Ipari tevékenység fenntartható módon: Melléktermék, EoW kritérium rendszer Farkas Hilda PhD

1. Ipari tevékenység fenntartható módon: Melléktermék, EoW kritérium rendszer Farkas Hilda PhD helyettes ügyvezető Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége

2. A keretirányelv fő célja • Az EU hosszú távú célja, hogy olyan újrahasznosító társadalommá váljon, amely • a hulladékkeletkezés elkerülésére törekszik, • a hulladékot erőforrásként használja. • Ennek eléréséhez olyan szabályozási környezetet kíván teremteni, amely magas színvonalú környezetvédelmi referenciaszabványok révén biztosítja, hogy a belső piac képes legyen elősegíteni az újrafeldolgozási és hulladékhasznosítási tevékenységeket. Hulladék tematikus stratégia 2005.

3. Üzenetek • Megvalósuljon a hulladék, mint erőforrás széleskörű alkalmazása; • A megelőzés és hasznosítás társadalmi viselkedésformává váljon; • Magas színvonalú környezetvédelmi referencia-szabványok kerüljenek bevezetésre; • A belső piac igényei ösztönözzék és működtessék a folyamatokat; • Mindez az emberi egészség és a környezetvédelem szempontjainak legteljesebb érvényre juttatása mellett történjen.

4. Hulladék definíció • Az alap definíció lényegében változatlan, de az eddigi pozitív lista helyett „negatív” lehatárolás; • Hulladék státus vége • Melléktermék • Ezzel anyagok, tárgyak kerülnek ki a hulladékos szabályozás alól; • Ezzel kötelezettek kerülnek ki a hulladékos szabályozás alól; • Adminisztráció csökkenés.

5. A melléktermék • Valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során keletkezik, amelynek elsődleges célja nem ezen termék előállítása, akkor lehet mellékterméknek tekinteni, ha • az anyagot vagy tárgyat valamely előállítási folyamat szerves részeként állítják elő; • az anyag vagy a tárgy további, a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül, közvetlenül felhasználható; • az anyag vagy a tárgy további felhasználása biztosított; • a további használat jogszerű, azaz a konkrét használat tekintetében az anyag vagy a tárgy megfelel a termék adott használatára, valamint a környezet- és az egészségvédelemre vonatkozó összes követelménynek, és nincsenek a környezetet és az emberi egészséget általánosan károsító hatásai.

6. Következmények • Közvetlen fölhasználás • Csökken a kezelendő hulladék mennyisége • Csökken a környezet terhelése • Gazdaságosabb

7. EoW definíció • Egy adott hulladék megszűnik hulladék lenni, amennyiben hasznosítási műveleten esett át, és megfelel az alábbi feltételekkel összhangban kidolgozandó konkrét kritériumoknak: • az anyagot vagy tárgyat általánosan használják, adott rendeltetéssel; • az anyagnak vagy tárgynak van piaca, vagy van rá kereslet; • az anyag vagy tárgy megfelel az adott rendeltetések műszaki követelményeinek és a termékekre vonatkozó hatályos jogszabályoknak és előírásoknak; • az anyag vagy tárgy felhasználása nem idéz elő általános káros környezeti vagy egészségügyi hatásokat.

8. EoW kritériumok kidolgozása • Egyes, tömegük vagy hasznosíthatóságuk szempont-jából kiemelkedő hulladékáramok esetén a Bizottság kidolgozza ezeket a kritériumokat, amelyeket rendeletben hirdet ki, és ettől kezdve alkalmazása kötelezővé válik. • Jelenleg kidolgozás alatt lévő kritériumok: • Vas, alumínium és réz fémek • Papír • Üveg • Tervezett • Műanyag • Gumi • Textil • Építési-bontási hulladék • Nemzeti EoW kritérumok • Notifikálni kell

9. A kidolgozás és elfogadás menete • A kritériumok meghatározásának általános módszertana • Joint Research Centre Institute for Prospective Technological Studies – az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának technológiai intézete • Egyes javaslatok kidolgozói • JRC • Nemzeti szakértők (hazai munkacsoport) • Véleményezők • Szakmai szervezetek • Nemzeti képviselők (TAC) • Előterjesztő • Bizottság • Elfogadás • TAC bizottságban ??? Coreper

10. EoW kritériumok • A kiindulási anyagokra vonatkozó kritériumok • eredetre vonatkozó pozitív vagy negatív lista • egyéb elvárt tulajdonságok • A kezelésre vonatkozó kritériumok • elengedhetetlen kezelési eljárások • kezelésre vonatkozó műszaki elvárások • A termékre vonatkozó kritériumok • szabványok • fizikai, kémiai jellemzők • A felhasználásra vonatkozó kritériumok • jelölés

11. Gazdasági jelentőség • Alapanyag minőséget garantál • Nem kell a felhasználónak a hulladékos szabályozás szerint működni • engedély • szállítás • nyilvántartás • adatszolgáltatás • ellenőrzés • tervezés • Olcsóbb Adminisztrációs terhek csökkenése = olcsóbb termékek Nem éppen!!! REACH! Lerakási tilalom Lerakási adó Energia kedvezmény

12. Környezetvédelmi előnyök • A primer nyersanyag szükséglet csökkentése Táj-esztétikai előnyök is! • Kitermelőipar kibocsátásának csökkentése • energia felhasználás csökkenése • por, zaj kibocsátás csökkenés • szállításból eredő terhelés csökkenés • előkészítő műveletek kibocsátásának csökkenése • Jelentős energia megtakarítás • alumínium • műanyag • papír • építési-bontási hulladékok

13. A hasznosítás kritériumai • Újrafeldolgozottnak kell tekinteni, ha azt termelési folyamatban való földolgozás céljából állították elő; • Újrahasználtnak kell tekinteni, ha a tárgy vagy alkatrész alkalmas az eredeti funkciójának betöltésére; • Hasznosítottnak kell tekinteni, ha azt energiatermelési célra állították elő. • A hulladék hasznosítójának biztosítania kell, hogy a hasznosítással előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést. R R

14. A környezetipar fejlődése • 2008-ban a környezetiparban a foglalkoztatás az EU-27 átlagában csaknem 7%-kal növekedett; • A szektor dinamikus fejlődését mutatja, hogy mára már minden 6. új munkahely itt létesül; • Az ökotechnológiák világpiacának nagysága 2005-ben 1000 milliárd euró volt.

15. Kihívások • A hazai környezetipar nettó árbevétele 2008-ban 406 Mrd forint volt, ebből az export bevétel mintegy 92 Mrd forintot tett ki. • A 2008 évi környezetipari beruházások értéke meghaladta a 136 Mrd forintot. A szektorban foglalkoztatottak száma 24.000 fő. A hazai környezetipar legnagyobb volumenét a hulladékgazdálkodás adja, amelyen belül a hasznosító tevékenységek fejlődését tovább kell dinamizálni, ha el kívánjuk érni az új hulladék keretirányelvben kitűzött ambiciózus hasznosítási célokat.

16. ÖKOINDUSTRIA II. Nemzetközi Környezetipari, Energia-hatékonysági és Megújuló Energia Szakkiállítás 2011. november 16-18. Budapest http://www.okoindustria.hu/ megújuló energia, energiahatékonyság, öko-építészet, klímavédelem, hulladék, másodnyersanyagok, hulladékból készült termékek, vízvédelem,  talajvédelem, biotechnológiák, levegővédelem, zaj és rezgésvédelem

17. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!