180 likes | 305 Views
Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) a Kerka-mente Natúrparkban. Farkas (1999). A Kerka-mente Natúrpark természeti értékeinek változása 2002-2003 között a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe L.) állományok felmérése tükrében. Készítette:Kovács Tünde Konzulens: Lelkes András
E N D
Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) a Kerka-mente Natúrparkban Farkas (1999)
A Kerka-mente Natúrpark természeti értékeinek változása 2002-2003 között a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe L.) állományok felmérése tükrében Készítette:Kovács Tünde Konzulens: Lelkes András Témavezető tanár: Dr. Szabó T. Attila
Kornistárnics(Gentiana pneumonanthe) • Tárnicsfélék közül Magyarországon a legelterjedtebb. • 20-60 cm magas, tőrózsa nélküli, gyöktörzses évelő növény. • Öt sziromlevél alkotta, feltűnő, 3-5 cm nagy, sötét égszínkék virágai magánosan vagy végálló bogas virágzatban állnak. • Egykor a tüdőbaj (pneumónia) gyógyítására gyűjtötték, ezt a faj tudományos neve (pneumonanthe-pneumo = tüdő, gáz, levegő) és régebbi magyar neve is — tüdőtárnics — jelzi. www.yahoo.com
Cél • A Kerka-mente Natúrpark területén ismert Gentiana pneumonanthe populációk egyedszámának vizsgálata a környezeti tényezők változásának függvényében. • A tapasztalt változások értékelése az eltérő kezelési módok, élőhely-típusok függvényében. • Járulékos cél volt két védett faj, egy növény (G. pneumonanthe – tápnövény) és egy lepke (Maculinea alcon) együttes előfordulásának vizsgálata.
Munkám során a következőképpen jártam el: • Áttekintettem a kornistárnicsot (Gentiana pneumonanthe) bemutató szakirodalmi forrásokat, jegyzeteket és azokat másolat formájában összegyűjtöttem. • Az ismert területeket bejártam és mindkét évben ugyanolyan módon elvégeztem az állomány-felvételezést. • Elvégeztem az adatok rögzítését, dokumentáltam a látottakat. • Kijelöltem az értékelés szempontrendszerét. • Összegyűjtöttem az értékeléshez szükséges adatokat, ellenőriztem a helyrajzi számokat, rendszereztem a meglévő forrásokat. • Az adott szempontok (évek, élőhelyek, kezelési módok) szerint értékeltem a terület bejárása során szerzett tapasztalatokat; a rögzített adatokat táblázatos formában feldolgoztam értékeltem eredményeket, levontam a következtetéseket.
Felmért adatok • Községhatár neve. • A terület azonosítása, helyrajzi szám felvétele. • Az élőhely állapotának meghatározása. • A növények számának felmérése. • A növények elhelyezkedése (szórtan, foltokban, szálanként stb. ) • Szürkés boglárka jelen van-e a területen vagy nincs. • Egyéb említésre méltó védett állat- vagy növényfaj.
A jó állapotú kaszált réteken közel ugyanannyi kornistárnics található, ezenkívül a nagymértékben eltér a tőszám a kaszált és nem kaszált réteken.
A csapadék mennyiségének csökkenése valószínűleg hatással volt a kornistárnics állományok drasztikus csökkenésére.
Következtetések: • Történeti forrásokból sikerült azonosítani az első Kerka-menti florisztikai adatot. (Clusius 1579/1583, Szabó és Bíró 2002). • Elkészült a tárnics fajok 16. századi magyar nevére és felhasználására vonatkozó összeállítás, illetőleg a Gentiana fajokkal kapcsolatos hat évszázaddal ezelőtti pannoniai ismert latin nyelvű kivonata. • Két egymást utáni évben (2002,2003) elkészült több mint 25 kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) állomány egyedszám-felvétele hat élőhely kategóriában. • Elkészült a kornistárnics egyedszámának elemzése élőhelyek szerint és az egyedszám változása évek szerint. • Megállapításra került két egymást követő egyre kontinentálisabb (hideg tél, hosszú meleg nyár) évben a vizsgált területek Gentiana pneumonanthe állományainak egyedszám-csökkenés mértéke: 2002=8697 egyed, 2003=6807 egyed. Ez 21,7 %-os csökkenést jelent. • Az eredmények fontosak lehetnek a feltételezett globális felmelgedési folyamatok hatásainak értékelésében, például a környezeti érték és a természeti érték viszonyszámának megítélésében.
Irodalomjegyzék CLUSIUS C., 1583/1584, Rariorum alliquot stirpium per Pannonia, Austriam et vicinas provincias…, Plautin, Antwerpen HEGI G., 1927, 2241. Gentiana pneumonanthe L. in Hegi G.: Illustrierte Flora von Mittel-Europa. Bd. 5. 3., pg. 2000-2002, Lechmanns Verlag,München KOVÁCS T., 2002, Natúrpark a Kerka mentén. (szemináriumi dolgozat), Veszprém KOVÁCS T., 2002, Természetvédelmi tanulmányok a Kerka-mente Natúrparkban. Veszprém LELKES A., 2000, Jelentés a tervezett Mura-Menti Tájvédelmi Körzet, A Kerka mente és a kapcsolódó területek állapotáról és a védett gerinces állatvilágról, (kézirat) LELKES A., 2002, A tervezett Kerka-menti Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terve, (kézirat) ÓVÁRI M., 1999, A tervezett Kerka-menti Tájvédelmi Körzet ökológiai vizsgálata-védetté nyilvánítási előtanulmány, Zöld Zala Természetvédő Egyesület, Zalaegerszeg
Köszönöm figyelmüket! Köszönet a munkában segítőknek: Dr. Szabó T. Attila professzor úrnak, Lelkes Andrásnak, családomnak, a Botanika Tanszék és a lenti könyvtár dolgozóinak