Segély helyett munkát?!

1. Segély helyett munkát?! Rendszeres szociális segélyezettek együttműködése – 2007. Beilleszkedési program 2008. Kovács Ibolya szociálpolitikus www.afsz.hu munkaügyi kutatások, szociális és gyermekvédelem

2. Foglalkoztatási és szociális feladatok összefüggései • Foglalkoztatáspolitikai stratégia: foglalkoztatási szint növelése, a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű emberek bekapcsolása a foglalkoztatásba - munkaerő kínálat növelése. • Szociálpolitikai stratégia: az esélyek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetű rétegek életfeltételeinek javítása. • Közös cél: munkavállalásra ösztönzés, munkavállalási hajlandóság javítása, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásra alkalmassá tétele. • Foglalkoztatás és szociálpolitika összehangolt működése, integrációja

3. Célvizsgálat - Együttműködés • Makro elemzés: az RSZS rendszeréről, szabályozási folyamatáról, • A munkaügyi szervezetek gyakorlatának feltárása, módszerei • Települési önkormányzatok feladatellátása, foglalkoztatási módjai • Szociális intézmények feladatai beilleszkedést segítő programok elemzése • Életút interjúk a segélyezettekkel

4. Makro elemzés • 1993- jövedelempótló támogatás • 1997 – önkormányzati kötelezettség a tartósan munka nélkül lévők foglalkoztatásba történő bevonása • 2001 – segély előtt kíséreljék meg a munkába helyezést – közcélú munka • Új feladat – együttműködési kötelezettség – kevés a kijelölt szociális szervezet • 160 000- 180.000 segélyezett -60% foglalkoztatott az önkormányzatnál

5. Munkaügyi tapasztalatok • Sok önkormányzatok kötött megállapodást a munkaügyi kirendeltséggel • Jelentkezési kötelezettség előírása 3 havonta – kapcsolattartás a szociális segélyezettekkel, mint beilleszkedési program • Az ügyintézők 52 %-a foglalkozik segélyezettekkel, • „Álláskeresési megállapodás” – segélyezetteknél nem megoldás • Esetükben az aktív eszközök nem alkalmazhatók, 50 %-uk képzetlen

6. Munkaügyi javaslatok • Jó együttműködés – személyes kapcsolatteremtés fontossága, • Rendszeres konzultációk, közös képzések, felkészülés, tapasztalatcsere, • Információáramlás fejlesztése,internet alapú közös nyilvántartások, • Az együttműködést csak a munkára kész állapotban lévőnek írják elő, • Eredményesség = motivált álláskereső • Foglalkoztatási profiling – az ügyfél munkára képesség szerinti besorolása

7. Önkormányzati tapasztalatok • Segélyezettek számának növekedése - jelentős az ügyfélforgalom • Önkormányzat a legnagyobb közfoglalkoztató – ez szükséges és eredményes is! • Inkább a munkaügyi kirendeltséggel működjön együtt a munkanélküli, „azért vannak” • Nincs elegendő szakember, forrás se a közfoglalkoztatáshoz, se az ügyintézéshez • Beilleszkedési programra több javaslatot várnak – szűk a választék • A családi segélyezés nem célszerű

8. Szociális intézmények gyakorlata • Legalkalmasabb a családsegítő, de ehhez a célcsoporthoz nem volt létszám, felkészítés és feltétel, így nem vállalható • Beilleszkedési program nehézségei • Egyéni sajátosságok és képességek figyelembe vétele szinte lehetetlen • A segélyezettek többsége nem motivált, kevés az eredmény, „mi is lehet a cél??” • A komplex segítség kevés • Mit csináljanak az alulmotiváltakkal?

9. Segélyezettek véleménye • A kapcsolattartási kötelezettségnek többségében maguk tesznek eleget, saját „érdekből” • Tanácsadás, az információ kevés • Több munkahely kell, a közmunka jó • Elvárásaik: mindegy milyen munka, „ha lenne” • Helyzetével elégedett 21 %.

