Mezőgazdasági üzemek erőforrásai

1. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan Mezőgazdasági üzemekerőforrásai Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében

2. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan Gazdasági tevékenység Meghatározott jellegű és mennyiségű erőforrások elosztását és kombinálását jelenti előirányzott célok érdekében. Legkedvezőbb gazdasági eredmény: maximális profit!

3. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan • Közös jellemzői: • korlátozottan állnak rendelkezésre; • arányainak változtatása időigényes, és korlátozott; • biológiai korlátok jellemezhetik; • természeti erőforrások jelentősége. • Hatásuk kiterjed a • a termelhető termékek/szolgáltatások körére, • a termelhető termékek mennyiségére és minőségére, • az alkalmazható technológiára,a termelés költségeire, jövedelmére, és gazdaságosságára, • a pótlólagos beszerezhető erőforrások körére és nagyságára. Az erőforrások

4. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan • Ha a meglévő erőforrásokat nem megfelelően hasznosítjuk,akkor • nem érhető el a lehetséges hozamok köre és nagysága, • mennyiségi és minőségi veszteségek léphetnek fel, • a kihasználatlan erőforrások állandó költségei változatlanul • terhelik a vállalkozást, és így növekszik a hozamok fajlagos • költsége, • általában csökken a termelés jövedelme, jövedelmezősége. Az erőforrások • Egyes erőforrások kereskedelemi forgalomban • megtalálhatóak, így lehetősége van azok bővítésére: • bővíthető a termékek köre, • növelhető a hozamok mennyisége és javítható a minősége, • fejleszthető a meglévő technológia, • csökkenthető a termelés költsége.

5. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan Az emberi munka valamennyi tevékenység első és legfontosabb forrása! Munkaerő A munkaerő a szellemi és fizikai munkavégző képességek hordozója, amellyel az ember a tárgyi, anyagi és természeti erőforrások felhasználásával megvalósítja a termelés meghatározott gazdasági célú folyamatát. A munkaerő képes a tényleges teljesítményét a képességeitől, a motiváltságától, és a vele szemben támasztott követelményektől függően szabályozni.

6. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan Munkaerőköltség: a munkáltatót terhelő minden költség vagy kötelezettség, ami a munkaerő foglalkoztatásával, alkalmazásával felmerül. A munkaerő költsége • Befolyásolja: • a foglalkoztatás időtartama, • és a munkavállaló képzettsége, • a bérek és járulékok mértéke. • A munkaköltség körébe tartozik • a munkaerő megszerzésének költsége (toborzás, képzés, átképzés) • közvetlenül a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek (bruttó • munkabér, TB járulék, munkaadói és munkavállalói járulék, • költségtérítések) • az alkalmazáshoz közvetve kapcsolódó költségek (érdekképviseleti szervek)

7. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan A bérköltség sajátosságai A bérmunka költségének sajátossága, hogy a munkaerő felhasználása után kerül kifizetésre (szemben más előre megvásárolható erőforrásokkal). Az egyéni vállalkozó a szellemi és fizikai munkáját a későbbi eredmény érdekében fekteti be a termelési folyamatban, amelynek eredményétől függően, az erőforrások közül utolsóként térül meg a munkájának az ellenértéke – bruttó jövedelemként. (költségkalkulációkban ez a munkabér igény)

8. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan Bruttó munkabér és járulékai • Munkavállaló • Munkavállalói járulék • SzJA • Egészségbiztosítási járulék • Nyugdíjbiztosítási járulék • Munkáltató • Munkáltatói járulék • Szakképzési hozzájárulás • Nyugdíj járulék • Egészségbiztosítási járulék • Rehabilitációs járulék

9. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan A termőföld a földfelszín mezőgazdasági hasznosítású része, tágabb értelemben a termőterület része az erdő, a halastó, általában a termőképesség megújulására képes földfelszín. A termőföld • Az élelmiszertermelés alapvető eszköze (növénytermesztés – közvetlenül, • állattenyésztés – közvetve) így a termőföld legfőbb hasznosítója a • mezőgazdaság. • Sajátos vagyonmegőrző tulajdonsága a korlátozott kiterjedéséből fakad. Földtulajdon Földhasználat

10. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan A föld gazdasági – társadalmi funkciói A föld élet – és gazdasági tér. A természeti környezet alapja. A föld termelési tényező. Önmagában is emberi szükségleteket elégít ki. Gazdasági és társadalmi tevékenységek egymáshoz viszonyított helyzetének, térbeli dimenziójának, meghatározója. Lehet tulajdon tárgya. Vagyonmegőrző és kincsképző szerepet is betölthet.

11. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan A föld, mint befektetett tárgyi eszköz Tartós eszköz – több gazdasági cikluson át szolgálja a vállalkozás tevékenységét. A használat során a termőképessége és hasznos tulajdonságai csökkenhetnek. • Sajátossága: • élettartama végtelen, • használhatósága nem csökken - nincs értékcsökkenése, • a föld gazdasági értéke általában növekszik (bérleti díjak is növekednek)

12. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan Földtulajdon A föld tulajdonosa elsődlegesen érdekelt a földjének ésszerű hasznosításában, állagának megőrzésében, termőképességének, javításában. • 1994. LV. törvény a termőföldről: • 300 ha vagy 6000 AK /település összes termőföld területének negyede vagy 1000 ha • csak belföldi természetes személyek • megszerzését elővásárlási jogok szabályozzák.

13. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan A földtulajdonosok a tulajdonukban lévő termőföldet maguk művelhetik,vagy bérbe is adhatják. Földbérlet • A földtulajdon és – használat szétválásának leggyakoribb okai és következményei: • a gazdálkodás szükséges eszközök és ismeretek hiánya; • a tulajdonos lakóhelye és a földterület közötti távolság; • munkaképtelen időskorúak földtulajdona; • vállalkozási készség hiánya; • földterület mérete, széttagoltsága; • földár emelkedését váró spekuláció; • földeladások átmeneti korlátozása; • földkimérés, jogviták elhúzódása; • a mezőgazdasági termelés alacsony jövedelmezősége; • mezőgazdasággal kapcsolatos bizonytalanság.

14. Mezőgazdasági Üzemgazdaságtan A termőföld gazdasági értékelése • A föld gazdasági értékét befolyásolják • Természeti tényezők: a talaj kémiai összetétele, kötöttsége, • tápanyag – ellátottsága, vízgazdálkodása, éghajlat. • Gazdasági tényezők: munkaerő sűrűség, eszközellátottság, • szállítási távolság, úthálózat, piaci viszonyok, öntözhetőség. • Aranykorona rendszer a földek összehasonlító értékelésére.