280 likes | 465 Views
Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalan-ellátásban Pályázati azonosító: A/57, FT id.: HU–32 EMIR azonosító: EQUAL–2.1.1–2005–10–0008/10 Összetartó vagy szétszakadó társadalom?. A hajléktalanság kezelésének komplex megközelítése. Mit jelent az integrált, komplex megközelítés?.
E N D
Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalan-ellátásbanPályázati azonosító: A/57, FT id.: HU–32EMIR azonosító: EQUAL–2.1.1–2005–10–0008/10Összetartó vagy szétszakadó társadalom? A hajléktalanság kezelésének komplex megközelítése
Mit jelent az integrált, komplex megközelítés? • A hajléktalanság társadalmi és egyéni vetületeinek együttesét nézi • Figyelembe veszi az egzisztenciavesztés mögött álló legfontosabb okokat • Szektorközi együttműködést jelent a megelőzés és a feladatok megoldása érdekében • A „beavatkozás” a hajléktalan személy egyéni szükségleteinek felmérésén alapul • A szükségletek „egyidejű”, egészleges kezelése valósul meg
A társadalmi integráció területei • Demokratikus és jogrend, amely az állampolgári integrációt segíti elő • Munkaerőpiac, amely a gazdasági integrációt támogatja • A szociális jóléti rendszer, amely a "szociális integrációt" segíti • Családi és közösségi rendszerek, amelyek a személyközi integrációt mozdítják elő.
A beilleszkedést lehetővé tevő társadalmi alrendszerek • Szociálpolitika • Foglalkoztatáspolitika • Lakáspolitika • Egészségügy • Oktatáspolitika • Szociális jogok • Szociális intézmények
Szakmapolitikai dokumentumok célkitűzései a társadalmi integráció elősegítéséhez 1. • Közös Memorandum a Társadalmi Befogadásról -2003 • A hajléktalan ellátás rendszerének felülvizsgálata • Lakhatási minimum - és az intézményen kívül rekedtek ellátási garanciái • A határterületek(egészségügy, foglalkoztatás, lakhatás) összehangolása érdekében erősíteni kell a tárcaközi együttműködések rendszerét • A megelőzés és visszailleszkedés fejlesztését szolgáló modellprogramok kidolgozása • Ifjúsági és családos hajléktalanság hatékonyabb kezelése
Szakmapolitikai dokumentumok célkitűzései a társadalmi integráció elősegítéséhez 2. Nemzeti Cselekvési Terv a társadalmi összetartozásról -2004-2006 • Az utcán élők számának csökkentése • A hajléktalan ellátásokból kivezető utak erősítése • Nappali ellátások fejlesztése – hatékonyabb ellátásszervezés, diszpécserszolgálatok működtetése • Utcai szociális munka fejlesztése • Társadalmi reintegrációt segítő komplex programok • Szálláshelyektől független szociális munka megerősítése • Intézményen kívüli férőhelyek bővítése
A hajléktalanság főbb hiánytünetei- a dezintegráció színterei • A lakhatási helyzet bizonytalansága • Családi és társas kapcsolatok meggyengülése • A társadalmi szerepek leépülése • A foglalkoztatási státusz megtörése • A mentálhigiénés helyzet romlása, bizonytalansága
Lakhatási mutatók – az integráció gyengülései 1. • a jelenlegi lakástulajdonosi rendszerből adódó bérlakás- és szociális bérlakáshiány • a lakhatási támogatási rendszer gyengesége: a háztartásoknak csupán 5-7%-át éri el(EU 18%) • Az önkormányzatok lakásfenntartási támogatása gyakran nem jut el a rászorulókhoz • 500 ezer háztartásnak van behajtható kamattartozása és közüzemi tartozása(becslés szerint) • Kevés az adósságkezeléssel kapcsolatban elérhető szakember és információ • Preventív eszközök hiánya ; a lakásfenntartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer kiépületlensége, amely csökkenthetné a lakhatással összefüggő adósságok felhalmozódását
Foglalkoztatási mutatók – az integráció gyengülései 2. • inaktívak magas aránya (15-64 éves korosztály, Magyarország: 40,2%; EU-15: 30%), • alacsony foglalkoztatási ráta (Mo: 56,6%, EU-15: 64,3%) • A fekete- nem legális munkaerőpiac kiterjedtsége • A munkaadók hátrányos helyzetű kisebbségeket érintő diszkriminációja • Az oktatásban elmarad bizonyos készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyeket pedig megkövetel a munkaerőpiac. • a felnőttképzés normatív támogatásának hiánya
Az egészségügy mutatói – az integráció gyengülései 3. • A halmozottan hátrányos helyzetű lakossági csoportok – romák, fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, hajléktalan emberek, – egészségi állapota szignifikánsan rosszabb mint más csoportoké. • A jelenlegi rendszer diszkriminál, amelyet nem követnek jogi intézkedések • Az egészségügyi ellátáshoz a halmozottan hátrányos helyzetű emberek kisebb eséllyel jutnak hozzá, mint más társadalmi csoportok. • A telepeken, hátrányos helyzetű településeken, utcán és éjjeli menedékhelyen élők kimaradnak az egészségügyi ellátásból • A preventív egészségfejlesztő programok eljuttatása a halmozottan hátrányos helyzetű emberekhez és a szűrő-gondozó és terápiás ellátásuk fejlesztése jelenleg nem megoldott • A szociális szolgáltatások területén az alkohol problémával küzdők ellátása kapacitáshiányban szenved - a közösségi ellátási formák, illetve a nappali, a rehabilitációs és átmeneti intézmények bővítésére van szükség
