Minek a minősége? Kérdések és válaszok Bazsa György, a MAB elnöke Nyugat-magyarországi Egyetem

1. Minek a minősége? Kérdések és válaszok Bazsa György, a MAB elnöke Nyugat-magyarországi Egyetem Minőségbiztosítási munkaértekezlete Győr, 2008. december 3.

2. Miről lesz szó? A minőség értelmezéséről A bemeneti feltételek értékeléséről (ex ante akkreditáció) A folyamat értékeléséről (ex post akkreditáció) A kimenet értékeléséről (a „termék” minősége) Quo vadis akkreditáció?

3. A címbenegy kérdő mondatban két kérdés van : 1. Mi a minőség? Válasz: „megfelelés a célnak”. Itt: a diplomás alkamassága egy sikeres munkahelyi életpályára – nyilván a körülmények függvényében (de lehetőleg nem fogságában). 2. Minek a minősége? Hát a felsőoktatásé! Próbáljuk meg pontosabban: • Ugye elsősorban a „terméké” (a diplomásé)? • Vagy magáé a felsőoktatási rendszeré? • Vagy a rendszer minősége révén a „terméké”?

4. Nézzük a gépkocsigyártást vagy a puddingkészítést – hátha van tanulsága számunka. Ott minek a minősége? A felhasználó szerint a gépkocsi próbája a futás, a puddingé az evés. A felhasználót a bemenet, a folyamat, a rendszer minősége (tervrajz, nyers-anyag, mérnök, szakmunkás, futószalag; pudding-por, szakács, konyha) konkrétan nem érdekli. Akkor mégis kit érdekelnek ezek? A folyamat irányítóit, a termékelőállító rendszer működtetőit. Mert hogy nyilvánvaló: jó minőségű termék csak jó minőségű folyamatban és rendszerben keletkezik. A termékelőállítás (a gyár, a konyha) csak a termék (előre) definiált, majd visszaigazolt minősége függvényében szervezhető és működtethető jól.

5. Lehet-e a mi termékünk minőségéről jó választ adni? Négy válaszadó is szóba jön: • Mi, a FO: erről szólnak a learning outcomes, alias a kkk-k. (Ezt mérjük a záróvizsgán → ! vagy ?) • Maga a végzett diplomás (önértékelő és öneladó „termék”: az állásinterjútól a karrierig aktív). • A munkaerőpiac (alkalmazza? nem alkalmazza? megfizeti? késznek tartja? továbbképzi? Stb.). • A minőségértékelő rendszerek: belső és külső egyaránt (MAB, ENQA stb.)

6. Megkapjuk-e a választ? • Magunktól: a FO válaszát megfogalmazhatjuk, bár ma még rendszeresen nem tesszük: ilyen célzatú önértékelések kellenek. • A diplomástól: pályakövetés kell(ene). • A munkaerőpiactól: figyelnünk, kérdeznük kell. • A minőségértékelő szervezetektől: ma már rendszerben és folyamatosan működnek – de – kevésbé a termékről, többnyire a rendszerről, a folyamatról válaszolnak.

7. E4 (ENQA …): ESG (European Standards and Guidelines) • Part 1, European standards and guidelines for institutional quality assurance • Part 2, European standards and guidelines for the external quality assurance of higher education; • Part 3, European standards and guidelines for external quality assurance agencies

8. MAB: akkreditációs követelmények (+ útmutatók és értékelő lapok) – mind nyilvánosak a honlapon. • Ex ante akkreditációk: • felsőoktatási intézmény, illetve karok létesítése; • alapszakok képzési és kimeneti követelményei (kkk); • mesterszakok képzési és kimeneti követelményei; • alapszakok indítása; • mesterszakok indítása; • doktori iskolák akkreditációja; • egyetemi tanári pályázatok véleményezése; • Ex post akkreditációk: • intézményi akkrditáció (8 évenként); • párhuzamos szakakkreditáció (8 évenként), benne működő doktori iskolák akkreditációja. • Hol marad a „termék” akkreditációja? Nincs az Ftv-ben!

9. MAB példák: I. Bemeneti feltételek ex ante értékelése (minősége) 1. A szaklétesítés dokumentuma a szak kkk-ja: • a) az alapképzési szak képzési célja és az elsajátítandó szakmai kompetenciák: • a tudáselemek, a megszerzett ismeretek, • az „added value” személyes adottságok, készségek, • a szakképzettség konkrét környezetben, tevékeny- ségrendszerben történő alkalmazása; • b) Sok más követelmény (idegennyelv-ismeret, informatika, kommunikáció, csapatmunka, önképzés stb.) • A kkk-nak is van tartalmi, szerkezeti minősége: • ezt tervezi meg a benyújtó FOI (sajnos nem a munkáltatóval és a munkavállalóval közösen), és • erről ad szakértői véleményt a MAB.

