spring 2009
Adó- és járulékbevételek a GDP százalékában, 2008 EU-15 országok átlaga 41,0% EU-12 országok átlaga 34,3% Magyarország 39,9%
Adóbevételek a költségvetési bevételek százalékában, 2008 Válsághelyzetben felértékelődnek az adó- és járulék- bevételek 88,1%
EU-27 országok adóterhelése a GDP arányában (2000-2008) Csökkenő adóterhelés Növekvő adóterhelés Source: Taxation trends in the European Union, EUROSTAT 2009 adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése
A közteherviselési rendszereket érintő jellegzetes változások (2007-2009) • Átfogó adóreformok (USA, Németország, Franciaország, Kína, Dánia, Ausztria); • Adómodernizáció - hatékonyságjavító és strukturális változásokat eredményező programok (); • Költségvetésiegyensúlyt javító ad hoc intézkedések (); • Gazdasági teljesítményeket ösztönző szabályozó változások (); • Virtuális hatású intézkedések - valódi döntéseket nem vállaló megoldások
Az EU-15, illetve EU-27 országok adóterhelése és strukturális megoszlása a GDP százalékában (1995-2008) 0,3% 11,8% 13,8% 12,7% 40,6% 12,6% 34,6% 13,9% 10,1% Forrás: Taxation trends in the EU, EUROSTAT, 2009
Adóterhelés közgazdasági funkciók szerint az EU-15, illetve EU-12 országokban (2005-2008) EU-15 EU-12 EU-27 HU Forrás: Taxation Trends in the European Union, EUROSTAT, 2009 edition
Az adók közgazdasági funkciók szerinti megoszlása, 2008 5,1% 20,1% 14,7%
A „ténylegesen teljesített” ÁFA bevételek a nemzeti számlák adatai alapján „elvileg teljesíthető” bevételek arányában (2000-2007) Emelkedő teljesítési arány Csökkenő arány 62,4% 50,2%
A „ténylegesen teljesített” társasági adóbevételek a nemzeti számlák adatai alapján „elvileg teljesíthető” adóbevételek arányában, 2007 59,0%
A viszonylagosan alacsony (helyenként és időnként romló) teljesítési arányok főbb indokai • A törvényi szabályozás hiányosságai (stratégia helyett taktikai lépések, jogalkotói tévedések, lobbyérdekek érvényesülése), • A gazdaságszerkezet torzulásai (tulajdoni aránytalanság, alacsonyabb hozzáadott-értéket termelő ágazatok felé történő elmozdulás, atomizálódás, gazdálkodási formaváltás), • Adóalanyi magatartás (kreatív megoldások, a gazdaság szürkülése, egyebek), • Intézményi rendszer elavultsága (ország-határokat átlépő vállalatbirodalmak és nemzeti határok között működő adóhatóságok),
Magyarország helyzete több szempontból azonos íven mozog az EU-27 országokban megfigyelhető jelenségekkel (időnként az élbolyban, időnként a követők között)
Állandósult gondunk: négyes deficit • Államháztartási hiány (költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások); • Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; valamint • Gazdasági teljesítményhiány (inflációtól elmaradó árbevétel változás, reálértéken stagnáló hozzáadott-érték); • Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlő és az exportált termékekben rejlő tudástartalom különbsége); Komoly szemléleti probléma, hogy míg az „ikerdeficit” problémáját érezzük és az egyensúlyteremtés halaszthatatlanságát elfogadjuk, addig a gazdasági- éstudásteljesítmény hiányát nagyvonalúan kezeljük!
