Számvitelt érintő változások 1 és aktuális kérdések

1. Számvitelt érintő változások1és aktuális kérdések 2012. Összeállította: Nagy Katalin 1 Az előadáson elhangzottakhoz képest változtatott szövegek, piros színnel vagy aláhúzással vannak jelölve.

2. Számviteli tv. (Szt.)módosítás • Helye: 2011. évi CLVI. Tv. az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (MK140/2011) továbbá a 2011. évi XCVI. törvény az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról (MK 81/2011) • Hatálybalépése: 2012. jan.1-től induló üzleti évre, de bizonyos részek alkalmazhatók a 2011. évi beszámolónál is

3. Fogalmi változások • Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés : fogalmát a jövőben nem az Szt., hanem a 2004. évi CXXXIV. tv. (innovációs tv.) definiálja hasonló tartalommal, részletesebben • Pozitív üzleti érték: tőzsdén kívüli részesedés vásárlásakor megegyezik a részesedésért fizetett ellenértékkel, ha a kibocsátó befektetés-arányos – számított – sajáttőkéje negatív • Könyvvizsgálói záradék típusok és a záradék megadásának elutasítása: fogalmuk a kamarai tv-re (2007. évi LXXV. tv-re) hivatkozva definiált (hitelesítő, korlátozott, elutasító záradékok) • Elektronikus pénz felváltja az elektronikus pénzeszköz fogalmát (Hpt-re hivatkozva)

4. Beszámoló készítés (1) • Külföldi vállalkozás magyarországifióktelepének alapítására, működésére és megszűnésére az Szt. vállalkozásokra vonatkozó szabályai érvényesek • Magyar standardok: rendeletben lesznek kihirdetve és kötelező alkalmazni az Szt. alanyainak a könyvvezetés és a beszámoló készítés során • Egyszerűsített éves beszámoló • Készítőinek köre tovább bővül azon leányvállalatokkal, amelyek magyar szabály szerint kerülnek bevonásra a konszolidációba, feltéve, hogy az anyavállalat felé biztosított az adatszolgáltatásuk a konszolidált beszámolóhoz, továbbá megfelel a mutatószám szerinti feltételeknek (értékhatár alatti) • Készítésére a normál éves beszámoló szabályai alkalmazandók az Szt. szerinti kivételekkel

5. Beszámoló készítés (2) • Sajátos egyszerűsített éves beszámoló • alkalmazásának feltételei szigorodnak: = könyvvizsgálatra nem kötelezett, = olyan jogi személyiség nélküli gt-k és korlátlan mögöttes felelősségű egyéni cégek = amelyek mutató számok alapján értékhatár alattiak (mérlegfőö. 65 millió, árbevétel 130 millió, létszám 10 fő) • számviteli politikájaegyetlen írásos dokumentumként is elkészíthető (nem kellenek az önálló szabályzatok), • écs-re alkalmazhatók a TAO-tv. szerinti kulcsok, ilyenkor nem kell figyelembe venni a hasznos élettartam és a maradványérték fogalmát

6. IFRS-minősítésű könyvvizsgáló Igénybevétele kötelező az egyedi éves beszámolóra és a konszolidált éves beszámolóra is, ha a cég anyavállalatként IFRS szerint konszolidál

7. Naptári évtől eltérő üzleti év • Alkalmazásának lehetősége bővült: • elvileg minden vállalkozás alkalmazhatja, ha a tevékenységének körülményei, vagy az anyavállalat felé való adatszolgáltatás indokolják • Kivételt képeznek = továbbra is: hitelintézetek, pü.vállalkozások, biztosítók, = újként: a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítők és az EVA-sok

8. Alapítás, átszervezés aktivált értéke Magában foglalja az ásványkincs-kutatási tevékenység költségeit is, ha - azok nem képezik részét a beruházás, felújítás bekerülési értékének, - a jövőben várhatóan megtérülnek az ásványkincs hasznosításból eredő bevételből.