10. 2. Ezek alapján tervezhetők a képzési folyamat, aszakindítás dokumentumai (benne a tanterv, a személyi és tárgyi feltételek). • Ezt is megtervezi a benyújtó FOI és ennek minőségéről is ad szakértői véleményt a MAB. • Mindezt abban a felfogásban, hogy • a jó tartalmú és felépítésű (a kkk-nak megfelelő) képzési folyamat, • jó felkészültségű oktatókkal (módszerekkel) és • jó minőségű infrastrukturális feltételekkel • nagy valószínűséggel jó minőségű terméket, azaz sikeres életpályára esélyes diplomást eredményez.

11. Külön szólni kell az oktatók minőségéről. A MAB ex ante értékelése közvetett és összetett: • elfogadja és alapul veszi az oktatói munka minősítését a beosztások követelményrendszerre alapuló előléptetések révén a FOI-ben, • elfogadja és alapul veszi a tudományos kutatói hátteret az előzetesen értékelt PhD fokozat és a lektorált közlemények révén. Az adekvát oktatók minőségének összegéből, kompe-tenciáiból és koherenciájából ítéli meg a szak kép-zésének személyi feltételeit. Ehhez követelmény-rendszert fogalmaz meg. Ez eddig a bemeneti feltételek ex ante értékelése. Nem személyes, csak dokumentumokra épül.

12. II. A működés (folyamat) ex post értékelése Hogy érvényesülnek és hatnak a bemeneti feltételek a rendszer működése, a képzési folyamat során? Ftv: A MAB • a felsőoktatásban folyó képzés, • tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint • az intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testület. Erről szólnak a 8 évenkénti akkreditációs értékelések. Ennek során megjelenik a személyes, helyszíni értékelési elem – a dokumentumok mellett.

13. A MAB ezt az ex post értékelést újabban két elkülöní-tett fázisban és szerkezetben végzi: • párhuzamos szak-akkreditáció (értékeli főleg a képzést, alig a kutatást, és nem a gazdálkodást); • intézményakkreditáció: vezetés, szervezet, társa-dalmi funkció és egyre erősebben minőség-biztosítás (QA), minőségfejlesztés. Mindkettőnél alapelv: a minőség az intézményben dől el és nem a MAB biztosítja, csak értékeli és segíti. Ebből következően az ex post akkreditációs rendszer: • az intézményi önértékelés (sok tíz/száz oktató, vezető több hónapos munkája) • a helyszíni látogatás (néhány fős LB több napos munkája) • végül a MAB határozat.

14. III. A kimenet, a „termék” értékelése (minősége) • Mi, a felsőoktatás – mondjuk ki – alig teszi, de kezdi. A miénk (a legtöbb európai) a bemenetre és a folyamatra koncentráló, de kimeneti szempontból gyenge academic accreditation. • A diplomás: a maga módján értékeli önmagát. Visszacsatolást kell kérnünk (=pályakövetés). • A munkáltató (munkaerőpiac): esetileg igen (alkalmazza, nem alkalmazza, továbbképzi, elő-lépteti, elbocsátja), szervezetten itthon nem. Van erre jó megoldás: a professional accreditation. (Pl. az American Bar Association a jogászokat, és ennek révén komoly következményekkel a képző intézményeket akkreditálja.)

15. Quo vadis akkreditáció?  Az intézmények(be)felé! Ez a metaakkreditáció: eredményekben, jó minőségű „termékben” megmutatkozó intézményi minőség-biztosítási rendszerek akkreditálása. Maga a minőségbiztosítási rendszer léte, dokumentációja, sőt működése sem elég: csak az eredmény, a termék jó minősége hitelesíti. Bemenetet, folyamatot, kimenetet – feltételeket és eredményeket egyaránt – a felsőoktatási intézmény ismeri, biztosítja, fejleszti és értékeli a legjobban. Ez az intézményi autonómia és felelősség egészséges, lehetséges és szükséges szintézise. Ekkor az érték és a minőség fontosabb mint az érdek és a mennyiség.

16. Végülis minek a minősége? A jó bemeneti feltételekkel induló, az intézményi minő-ségbiztosítási rendszerrel segített, rendszeresen értékelt színvonalas képzési folyamaté, amit a vég-zettek jó minősége, eredményessége igazol vissza. Ez még nem a jelen, de reméljük, ez a (közel?)jövő! A mai rendezvény egy lépés ennek eléréséhez. Sok sikert hozzá! Köszönöm a meghívást, a figyelmet!