A takarmányok zsírtartalma

1. A takarmányok zsírtartalma

3. ZSÍROK és ZSÍRSZERŰ ANYAGOK • Nyerszsír: az az anyag, amely Soxhlet eljárással történő extrakció után kb. 5 óra alatt a takarmány őrleményből kioldódik (éter-petroléter-hexán oldószer) • Neutrális zsír/ valódi zsír: trigliceridek, triacil-gliceridek: a glicerinnek, mint három értékű alkoholnak zsírsavakkal észteresített származékai • Zsírsavak: nagy szénatomszámú, normális láncú, páros szénatomszámú (acetilcsoportból képződnek), telített vagy telítetlen monokarbonsavak • Fizikai előfordulás zsírok:szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, telített zsírsavakban gazdag (általában állati eredetű) zsírok olajok:szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú, telítetlen zsírsavakban gazdag (általában növényi eredetű, +halolajok)

4. ZSÍROK és ZSÍRSZERŰ ANYAGOK A zsírok általános szerepe a takarmányozásban: • energiahordozó (2-szer nagyobb energiatartalom, mint a szénhidrátokban), tartaléktápanyag (1 g zsír 9500 cal, 1 g fehérje 5600 cal, 1 g szénhidrát 4600 cal) • javítja a fehérjék transzformációját (Tangl Harald, patkánykísérletek) • javítja egyes ásványi anyagok (pl. Ca) felszívódását és retencióját • zsírban oldódó vitaminok hordozója (A-, D-, E-, K-vitamin) • ízjavító hatású, az aroma- és zamatanyagok egy része zsíroldékony • nagy mennyiségben laxáns hatású • több zsír felhasználásával könnyebben granulálható a keveréktakarmány és csökkenti a granulálás energiaköltségeit

5. ZSÍROK és ZSÍRSZERŰ ANYAGOK A zsírok általános szerepe a takarmányozásban: • lubrikáns hatású: csökkenti a porképződést (dercés és granulált takarmányok) • extrakalorikus hatás, extrametabolikus hatás, • esszenciális zsírsavak hordozója • hiánytünetek:csökkent súlygyarwpodás, bőrelváltozások, növekvő vízfelvétel, kevesebb és kisebb tojások, gyenge keltethetőség

6. ZSÍROK és ZSÍRSZERŰ ANYAGOK • ÁLLATI ZSÍROK: • Depózsír: tartalék tápanyag, hőszigetelés, mechanikai védelem • Elnevezések: Kérődzők- faggyú • Sertés: • szalonna (szubkután-bőr alatti zsír) • háj (vese körül) • bélzsír (em. traktus) • szervzsír (sejtekben) • anyagcserezsír (bélsárban)

7. NYERSZSÍR 1. VALÓDI ZSÍR (neutrális zsír): glicerin+zsírsav észterek (telített, telítetlen) Észter: O H2C-O-C-(CH2)n-CH3 O HC-O-C-(CH2)n-CH3 O H2C-O-C-(CH2)n-CH3 Glicerin: H2C-OH HC-OH H2C-OH Zsírsav: O HO-C-(CH2)n-CH3

8. NYERSZSÍR 2. NEM VALÓDI ZSÍR • lipoidok (összetett gliceridek): • foszfatidok (membránépítők), • glikolipidek (leveles takarmányok), • szterinek (koleszterin), • szteroidok (androgénak, ösztrogének) , • viaszok (a lipáz nem bontja, nem hasznosulnak) • éterkivonat egyéb anyagai (glicerin nélküli lipidek): • növényi szerves savak (szilázsok), • illóolajok, • gyanták, • színanyagok (karotinoidok, xantofillek-terpének, konjugált rendszer; klorofill-porfirinváz)

9. Takarmányok csoportosítása zsírtartalmuk alapján • Nagy zsírtartalmú takarmányok: • olajos magvak • olajpogácsák • Közepes zsírtartalmú takarmányok: • gabonamagvak • hüvelyesek • Kis zsírtartalmú takarmányok: • extrahált darákszalmák • pelyvák • gyökgumós takarmányok, stb…..

10. Zsírsavak • A zsírsavak típusai: • telített: SAT • telítetlen (egyszeresen): MUFA • telítetlen (többszörösen): PUFA • konjugált linolsavak csoportja: CLA (kérődzők bendőjében képződik elsősorban) • n-9, n-6, n-3 típusú zsírsavak: a terminális kettős kötés helyzete a láncvégi metilcsoporthoz képest Kettőskötések száma: fizikokémiai tuladonság (olvadáspont) Kettőskötések helye: biológiai tulajdonság (pl. kardiovaszkuláris betegségek megelőzése)

11. Zsírsavak

12. Zsírsavak • A telített zsírsavak • a szív- és érrendszeri betegségek, a gyulladásos és a krónikus proliferációs (tumor)folyamatok(rizikófaktorok) • a telített zsírsavakban gazdag anyagok (pl. faggyú, sertészsír) a test zsírtartalmát növelik • A többszörösen telítetlen zsírsavak : • nagyobb hatékonysággal szívódnak fel, mint a telített zsírsavak • a telítetlen zsírsavak gátolhatják egyes telített zsírsavak felszívódását • az n-3 zsírsavak csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását (EPA, DHA) • az n-3 zsírsavakban (EPA, DHA) gazdag élelmiszerek csökkentik azegyes rákos daganatok, a reumathoid arthritis és a sclerosis m. kialakulását