9. Visszavásárolt saját részvény, üzletrész, részesedés bevonása A jövőben a bevont saját részesedés • névértéke a jegyzett tőkét csökkenti • a névérték és a könyv szerinti érték különbözete az eredménytartalék javára vagy terhére kerül elszámolásra jellege szerint, a tőkeváltozás bejegyzésekor • nem érinti a rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat.

10. Leltározás • A főkönyv és az analitika közötti egyeztetés kötelező a mérlegfordulónapra vonatkozóan a leltározás keretében. • Ha a cég vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást is, akkor elegendő minimum 3 évente a mennyiségi leltárt felvenni. • Leltározáshoz kapcsolódó egyedi értékelésnél alkalmazható a FIFÓ módszer, illetve az átlagos bekerülési értéken való értékelés

11. Bekerülési érték • Földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzésnél a jogszabályban meghatározott díjak, tételek számlázott értéke részét képezi a bekerülési értéknek. • Üzleti érték bekerülési értékének meghatározása cégvásárlás során merülhet fel, de átalakulásnál már nem.

12. Leírási szabályok változása • Terven felüli écs. a beruházásnál akkor is elszámolható ha a piaci értéket a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja, nem csak akkor, ha olyan esemény következett be, ami miatt értéke jelentősen csökkent, feleslegessé vált, megrongálódott stb. • Terven felüli écs. alapítás-átszervezés esetén elszámolható, ha a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények úgy változtak meg, hogy a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket (a várható megtérülést). • Terven felüli leírás alkalmazható a negatív üzleti értéknél, ha a szerzésével bekerült részesedés bármilyen jogcímen kikerül a könyvekből, vagy átalakulás során a negatív üzleti értéket kiváltó körülmények úgy változtak meg, hogy a továbbiakban nem indokolt a negatív üzleti érték kimutatása.

13. Adófizetési kötelezettség az EK-ban Azon a soron, ahol az EK-ban eddig jellemzően csak a TAO-t tüntették fel, a jövőben be kell mutatni a: • Tao-t • Más adózás előtti eredményt terhelő adót (így pl. a hitelintézeti különadót is) • EVA-t • Külföldi adókat, = amelyek a Tao-ba beszámíthatók vagy = amelyek alapja után nem lehet Tao-t fizetni

14. Osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalék • A konszolidációba bevont vállalkozásoknál • az osztalék, részesedés, adózott eredmény terhére fizetendő kamat kifizetésére igénybevett eredménytartalékot • vissza kell vezetni az eredménytartalék javára. • Figyelem! Ez kizárólag a konszolidációs munka során a bevétel-ráfordítás konszolidációt érintő technikai eljárás, az egyedi éves beszámolót nem érinti. (Így már értelme van a szabálynak!)

15. Bizonylatok • Árbevétel elszámolásának alapjául szolgálhat a számla mellett, a nyugta, vagy egyéb számviteli bizonylat. • A bizonylaton a könyvelés módjára, az érintett számlára és a könyvelés időpontjára való hivatkozás, továbbá az idegen nyelvű bizonylat hitelesítéséhez szükséges adatok magyar nyelven való feltüntetése teljesíthető az eredeti bizonylathoz fizikai v. logikai (elektronikus nyt-sal) történő hozzárendeléssel. • Az eddig 10 éves megőrzési idő alá tartozó beszámolót, leltárt, főkönyvi kivonatot stb. a jövőben általános szabály szerint 8 évig kell megőrizni. • Az elektronikus formában készülő bizonylatra a „digitális archiválásra” vonatkozó jsz-t kell alkalmazni és az Szt. nem követeli meg külön, hogy csak fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátottak fogadhatók el számviteli bizonylatként. • Papíralapú bizonylat megőrizhető a „papíralapú dokumentumok elektronikus úton történő másolatának készítéséről” szóló jsz. szerint feltéve, az eredeti adatok késedelem és utólagos módosítás nélküli előállíthatóságát.