A GDP teljesítmény változása (1987-2009) % növekedés és felzárkózás visszaesés stabilizáció átalakulási válság Jogos kérdés: Hol és mit rontottunk el? Forrás: KSH és az MNB adatai alapján a szerző összeállítása
A bruttó hozzáadott-érték a nettó árbevétel arányában (1992-2008) Piaci értékítéletet tükröző arányszám
Gazdasági szereplők és teljesítmények, 2008 Vállalkozások száma Bruttó hozzáadott-érték 1,2% nagyvállalkozás 56,9% 1,5% középvállalkozás 16,4% 7,7% kisvállalkozás 14,6% 97,3% 26,7% 89,6% mikrovállalkozás 12,1% Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán számítása, 2009
Társas vállalkozások eredménymutatói (pénzügyi szektor nélkül számolva), milliárd Ft Forrás: APEH szokásos éves jelentései alapján Pitti Zoltán számításai
A hazai adóterhelés a GDP százalékában (1998-2009) 40,4% 39,9% 39,5% 39,2% 39,1% 38,9% 38,5% 38,5% 38,3% 38,2% 38,2% 38,0%
Adó- és járulékrendszer modernizációját befolyásoló tényezők • Közteherviselési morált rontó, hogy a kiérleletlen elgondolások (törvényelőkészítő munka hiányosságai) miatt évente, sőt adóéven belül is többször kell adó- és járulékszabályokat módosítani; • Az adó- és járulékrendszer modernizációja nem cél, hanem eszköz az államháztartás biztonságos működése, a gazdaságfejlesztési programok támogatása és – társadalmi szempontból – az életminőség fokozatos javításához, s a teendőket így is kellene rangsorolni; • Aggályos a hazai közteherviselési rendszer struktúrája (foglalkoztatási mutatókra, gazdasági teljesítményekre tekintettel túladóztatott a munka, jövedelmekhez viszonyítottan magas a fogyasztás adóztatása, miközben a környezetkárosító tevékenységek, valamint a tőkehasznosítás jövedelmei aránytalanul alacsony terhet viselnek); • Figyelmeztetőek a versenyszektor strukturális jellemzői: atomizálódás, nem piacképes termelés, halmozottan tőkehiányos állapot, költséggazdálkodás torzulásai, informális szektor ; • A közteherviselés intézményrendszerének erősödő centralizációja „veszélyes” modell kialakulásához vezethet, s a működés hatékonyságának javulása helyett a teljesítmények átláthatatlanságát eredményezheti;
A GDP arányában számolt hazai adóterhelés közgazdasági funkciók szerint (2002-2008) Forrás: Taxation Trends in the European Union, EUROSTAT alapján Pitti Zoltán számításai
100 Ft bérre jutó munkáltatói és munkavállalói közteher (1990-2008) 140,5 Ft 80,0 Ft 60,5 Ft
Egy időtálló adómodernizáció elemi feltételei (az adómodernizáció nem cél, hanem eszköz) • Társadalmi jövőkép tisztázása (szociális piacgazdaság, vagy totális liberalizmus); • Gazdaságfejlesztési stratégia felvázolása; • Állami szerepvállalás tartalmának és mélységének rögzítése; • A közterhek társadalmilag arányosabb és gazdaságilag hatékonyabb elosztása, a felhasználás átláthatóságának biztosítása; • Kiszámíthatóság és stabilitás
Befejezés helyett egy ajánlás: „Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell hogy helyben maradjunk!”
A szerző elérhetősége: Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem E-mail: zoltan.pitti@uni-corvinus.hu Tel.: 30-9/603-208
A nemzetközi tőkeáramlás irányultságának és összetételének változása az EU-27 országokban (1990-2008) • Tőkekihelyezés főbb indokai: • high-tech megfontolások, • gyors megtérülés lehetősége, • piacszerzési szándék, • adózási előny kihasználása Forrás: FDI flow in the EU, EUROSTAT, 2009
A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezők (1997-2008) Hozzáadott-érték 100,0% Létszám többlet 0,6 % Tőke gyarapodás 68,2% Termelékenység 31,2% Munka intenzitás 3,3% Tőke intenzitás 27,9% Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?!
A társaságok jegyzett tőkéjéből a külföldi érdekeltségű társaságok tőkerészesedése nemzetgazdasági ágak szerint , 2008
A GDP arányában számolt szociális járulékok főbb teherviselők szerint az EU-27 országokban, 2007 0,7% 3,3% 9,3%
Adó- és járulékbevételek irányítási szintek szerinti megoszlása, 2007 12,5% 4,4% 22,6%