13. Zsírsavak • A többszörösen telítetlen zsírsavak hatása a termék, a vágottáru minőségére: • zsírsavak fokozott telítetlensége elősegíti az avasodást • csökkenti az eltarthatóságot • megváltozik a hús konzisztenciája (lágyabb), • egyes telítetlen zsírsavakban gazdag takarmányok rontják a hús ízét (halliszt, halolajok:‘halíz’)

14. Zsírsavak A többszörösen telítetlen zsírsavak forrása: • n-9: földimogyoró olaj • n-6: növényi olajok- kukorica és napraforgó gazdag linolsavban • n-3: lenolaj, tengeri szervezetek, halolajok, halliszt (DHA, EPA) • konjugált linolsav: marhahús, tej • Zsírok- és olajok zsírsavösszetétele: • faggyú és sertészsír: gazdag palmitin-, sztearin- és olajsavban • baromfizsír: gazdag palmitin-, olaj- és linolsavban • növényi olajok: olaj- és linolsavban gazdagok

15. Esszenciális zsírsavak • Esszenciális zsírsavak: a szervezet normális működéséhez feltétlenül szükséges hosszú szénláncú telítetlen zsírsavak • az állati szervezet a palmitoleát-(n-7) és az oleát-(n-9) családde novo szintézisére képes, • az állati szervezet csak a 9. szénatom és a terminális karboxilcsoport közötti szakaszon képes kettős kötéseket létrehozni (n-6 és n-3 kettős kötéseket nem, ezért ezek esszenciálisak). • Esszenciális zsírsavak (EFA): • linolsav (C 18:2, n-6), • linolénsav (C18: 3, n-3), • arachidonsav (C20:4, n-6)

16. Zsírok kihasználását befolyásoló tényezők • állat faja, fajtája • állat kora (idősebb állatok zsíremésztése jobb) • emulgeáltsági fok (tej) • felvett mennyiség (laxáns hatás ront) • fehérje jelenléte (javítja) • zsírok minősége (telítettségi fok) • Ca ionok jelenléte

17. Zsírok minősége Függ: zsírsavak hosszától, telítettségétől MÉRŐSZÁMAI: • JÓDSZÁM: kettőskötések számának függvénye (100 g zsír mennyi J-t köt meg) • tehéntej 35-45 • marhafaggyú 34-45 • szójaolaj 130-140 • kukorica olaj 100-130 • ELSZAPPANOSÍTÁSI SZÁM: zsírsavlánc hosszának függvénye ( 1 g zsírhoz fogyott KOH) • tejzsír 230 • kukorica olaj 90 • OLVADÁSPONT: • rövid zsírsavlánc - csökkenti • kettős kötések száma - csökkenti

18. Takarmánytárolás nem kívánatos folyamatai Avasodás: • hidrolizises • oxidációs • HIDROLIZISES avasodás: • zsír felbomlik, hidrolizálódik: szabad zsírsavak +glicerin • víz, fém ionok jelenlétében, valamint • bakt. gombák termelte lipáz hatására • szabad zsírsavak hatására kellemetlen szag, íz (‘kaparós’ íz) = KIS adagokban etethető (az állat nem szívesen fogyasztja)

19. Takarmánytárolás nem kívánatos folyamatai (2.) • OXIDÁCIÓS avasodás: • telítetlen zsírsavak oxidálódnak peroxidok, ill hiperoxidok keletkeznek: O CH3-CH2-CH-CH-……CH2-COOH O – O / \ CH3-CH2-CH-CH-CH……CH2-COOH Feltételei: - telítetlen zsírsav, levegő, hő Katalizálja: - fény, nehéz fémsók, mikroorg. enzimjei Veszélye: peroxidált lipidekből kilépő oxigén oxidálja: • karotinoidok, A-, B6-, C-, D-vitamin • E-vitamin ANTIOXIDÁNS hatású, de közben inaktiválódik = HIPEROXIDOK nagyon VESZÉLYES vegyületek, mert a biológiailag aktív anyagok érzékenyek rájuk

20. Az avasodás mérőszámai • SAVSZÁM: - hidrolizises avasodás 1 g zsírban lévő szabad zsírsavak közömbösítésére fogyott KOH mg-ban • PEROXIDSZÁM: - oxidációs avasodás 1000 g zsírra fogyott Na tioszulfát ml száma Peroxidszám: Savszám: Friss, jó takarmány: 1-5 15-40 Avasodásnak indult : 10-50 80-120

21. AVAS TAKARMÁNYOK OKOZTA BETEGSÉGEK 1./ CSIRKÉK AGYLÁGYULÁSA 2./ SZEDERSZÍV BETEGSÉG (sertés: heveny szívhalál) 3./ VÁZIZOM ELFAJULÁS: kérődzők, szinte főtt hús színű az izom • Védekezés: • friss takarmány etetése • antioxidáns vegyületek bekeverése az abrakkeverékbe(Magyar Takarmánykódex): • BHT (butil – hidroxid – toluol), • EMQ (etoxi – metil – quinolin), • E vitamint és Se-t bevinni