16. Közzététel határideje Napok helyett hónapokban kifejezve: • Normál éves beszámolót: mérlegfordulónapot követő 5. hónap utolsó napjáig • Anyavállalat a konszolidált beszámolóját: konszolidált mérlegfordulónapot követő 6. hónap utolsó napjáig • Harmadik országbeli fiók beszámolóját: a fordulónapot követő 5. hónap utolsó napjáig • Cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozónál: az üzleti év fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig • Ismételt közzétételnél: az ellenőrzés befejezését követő 3. hónap utolsó napjáig • Előtársaságnál: a bejegyzés, a bejegyzés elutasítása, a bejegyzési eljárás megszüntetése napját követő 3. hónap utolsó napjáig • Devizanemek közötti áttérésnél: az áttérés napját követő 5. hónap utolsó napjáig. De! Változatlan, hogy: a felettes anya és az EU-s fiók esetén az elfogadást követő 60 napon belül.

17. Könyvvizsgálati kötelezettség • Értékhatárok megváltoztak (2012-től): = éves árbevétel 200 millió felett (a korábbi 100 millió helyett) és = foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt • Tovább nő az árbevétel értékhatár 2014-től 300 millió forintra.

18. Mérlegképes könyvelők • Engedélyezéséhez és bejegyzéséhez = a 3 éves szakmai gyakorlatot a szakképesítés megszerzését követően, de az engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően kell igazolni, = a kérelem benyújtása előtt legalább 12 hónappal elvégzett továbbképzést kell igazolni az adott szakterületen (az újakra ez 2015-től érvényes) • Visszavont engedély esetén újból beadhatják az engedélyezés iránti kérelmet 2 éves várakozás nélkül, ha a visszavonásra a továbbképzés hiánya, vagy valótlan adatok közlése miatt került sor. • Továbbképzés kreditpontos rendszerben

19. Egyéb változások (1) • Készpénz korlát a házi pénztárnál az előző évi összbevétel 2%-a helyett 10% vagy 500e forint közül a magasabb érték. Továbbra sem vonatkozik a hitelintézetre, és kivételes szabály áll fenn a pénzforgalmi szolgáltatókra, a pénzügyi közvetítőkre, a zálogkölcsönzést folytatókra és pénzváltókra is. • Valutáért, devizáért beszerzett eszköz bekerülési értékének meghatározása = a korábbi import bekerülési érték szabályai szerint történik (beleértve a devizáért eladott eszközzel való kiegyenlítést is a barter-ügylethez hasonlóan kezelve) = de! valuta ellenében való beszerzéskor alkalmazható a felhasznált valuta könyv szerinti értékén való bekerülési érték meghatározás is [a devizáért való beszerzésekre ez utóbbi szabály úgy tűnik nincs kiterjesztve, lásd: Sztv.48.§ (8) bek.] • Devizakövetelés és tartozás bekerülési értékének meghatározásakor alkalmazható az ÁFA-tv. szerinti árfolyam is, ha deviza-ellenérték, vagy deviza alapon forintellenérték megállapításával történik a gazdasági esemény

20. Egyéb változások (2) • Az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti Ct képzésekor: A „már eltelt futamidő” helyett az „aktiválástól eltelt futamidőt” kell viszonyítani a teljes futamidőhöz (az eszköz hasznos élettartama és a hitel futamideje közül a rövidebb idő) amikor a devizakészlettel nem fedezett beruházáshoz, immateriális javak beszerzéséhez felvett devizahitel, kibocsátott devizakötvény miatti tartozás elhatárolt árfolyamveszteségének arányos összegében Ct-t képez a vállalkozás. • Átalakulási szabályok az Szt-ből nem csak vállalkozásokra, hanem valamennyi gazdálkodóra érvényesek értelemszerűen alkalmazva.

21. Egyéb változások (3) • Szövegpontosítások a releváns, illetve a felmerülő helyeken: =„éves beszámoló” helyett „beszámoló” =„Magyar Köztársaság” helyett „Magyarország” =„közbenső mérleg” mellett „egyéb az alapul szolgáló beszámoló mérlegében” • Hatálytalanított rendelkezések: = rendkívüli tételek közül a saját részvény bevonás névértéke és könyv szerinti értéke [81. § (2) bek. f) pont, 86. § (6) bek. b) pont] = ET-ből lekötendő tételek közül az átalakuláshoz kapcsolódó vagyonátértékelés adóvonzata [38. § (3) bek. b) pont] = könyvvizsgálói záradék típusaira vonatkozó rendelkező részek [158. § (1)-(4) bek.]