10. Beilleszkedési program szervezése www.afsz.hu szociális és gyermekvédelem munkaügyi kutatások

11. Módszertani segédanyag szükségessége • szakmai tartalom kidolgozása, nemzetközi gyakorlat tanulmányozása hiányzik • a „jó gyakorlatok” publikációja, szakmai módszerek átadása nem történt meg • tartós munkanélküliek munkaerőpiacra való visszavezetése többszereplős • komplex felzárkóztató programok, célzott segítség kevés • szervezeti szinten: kompetencia alapú együttműködés hiányzik, • közös érdek felismerése nincs meg

12. Jogszabályi előírások (Szt. 37/D. §. 2005. szept.) A nem foglalkoztatott személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles: • nyilvántartásba veteti magát és • a beilleszkedési programról írásban megállapodik, továbbá teljesíti az abban foglaltakat (együttes feltétel) Szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodik: kapcsolattartás, egyéni képességet fejlesztő, életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás, munkavégzésre történő felkészülés, oktatáson, képzésen történő részvétel, felajánlott munkalehetőség elfogadása, a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, együttműködés. Önkormányzati rendeletben szabályozható.

13. Programok célrendszere • Feltételektől, felkészültségtől függő • Célzottan fókuszáljon a különböző élethelyzetekre, képességekre • Közel álljon az egyénhez, érthető legyen és tudjon vele azonosulni, értse az együttműködés célját, lényegét, kimenetét • Reális célok: az egyén életében bekövetkezett pozitív irányú változás, • Motiváció, együttműködési hajlandóság, családi elfogadottság, önérvényesítés, problémák rendezése, megküzdési képesség növelése = „csak ennyi?” • Apró lépések is eredmények

14. Módszerek - tartós munkanélküliekre Segítő kapcsolat a károsító tényezők tompítására, a változás elérésére Az életút elemzése – eligazodási pontok, sodródás – tartós stressz állapot – a szociális krízis mélyül – fizikai, érzelmi reakciók (hárítás, mások a hibások – önvád), folyamatos alkalmazkodás A program elemei: • első interjú, kapcsolatfelvétel, tényfeltárás • problémamegoldó esetmunka: erőforrások,korlátok feltárása, • szerződéskötés (rövid, hosszú táv) • természetes támogató rendszerek erősítése (család) Lépésről – lépésre együtt haladva lehet eredményt elérni!

15. Álláskereső teaház Rendszeres klubdélután, a munkaügyi központ és a családsegítő szolgálatok együttműködésével, a klubtagok aktivitásával működik = önsegítés • „papírmentes” környezet, oldott légkör, megbeszélik az álláskeresés nehézségeit, álláskeresési technikákat sajátítanak el • önéletrajz, kísérőlevél, telefonálási technikák, interjúra felkészülés • Munkaszerződés, munkaviszony formai és tartalmi követelményei • fekete munka, foglalkoztatás jogi kérdései, munkáltatói bejelentés leellenőrzése, teendők, ha nincs bejelentve „Nem vagy egyedül” érzés - mint rejtett cél, egymás bátorítása, közösségépítés, közvetlen kapcsolat Önálló ügyféldöntés: „maradok vagy megyek”

16. Ifjúsági munkanélküliség kezelése • „Sebezhetőség”- a fiatalok munkaerőpiaci pozíciói rosszak • „KID” program – komplexitás (több segítség egyszerre), integráltság (együttműködésben segítsenek a szervezetek), differenciáltság (egyéni segítés) • A felnőtté válás minden fiatal számára egyéni út, egyéni feladat, mindenkinek másféle segítség kell ehhez = ifjúsági munka Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat – önkéntes fiatalok, akik érintettek a problémákban jobban tudnak segíteni egymásnak

17. Integrált szolgáltatásokHEFOP 2.2.2 program zárása • munkaügyi, önkormányzati, szociális együttműködés = szolgáltatások, támogatások összehangolása • Közös eljárásrend – ügymenetmodell • Esetmenedzseri rendszer • Nem elegendő csak a tanácsadás, kell készségfejlesztés, „munkakipróbálás” családtagok motiválása Tervszerű és folyamatos együttműködés!