Az államháztartás statisztikai elszámolása különös tekintettel a PPP projektekre

1. Az államháztartás statisztikai elszámolása különös tekintettel a PPP projektekre Bedekovics István, KSH 2006. november 2.

2. Az előadás szerkezete • Az államháztartás statisztikai fogalma, elszámolása • Az EDP jelentés • A PPP projektek statisztikai története • A statisztikai elszámolás elvei • Hazai tapasztalatok

3. A költségvetési hiány és az államadósság alakulása

5. A költségvetési hiány és az államadósság alakulása az Európai Unióban • A legmagasabb költségvetési hiány 2005-ben: Magyarország 6,5%(7,8), Portugália 6,0%, Görögország 5,2%, Olaszország 4,1% • 9 ország volt a 3%-os küszöb felett • 15 országban javult, 9 országban romlott, 1 országban változatlan a ráta 2004-hez viszonyítva • A legmagasabb államadósság 2005-ben: Görögország 107,5%, Olaszország 106,6%, Belgium 93,2%, Málta 74,2% • 9 ország volt a 60%-os küszöb felett • 12 ország mindkét mutatója a küszöbérték alatt van

6. Az államháztartás statisztikai fogalma • Jogi államháztartás – ÁHT 1.§ 1. bek. • Statisztikai államháztartás – nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása és/vagy nem piaci termelők nem-piaci termelés fogalma – 50%-os szabály besorolt vállalatok: ÁPV Rt, NA Rt, Állami médiák, MTI, MÜPA, ÁAK Rt (2006-tól) non-profit intézmények: mintegy 180 szervezet magánnyugdíj-pénztárak (2007 márciusig)

7. Elszámolási elvek elszámolási konzisztencia eredményszemléletű elszámolás időtényezővel korrigált pénzforgalmi elszámolás gazdasági konzisztencia „Ha a gazdasági műveletek oly módon kerülnek számbavételre a hivatalos elszámolásokban, hogy a jog szerinti elszámolás ellentmond a gazdasági műveletek valós gazdasági tartalmának, akkor a nemzeti számlák a valós gazdasági tartalom elszámolását részesítik előnyben.” speciális tranzakciók: privatizáció PPP

8. Az államháztartással kapcsolatos statisztikai jogszabályok • Magyarországon nincs, csak a Statisztikáról szóló 1993. évi tv. • ÁHT, költségvetési törvény • EU: ESA 95 (2223/96 Tanácsi Rendelet • ESA kézikönyv a kormányzati hiányról és az államadósságról • EDP jogszabályok

9. EDP jelentés • Évente kétszer (március és szeptember végén) kell az Eurostatnak benyújtani • Részletes adatok az államháztartás hiányáról és az államadósságról • A 2005. decemberi jogszabály alapján részletes háttéradatok szolgáltatása (többek között részletes lista a PPP projektekről) • Többhetes ellenőrzési procedúra (Eurostat) • Rendszeres és rendkívüli helyszíni ellenőrzés (Eurostat)

10. Az EDP jelentés összeállítása Magyarországon • Három intézmény vesz részt benne: KSH, MNB, PM • KSH: államháztartási hiány • MNB: államadósság • PM: prognózis • A három intézmény együttműködését egy megállapodás szabályozza • Munkacsoport a három intézmény szakértőiből, amely rendszeresen ülésezik módszertani kérdések megvitatására

11. Publikálás • Eurostat: sajtóközlemény kb. három héttel a beadás után a főbb mutatókból • Eurostat honlap fejlesztése: 2006 május - külön rész a kormányzati statisztikáról – folyamatosan bővül a tartalom • Az összes tagország legutóbbi 4 jelentése hozzáférhető • Magyarország: 2006 októberig az Eurostat sajtóközlemény magyar változatát publikáltuk • 2006 októbertől a KSH is publikálja a teljes jelentést

12. A PPP projektek statisztikai története • ESA95 • EDP kézikönyv • Eurostat sajtóközlemény 2004 február • Módszertani útmutató – a kormányzati hiányról és államadósságról szóló EU kézikönyv kiegészítő fejezete 2004 október

13. A KSH tevékenysége a PPP projektekkel kapcsolatban • Előzetes állásfoglalás kiadása • Közvetlenül, jogszabály alapján: felsőoktatás-fejlesztési program • Közvetve, a PPP Tárcaközi Bizottság tagjaként

14. PPP Tárcaközi Bizottság • A 2093/2003 (V.29) kormányhatározat alapján a Kormány hozta létre • Feladata: PPP projekttervek véleményezése, a projektek megvalósulásának nyomon követése • Tagjai: GKM(elnök), PM, IRM, Miniszterelnöki Hivatal, KSH

15. PPP TB működése • Eddig közel 100 projekttervet véleményezett • Túlnyomó többségük előkészítés alatt illetve közbeszerzési szakaszban tart • OM és NSH projektek, börtönprojektek, Nemzeti Múzeum mélygarázs, Erkel Színház, autópályák, MTV székház, Kongresszusi központ, Ferihegyi vasút • Jelenleg a kötelezettségvállalás éves összege mintegy 54 milliárd Ft, a költségvetés kiadási főösszegének 0,7%-a