22. Kutatási fogalmak Pozitív üzleti érték negatív St-nél Könyv-ói záradék fajták Fiókra általános szabály Egyszerüsített éves besz Sajátos egyszerű. besz. Eltérő üzleti év Alapítás, átszervezés ásványkincs Saját részvény bevonása Leltározás Nyugta a számla mellett EK-ban adófizetési kötelez. Osztalékra igénybevett ET Közzététel Megőrzési idő 10-ről 8 évre Elektronikus pénz Készpénzkorlát 2%-ról 10%-ra Devizás tételeknél a bekerülési érték Közbenső mérleg, alapul szolgáló beszámoló mérlege 41. § (4) bek. CT árfolyamveszt-re Terven felüli écs. beruházásnál Terven felüli écs. negatív üzleti értéknél Terven felüli écs. alapítás-átszerv. Átalakulási szabályok a gazdálkodóra általánosan érvényes Magyar Köztársaság helyett Mo. „éves beszámoló” helyett „beszámoló” 2012. jan.1-jétől kizárólag

23. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a Könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. tv. változásai2012-től

24. Módosítás • Jogszabályi helye: 2011. évi CLVI. Tv. az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (MK140/2011) • Hatálybalépése: alapvetően 2012. jan.1-től, de bizonyos rendelkezések a kihirdetést követően hatályba lépnek

25. Fogalmak • Munkaviszony-jellegű jogviszony fogalma bevezetésre kerül, lényege, hogy abban a munkaviszonyra jellemző tartalmi elemek érvényesülnek (pl. folyamatosan végzett tevékenység, személyes munkavégzés, rendszeres díjazás, hierarchia, irányítás, utasítás, ellenőrzés, a munka ideje, a munka helye és a munka feltételei meghatározottak.

26. Nem fizet az eljárásért díjat A 70 év feletti tag, ha jogszabályon alapuló könyvvizsgálói tevékenysége szüneteltetését kérelmezi

27. Fellebbezés a miniszterhez A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó könyvvizsgálója elleni minőség-ellenőrzés során hozott első fokú döntés ellen fellebbezés a miniszternél történik nem a Kamara elnöksége felé, és az eljárásért fizetett díj elszámolása a Magyar Államkincstár számláját érinti

28. Minősített könyvvizsgáló Ha IFRS szerinti konszolidált beszámolót készítő cég könyvvizsgálója, akkor 3 éves szakmai gyakorlatát is olyan helyen kell szerezni, ahol IFRS-t alkalmaztak.

29. Könyvvizsgálói tevékenység díja A jogszabályon alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díj meghatározásának elvei mellett annak alsó határára is adhat ajánlást a Kamara

30. Okleveles képzési tevékenység ellenőrzése A jövőben az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület (OKKT) ellenőrzi a képzést, nem pedig a Kamara Oktatási Bizottsága.

31. Okleveles képzés főbb moduljai • Ezeken belül a „számvitel-szervezés” modul helyett a „számviteli információs rendszerek” modult fogják oktatni.

32. Tisztségviselők • Csak 70 év alatti, tevékenységét nem szüneteltető tag lehet a Kamara elnöke, alelnöke, bizottságainak elnöke, szervezeteinek elnöke, felügyeleti megbízottja, OKKT elnöke. • Az OKKT tagjai a jövőben nem fix 9 fő, hanem minimum 7, maximum 9 fő.

33. Képzési idő • 4 évről 5 évre nőtt • A beszámítás alapján történő csökkentésre vonatkozó rendelkezés törölve. • Viszont növelhető max. 1 évvel kérelemre (a Kamara Oktatási Bizottsága jár el).

