Adózási elvek

1. Adózási elvek

2. Az egyenlő teherviselés – az adózási méltányosság – megközelítési módjai

3. Méltányosság = igazságosság, minden adófizető a maga méltányos részével járul hozzá a közszolgáltatások költségeihez • haszonelv = a közszolgáltatásokból való egyéni fogyasztás alapján • fizetőképesség elve = a saját fizetőképességgel arányosan Mindkettőnél problémás az alkalmazás

4. Haszonelv Az egyes adófizetők hozzájárulásai összhangban kell, hogy álljanak azzal, amennyit a közszolgáltatásokból egyénenként fogyasztanak A méltányos adórendszer a közkiadások szerkezetétől függően tehát különbözik

5. Fizetőképesség elve Adottnak véve a szükséges teljes adóbevétel nagyságát, minden adóalanynak a saját fizetőképességével arányosan kell hozzájárulnia ehhez Az adóprobléma önmagában, a közkiadási döntésektől független vizsgálata

6. Haszonelv Közkiadások szerkezete számít Adópolitika és közkiadási politika együtt Nem képes kezelni a transzferek finanszírozására szolgáló adókat, redisztribúció céljainak szolgálatára nem alkalmas Fizetőképesség elve Közkiadási szerkezettől független Figyelmen kívül hagyja a közösségi szektor kiadási oldalát (gyakorlat!) A transzferek és a redisztribúció kérdéseire alkalmazható Összehasonlítás I.

7. Haszonelv Az adóbevételeknek a közszolgáltatásokat fedező részét allokálja Szükség van a közkiadásból származó hasznok ismeretére egyénenként Fizetőképesség elve A közszolgáltatás mennyiségének meghatározásához nem ad útmutatót A fizetőképesség mérése kell Összehasonlítás II.

8. A haszonelv alkalmazásai • Általános haszonelvi adózás • Specifikus adók • „Pántlikázás”

9. Általános haszonelvi adózás 1. • Egyéni preferenciák különbözősége • Kérdés: mennyit lennének hajlandók fizetni az adott mennyiségért • A közjavak ár- és jövedelemrugalmasságától függ. A közszolgáltatás áraként felfogott adónak jövedelemre vonatkoztatott rugalmassága

10. Általános haszonelvi adózás 2. Ha Ey/Ep = 1→ arányos adózás Ha Ey/Ep > 1 → progresszív adózás Ha Ey/Ep < 1 → regresszív adózás probléma: a közjavak rugalmasságai nagyon nehezen állapíthatóak meg és nagyon eltérőek lehetnek A haszonelv csak korlátozottan alkalmazható! Mivel csak a közszolgáltatások finanszírozására értelmezhető, nem valósítható meg vele a jövedelem-újraelosztási funkció

11. Haszonelven alapuló speciális adók • Direkt adók, ha a fogyasztás rivalizáló jellegű (mindenkinél megállapítható a haszon mértéke): illetékek, használati díjak, útvámok • Indirekt adók, ha a direkt megoldás túl költséges lenne (komplementer termékekre kivetett adó): benzinadó, gépjármű adó, önkormányzati vagyonadó, társadalombiztosítási adók DE: méltányos? „Pántlikázás” • Céljellegű befizetések

12. Fizetőképesség és az adóalap megválasztása • Horizontális és vertikális egyenlőség • A jövedelem és a fogyasztás mint adóalap • Az adóalap komprehenzivitása • Melyik a jobb? • Egyidőszakos és kétidőszakos modell • Öröklés • A vagyon mint az adó alapja

13. Jövedelem A háztartás költségvetésének bevételi oldala: egy személy teljes vagyonnövekménye A háztartás felhasználása: adott időszak alatti nettó vagyon értéknövekedése + a fogyasztás Fogyasztás Jövedelem = megtakarítás+fogyasztás Tehát itt csak a fogyasztás adózik Az adóalap komprehenzivitása

14. Melyik a jobb adóalap? • A jövedelemadó torzít, a fogyasztási adó nem? • A kérdés: melyik a jobb mérőszáma a fizetőképességnek?

15. Egyidőszakos modell

16. Kétidőszakos modell

17. A fizetőképesség elvének alkalmazásai • a gazdaságpolitikai cél: gazd-i növekedés gyorsítása → fogyasztási adó • méltányos, ha a fizetőképességet tükrözi • egyidőszakos modellben → jövedelemadó • kétidőszakos modellben → fogyasztási adó A valóságban a fizetőképesség hosszú távú fizetési potenciál → fogyasztási adó igazságosabb, mert mindenki akkor adózik, amikor fogyaszt és egyenlő mértékben A fogyasztási adó ideáltipikus esetben jobban teljesít! DE:

18. A fizetőképesség elvének alkalmazásai a fogyasztási adóalap hibái • akiknek az életjövedelme egyenlő jelenértékű nem biztos, hogy valóban egyenlő helyzetben vannak: • bizonytalanságok, preferenciák változása • tőkepiacok tökéletlensége • az adókat idővel újra kell számolni, nem változatlanok • idővel a munka és a szabadidő közötti választás is módosulhat • az átmeneti időszakban sérülne a méltányosság

19. A vagyon, mint adóalap A vagyon tartása extra hasznossággal jár, mely különbözik a felhasználása során keletkező hasznosságtól A vagyonadó indokolható: • a gyarapodási szemlélet alapján • vagyon = a jövedelemáramlás tőkésített értéke • bizonyos vagyonfajták adóztatásra alkalmasabb • horizontális méltányosság alapján: • a vagyontartásból származó hasznosságot is figyelembe kell venni • a fogyasztási adó a megtakarítóknak kedvez, nem semleges • a vagyonkoncentráció politikai veszélyei miatt • vagyoni egyenlőtlenségek miatt

20. A fizetőképesség és a vertikális méltányosság A különböző jövedelmű adóalanyok adóterheinek mennyire kell különbözniük?

21. Az egyenlő áldozaton alapuló megközelítés Progresszivitás? Megközelítési típusok: - Abszolút áldozat - Arányos áldozat - Határáldozat

22. Az egyenlő áldozaton alapuló megközelítés Problémák: - nem ismert a függvény, egyénenként változhat - hasznosság személyek közti összehasonlítása önmagában is megkérdőjelezhető A problémát ezért az egyének által tapasztalt szubjektív hasznosságok helyett az egymást követő jövedelemegységek társadalmi szintű értékelésén alapuló társadalmi hasznosságfüggvény alapján kellene vizsgálni.

23. A társadalmi hasznosságon alapuló megközelítés A jövedelem társadalmi hasznossága

24. Köszönöm a figyelmet!