16. PPP projektek előnyei • közcélú feladatok ellátására lehet általa megoldást találni úgy, hogy a költségvetési deficit nem növekszik (a költségvetési hiány csak az adott évben fizetendő szolgáltatási díjjal nő); • a magánszféra bevonásával a beruházás hatékonyabban valósítható meg, mint állami beruházásként; • az állam kockázata ilyen megoldásoknál alacsonyabb, mint az állami beruházásoknál; • az állam az igénybe vett szolgáltatással arányos díjat fizet (minőség, mennyiség), így a várható kiadások jól tervezhetőek • „PPP used to describe arrangements where the public sector contracts to purchase quality services on a long-term basis as to take advantage of private sector management skills incentivised by having private finance at risk.” HM Treasury, UK 2000

17. PPP projektek kockázatai • a projekt nem megfelelő definiálása esetén a projektet az Eurostat átminősíti, így az azonnali hiánynövelő tényezővé válik (a projekt az ESA’95 szerint rejtett állami hitelfelvételnek bizonyul, és a beruházás teljes összege megjelenik az állami kiadások között); • a közbeszerzés során a PPP specifikus szakmai tapasztalatok hiánya miatt az állami érdekérvényesítés nem elég erős, így végsősoron a megvalósítás nem lesz hatékonyabb, mint állami beruházásként lenne; • a kockázatok pontatlan definiálása és megosztása miatt az állami kockázatvállalás nagyobb lesz a szükségesnél; • a szolgáltatási díjra vonatkozó tárgyalásoknál a PPP specifikus szakmai tapasztalatok hiánya miatt az állami érdekérvényesítés nem elég erős, így végsősoron az állam többet fizet a szükségesnél; • a monitoring és a visszacsatolások hiánya miatt az állam számára optimális megoldástól való eltérés nem, vagy csak lassan kerül korrigálásra

18. A PPP beruházások két változata • A magánpartner egy teljesen új eszközt hoz létre • Az állami partner egy már meglévő eszközt ad át a magánpartnernek, aki azt lényegesen felújítja

19. A statisztikai elszámolás elvei • A kockázatok viselése • A szerződő partner szektorbesorolása: • Magán vagy állami piaci vállalat (50%-os kritérium) • Az eszközök besorolása

20. Elsődleges elemzés:A kockázatok fajtái • Építési kockázat • Rendelkezésre állási kockázat • Keresleti kockázat

21. A kockázatok viselése Alapszabály: A kockázatok közül az építési kockázatot és a másik kettő közül legalább az egyiket a magánpartnernek kell viselni Egy adott kockázattípust akkor visel a magánpartner, ha az odatartozó kockázati elemek döntő részét viseli

22. Építési kockázat(1) • Építési többletköltségek • Késve teljesítés • Hibás tervezés • Szabványok figyelmen kívül hagyása • Műszaki hiányosságok • Alvállalkozó hibás teljesítése • Finanszírozási kockázat

23. Építési kockázat(2) • A szolgáltatási díjfizetést csak a beruházás elkészülte után lehet megkezdeni • A szerződésnek tartalmaznia kell a beruházó hibájából fakadó késedelem esetén alkalmazott szankciókat • A beruházási többletköltségek a szolgáltatási díjban nem jelenhetnek meg

24. Rendelkezésre állási kockázat • Rendelkezésre állási díjstruktúra a futamidő teljes hosszára rögzített • Rendelkezésre állási díj a futamidő során reálértékben konstans • A szolgáltatási színvonal romlása automatikus szankcionálást von maga után • Monitoring rendszer: a díjlevonás arányos a színvonal csökkenéssel

25. Keresleti kockázat • A közcélú igénybevétel aránya legalább 50% • A díjfizetés a közcélú igénybevétellel arányos • Szabad kapacitás hasznosításból származó bevételeknek összhangban kell lenni a díjfizetéssel

27. Másodlagos elemzés • Akkor fontos, ha a kockázatvállalás szerint nem egyértelmű a megítélés • A legfontosabb kritérium, hogy mi lesz az eszközzel a szerződés lejártakor • Az állami partnernek csak opciója lehet a megvásárlásra • A szerződés lejártakor az ár nem lehet sem túl magas, sem túl alacsony

28. Speciális esetek • Az állam 100%-os állami tulajdonú vállalattal szerződik • Nem kizáró ok, de fontos, hogy piaci alapon szerződjenek • Állami garanciák • Csak a beváltáskor érdekes – az eszköz általában átsorolódik

29. Hazai tapasztalatok • Jogi és intézményi háttér nem rendezett • Magánpartnerek és bankok nem értik az ügylet specifikumait • Szolgáltatási díj elemekre bontása – költségtérítés - nincs tényleges gazdálkodás • Devizahitel a finanszírozáshoz – árfolyam- és kamatkockázat • Szolgáltatási díjfizetés technikája

30. Bedekovics István • istvan.bedekovics@ksh.hu • KSH, 1024 Bp. Keleti Károly u. 5-7