34. OKKT egyetértés nem kell a jövőben • Az oktatás szervezés és lebonyolítás engedélyezéséhez • A képző hely engedélyének visszavonásához • A képzésben oktatóként résztvevő engedélyéhez • Az oktató engedélyének visszavonásához • Az okleveles képzési programba való felvételhez • A külföldi oklevél elismeréséhez • Az okleveles vizsga letételének engedélyezéséhez • A felsőfokú tanulmányok elismeréséhez és beszámításához

35. Nem kell a Kamara Oktatási Bizottságának egyetértése Az OKKT azon javaslatához, amely a vizsgabizottság elnökeinek és tagjainak névjegyzékére irányul

36. Szövegpontosítás • „Magyar Köztársaság” helyett „Magyarország” • „Magyar Köztársaság Alkotmánya” helyett az „Alaptörvény” kifejezések.

37. Hatálybalépés • Általánosan 2012. január 1-től • Kivételesen a kihirdetés napját követő naptól érvényes: = a képzési idő 5 évre növelése, = a miniszter felé történő fellebbezés esete minőség-ellenőrzés során hozott elsőfokú döntés ellen.

38. Számviteli kormányrendeleti változások2012-től

39. Módosítás • Jogszabályi helye: 342/2011. (XII.29.) Korm. rendelet • Hatálybalépése: alapvetően 2012. január 1-jével induló üzleti évre, de bizonyos szabályok már a 2011-es beszámolónál is alkalmazhatók. • Módosított rendeletek: 250/2000. (XII. 24.) Korm. r. (pü. intézmény) 192/2000. (XI. 24.) Korm. r. (biztosító) 222/2000. (XII. 19.) Korm. r. (magánnyugdíjpénztár) 223/2000. (XII. 19.) Korm. r. (önkéntes nyugdíjpénztár) 252/2000. (XII. 24.) Korm. r. (önsegélyező, egészségpénztár) 224/2000. (XII. 19.) Korm. r. (egyéb szervezetek) 218/2000. (XII. 11.) Korm. r. (egyházak) 225/2000. (XII. 19.) Korm. r. (felszámolás feladatai) 72/2006. (IV. 3.) Korm. r. (végelszámolás feladatai)

40. 250-es kr. módosítása • Fogalmak közé bevezetésre kerül: = gyűjtőszámla hitel = rögzített árfolyam alkalmazási időszaka • Tőkésített kamatok elszámolásánál nem minősül halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelnek a gyűjtőszámlahitel, így kamata ha tőkésedik, nem von maga után 100%-os CT képzést, hanem a tőke összeg minősítésének függvényében osztja annak sorsát értékvesztés szempontjából vagy 100%-os értékvesztést von maga után. • A gyűjtőszámlahitel és az alapjául szolgáló eredeti devizakölcsön átstrukturált hitelnek minősül, de problémamentesnek minősíthető, ha az átstrukturálást megelőző 90 napon belül nem esett 30 napon túli késedelembe. • A gyűjtőszámlahitel a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt osztja az alapjául szolgáló eredeti devizakölcsön sorsát a minősítés szempontjából. • Ha a gyűjtőszámlahitelhez állami készfizető kezesség kapcsolódik problémamentes kategóriába sorolható az alapul szolgáló eredeti devizakölcsön minősítésétől függetlenül. • A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően, amennyiben a gyűjtőszámla hitelhez állami egyszerű kezességvállalás kapcsolódik, a gyűjtőszámla hitel kezességvállalással fedezett része az értékvesztés számításának alapját csökkenti.