Hajléktalan ellátó rendszer és az integráció jelenlegi kapcsolata, diszfunkcionalitása • A szállásnyújtás dominanciája - kiemelt feladat a hajléktalan-ellátás rendszerének felülvizsgálata • Preventív megoldások hiánya - A már hajléktalanként élők ellátása mellett fő feladat a megelőzés és a visszailleszkedés feltételrendszerének áttekintése és fejlesztését célzó modellprogramok indítása • Lakás-,foglalkoztatás-,oktatás-képzés-, és az egészségpoltitikai alrendszerek összehangolásának hiánya • A családos hajléktalanság megelőzése megoldatlan - akció program elkészítése szükséges • Családi és társas kapcsolatok ápolásának intézményes keretei szűkösek • A finanszírozás rugalmatlansága – szállás és nem szolgáltatás nyújtására ösztönöz
Modellprogram a hajléktalan személyek problémáinak átfogó kezelésére 1. • Dokumentációs rendszer készítése az egyéni szociális diagnózis megállapítása érdekében • A hajléktalan emberek egyéni szükségletfelmérése a legfontosabb hiányterületeken • Egyéni stratégiák, akciótervek kialakítása a többdimenziós szükségletfelmérés alapján • Szociális munkások – gyakorlatorientált - továbbképzése • Az intézmények közötti információ áramlás megteremtése -Referensi hálózat létrehozása addiktológiai, foglalkoztatási, lakhatási információk és ismeretek becsatornázására • Koordináció a referensi hálózatok munkájához - Szociális Információs Központ(SZIK), jogi és pszichológiai tanácsadás • Referensi műhelyek- munkaértekezlet és a továbbképzés fóruma
Modellprogram a hajléktalan személyek problémáinak átfogó kezelésére 2. • Foglalkoztatási státusz erősítése - Álláskereső Iroda : állás keresés, állásfeltárás, pályaorientációs tanácsadás, álláskereső tréning, képzésbe segítés • A képzés folyamatát támogató/erősítő rendszer – Mentori hálózat a képzés elvégzéséhez és a munka megtartásához • Lakhatási támogatások – kiköltözési(albérleti) támogatás
Komplex szükségletfelmérés- a szociális munka támogatása Dokumentációs rendszer • Kérelem és Felvételi Adatlap • Addiktológiai • Foglalkoztatási szükséglettesztek • Lakhatási • Szociális Otthoni
Szociális Információs Központ – a koordináció működtetése(SZIK) • 4 referensi hálózat létrehozása(addiktológiai, foglalkoztatási, lakhatási, szociális otthoni ügyekkel kapcsolatos) minden BMSZKI intézményben • A hét minden napján egy- egy hálózat tart ügyeletet a BMSZKI központjában • Tanácsadás, információs adatbázisok • Az intézmények és a szociális munkások közötti információ áramlás biztosítása • Referensi információs füzetek • Akkreditált referensi műhelyek • Pszichológiai, jogi tanácsadás
Az OKJ- s képzések koordinálása, előkészítése Keretmegállapodás a Munkaügyi Központtal, Toborzás A jelentkezők regisztrálása, a képzés irányának, formájának javaslatszerű kidolgozása, a szubjektív törekvések egybevetése a realitásokkal Csoportos tájékoztatás -Pszichológiai és motivációs állapotfelmérés Képzéselőkészítő csoporttrénig Képzésben tartó tréning Segítségnyújtás a lemorzsolódók továbblépéséhez Álláskereső tréning A képzéseket befejezők munkába helyezése Munkában tartó csoporttréning a próbaidő alatt Álláskereső Iroda – a foglalkoztatási státusz erősítése 1. Képzés
Álláskereső Iroda – a foglalkoztatási státusz erősítése 2.Munkakeresés • Álláskeresés – Hirdetések, Munkaügyi Központ állásajánlatai, Internetes keresés • Tanácsadás • Kapcsolat az addkitológiai és a lakhatási hálózattal • Álláskeresési tréning- egyéni és csoportos felkészítés • Állásfeltárás- kapcsolatfelvétel munkaadókkal • Kapcsolat a személyes szociális munkással
Lakhatási programok- az önálló lakhatási formák támogatása Beilleszkedési támogatás • A sikeres gondozási munka „lezárása” • Az anyagi és mentori támogatás/függőség fokozatos leépítése • Elszakadás a hajléktalan ellátó rendszerből
Lakhatási programok- az önálló lakhatási formák integrációs hatásai • Erősíti a öngondoskodást • Elkerülhető az intézményi hospitalizáció • Saját élettér kialakítását teszi lehetővé • Megteremti a munkavállalás és megtartás biztos hátterét • Párkapcsolati,családi, szomszédsági, kapcsolatok kialakítását teszi lehetővé • Rehabilitációs folyamatot indít el
A komplex reintegrációs modell hatásai 1. • Intézményes együttműködés a különböző szakterületek között • Új szemléletet ad a személyes szociális munkások számára • A szükségletteszt strukturált kérdései segítenek a változást megalapozó terv ügyféllel közös kidolgozásában • A valós szükségleten alapuló célkitűzések eredményesebb, hatékonyabb szociális munkát eredményeznek • Összefoglalja és becsatornázza a szociális/hajléktalan ellátásban felhalmozódó ismereteket • „Jó gyakorlatokat” eredményez inspirálva ezzel a szakmai innovációt
A komplex reintegrációs modell hatásai 2. • Rugalmasan követhetővé válnak a hajléktalan élethelyzetekből adódó változások • Az ügyfelek számára érthetőbbek az elvárások és a szociális munkással közös munka • Esélyt ad az ügyfelek számára problémáik egyidejű kezelésére • Hozzájárul az ügyfelek szükségleteiknek megfelelő szolgáltatások igénybe vételéhez - hatásosság
Alapfokú számítógép-felhasználói képzés – a betanítók oktatása