41. Egyéb számviteli kormányrendeletekváltozásának főbb témái • Biztosítók: a fióktelep is könyvvizsgálatra kötelezett • Magánnyugdíjpénztár: a függő portfolió visszarendeződik a korábbi szabály szerint • Felszámolás és végelszámolás számviteli feladatai a fióktelep megszűnése esetében is alkalmazandók • Egyéb szervezetek: a civilszervezetekre vonatkozó szabályokkal módosul döntően

42. Számvitelt érintő egyéb jogszabályi változások (1) • Gt-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.) • Osztalékelőleg fizethető a számviteli beszámoló alapján is a fordulónapját követő 6 hónapon belül • Auditbizottság hatásköre és feladatai • Hpt,Tpt.,Bit. módosítás: (2011. évi CLVI.tv.) • Közérdeklődésre számot tartó hitelintézet, értékpapír-kibocsátó, biztosító • Auditbizottságot köteles működtetni • Ctv-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.) Kényszer-végelszámolás esetei bővültek • Öpt-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.) a beszámolót könyvszakértő hitelesíti és a fordulónapot követő 5. hónap utolsó napjáig kell a közgyűlés elé terjeszteni • Mpt-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.) a könyvvizsgáló által hitelesített beszámolót a mérlegfordulónapot követő 5. hónap utolsó napjáig kell a közgyűlés elé terjeszteni.

43. Számvitelt érintő egyéb jogszabályi változások • Pénzügyi szervezetek különadója (2006. évi LIX. tv) – módosította az 2011. évi CLVI. tv. és a 2011. évi CXCIII. tv. • Jogelőd nélkül létrejött és jogutódlással megszűnő különadójának megállapítása, bevallása és befizetése • Pü. vállalkozásnál a korábbi két részből álló adóalap előjelesen összevonásra kerül, és így vetítődik rá az adó 6,5%-os mértéke • Adót csökkentő levonások a devizahitelesekkel összefüggésben • Egyes ágazatokat terhelő különadó (2010. évi XCIV. tv.) – módosította a 2011. évi CLVI. tv. Pontosító jellegű („bolti kiskereskedelmi tevékenység” és a „vállalkozó” fogalma, valamint a bevallás határidejének hónapokban való megadása napok helyett. • Eva-tv (2002. évi XLIII. tv.) –módosította a 2011. évi CLVI. tv. • 25 milliós árbevételi határ 30 millióra nő – adóalanyiság feltétele • Bevallás és számviteli beszámoló letétbehelyezés határideje hónapokban kifejezve napok helyett .

44. Számvitelt érintő pü. jsz-változások • 2011. évi LXXV. Tv. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről bevezeti a gyűjtőszámlahitelt (mód.: 2011. évi CXVI. Tv.) • 2011. évi CXXX. Tv. az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a Hpt. módosításáról végtörlesztés szabályai • 2011. évi CXXI. Tv. az otthonvédelemmel kapcsolatos tv-módosításokról • 2011. évi CXLVII. Tv. Az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes tv-ek mód-ról • 2011. évi CXLVIII. Tv. a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pü.tárgyú tv-ek mód-ról • 2011. évi CXCIII. tv. a befektetési alapokról és kollektív befektetési formákról  Tpt-ből átemelt szabályok

45. Aktuális kérdések 1.) Hogyan kell elszámolni a követelés fejében átvett készletként kimutatott, majd pü.lízingbe adott eszköz futamidő előtti visszavételét a lízingszerződés felmondása kapcsán? Válasz: készletbeszerzésként a felek között megállapított piaci értéken, és beszámításra kerül a fennmaradó lízingkövetelés összege [Szt. 50. § (6) bek.]

46. Aktuális kérdések 2. ) Milyen dátummal kell a számviteli nyilvántartásba felvenni az opciós vételi jog lehívásával megszerzett ingatlant, ha a földhivatal még nem jegyezte be? Válasz: Az opció lehívásának időpontjával megköttetett az adásvételi szerződés és teljesíteni kell a feleknek. Ez időponttal a könyvekbe felvehető az ingatlan a lehívást igazoló dokumentum és az opció kikötéséről rendelkező szerződés alapján. A földhivatali bejegyzés ennek nem akadálya. Ha az ingatlant nem akarja rendelkezésre bocsátani, akkor a birtokba vétel korlátozása nem akadálya a könyvekbe való felvételnek. Ilyenkor a szerződés szegés miatt kell jogi útra terelni az ügyet. Az opció lehívója elvileg már teljesített, mivel az ellenérték kifizetésének minősül a hitelkövetelés beszámítása a felek között.

47. Aktuális kérdések 3.) Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy az előző évi eredmény terhére időbeli elhatárolással a következő évben fizessenek ki prémiumot, jutalmat? Válasz: Számviteli jogszabályi akadálya nincs, hiszen a passzív időbeli elhatárolás tipikus esetéről van szó. [Szt. 44. § (1) bek. d) pont] Ha nem ütközik a Hpt. és a vonatkozó Kr. javadalmazási szabályaiba, akkor elszámolható.

48. Aktuális kérdések 4.) A prolongált hitel átstrukturált hitelnek minősül-e minden esetben? Válasz: csak akkor minősül annak, ha kimeríti a 250-es kormányrendelet szerint az átstrukturált hitelre vonatkozó feltételeket, tehát minden eset egyedileg vizsgálandó. A prolongáció: olyan szerződésmódosítás, amelynek során a hitelező az ügyfél kérésére felfüggeszti a kölcsön visszafizetési kötelezettségét. Ez lehet díjköteles a prolongáció időszakára és jellemzően a kamat erre az időre tőkésítésre kerül. Vagy a pénzintézet és az ügyfél között létrejött szerződés alapján módosítják a futamidőt, de ennek díja van, amit az ügyfél köteles megfizetni. A fogalomból nem derül ki, hogy azért kerül sor a szerződésmódosításra, mert az ügyfél fizetési nehézségekkel küzd és az eredeti szerződés szerinti feltételekkel a visszafizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve azt sem tudni, hogy ez a piaci feltételekhez és az eredeti szerződéses feltételekhez képest lényegesen kedvezőbb helyzet vagy sem.

49. Aktuális kérdések 5.) A számviteli politikában lévő költségszámítási szabályzatban milyen pénzügyi szolgáltatások díjait alátámasztó költségekről van szó? Válasz: Ez a szabályzat részben kielégíti a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások, tevékenységek közvetlen és közvetett költségeinek meghatározását, másrészt a Hpt. szerint, az adott hitelintézet által végzett legjelentősebb szolgáltatások költségeinek és ráfordításainak meghatározására szolgál. A legjelentősebb szolgáltatások, azok amelyek a bevételeiket, illetve ráfordításaikat alapul véve a legnagyobb részarányt képviselnek a hitelintézet bevételein, illetve ráfordításain belül. Hogy ez az arány milyen mértéket jelent (pl. 10%) és hány szolgáltatást, az a hitelintézet üzletpolitikájától és működésének sajátosságaitól függ, így maga határozza meg számviteli politikájában. A szabályzat egyben azt is alátámasztja, hogy milyen gazdaságosan tud egy-egy szolgáltatást nyújtani, milyen a teljesítménye és a szolgáltatás díja fedezi-e annak ráfordításait.

50. Aktuális kérdések 6.) Figyelembe véve a 2006. évi LIX. tv. változásait, a 2012. évi végtörlesztések miatti veszteség figyelembe vehető-e a 2011. évi különadó visszatérítés tekintetében? Válasz: Figyelembe véve a hivatkozott törvényt és a Bankszövetség, valamint a Kormányzat közötti megállapodás Jegyzőkönyvét, a szándék egyértelműen az volt, hogy a Hpt. 200/B. §-a szerint 2011-ben, illetve 2012-ben megvalósuló, valamennyi végtörlesztést lefedje az adó-visszatérítési szabály. Ezért igen valószínű, hogy a végtörlesztések miatti „számított veszteség” – amely a különadó visszatérítés alapját képezi – azt a 2011-ben ráfordításként elszámolt veszteségtömeget fedi le, = amelyet a 2011-ben megvalósult végtörlesztések után ténylegesen realizált a hitelintézet, valamint = amelyet a 2012-ben megvalósuló végtörlesztések kapcsán várható veszteség miatt kockázati céltartalék, értékvesztés, vagy időbeli elhatárolás módszerével 2011-ben előrehozottan elszámolt a hitelintézet.