Kötelező olvasmányok a történelem órán Sályiné Pásztor Judit

1. Kötelező olvasmányok a történelem órán Sályiné Pásztor Judit KPSZTI 2010.október

2. 1. A szépirodalom megjelenése a szaktárgyakban • A történelem tudatosítja bennünk, hogy az emberiség és egy nemzet tagjai vagyunk, s hogy ez mit jelent előnyökben, kötelességben, felelősségben • Az irodalom ugyanennek a folyamatnak a szubjektív oldalát mutatja be, téren és időn át összekapcsol minket másokkal, az ismeret mellett valóságos emberi tapasztalatok át-és újraéléséhez vezet

3. A szépirodalom iránti igény csökken • inkább a gyakorlatias ismeretközlő művek népszerűek • nem szokás a magyar pedagógiában egymástól távol álló műveltségterületeket közelíteni, összekapcsolni

4. 2. Mit tehet a szaktanár? • A legtöbbet: kezében van a motiválás lehetősége és eszköze, csak élnie kell vele • Az értelmet és az érzelmet egyaránt iskolázó pedagógiára van szükség! • Az olvasás iránti igény felébreszthető

5. Mit tehet a tanár? 1993-as felmérés : • „A tanárok segítségével megdöbbentően kevesen találnak maguknak olvasnivalót (a 13 évesek 14%-a, a 18 évesek 10%-a). • Tehát az iskolai irodalomközvetítés hatékonysága kívánnivalót hagy maga után, a magán- és az iskolai olvasmányok elkülönülnek egymástól.

6. A probléma okai • a tananyag zsúfoltsága • a tanár csak magára számíthat, nincs segédanyag • a tanárok olvasottságának hiánya

7. 3. Mit ír elő a NAT? • A NAT követelményeiben ott a törekvés az irodalom és a történelem közelítésére • Az Ember és társadalom műveltségterület 9-12. évfolyam számára • 1.Ismeretszerzés, tanulásc. részében: • „Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból „

8. A NAT előírásai • 2. Kritikai gondolkodás c. részében: • „Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján” • „Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából”

9. A NAT előírásai • 3. Kommunikáció c. részében: • „A különböző információforrások…elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése” • „Beszámoló, kiselőadás a szépirodalomból, a népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból, származó szövegek…alapján”

10. A NAT előírásai • 5. A tartalom kulcselemei c. részében: • „Ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról” • „Ismerkedjenek meg olyan köznapi és kiélezett konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve azzal kapcsolatos problémákra

11. 4. A tantárgyak kapcsolata és az integráció kérdése Koncentráció: • Ha két vagy több tantárgyban ugyanazok a tartalmak vagy egymáshoz logikailag kapcsolódó tartalmak fordulnak elő, célszerű odafigyelni, és már a helyi tantervben kiaknázni ezeket a lehetőségeket.

12. Módjai • az egyik tantárgyból időmegtakarítás céljából kihagyjuk a témát( nem nevezhető koncentrációnak.) • a két tantárgy között munkamegosztás jön létre: a téma különböző részeit, illetve aspektusait dolgozzák fel, miközben utalnak a másik tárgyban tanultakra • mindkét tárgy feldolgozza a témát, de más rendszerezésben és kontextusban. a több szempontú feldolgozás elősegíti a megértést és a megjegyzést is. Természetesen ilyenkor is nagyon fontos a más tárgyból tanultak felidézése, újrarendszerezése (esetünkben erről van szó!!)

13. 5. Mit tehet a történelemtanár? • Lehetőségei korlátlanok, hiszen rengeteg felhasználható irodalom áll rendelkezésre • Száz évvel ezelőtt ezt tudta a tantárgy-pedagógia, a történelmi regényeknek,elbeszéléseknek,mondáknak kiemelt szerepük volt a tankönyvekben és a tanítás gyakorlatában is

14. A történelem órán is • A tanulóknak legyen lehetőségük tömörítésre, tartalom elmondásra, szóbeli kifejezőkészségük fejlesztésére! • A többiek ötletet kaphatnának, s kedvet egy érdekes könyv elolvasásához, ezen keresztül egy történeti kor, probléma több szempontú megközelítéséhez.

15. Az együttműködés lehetőségei • Történelem – magyartanár-könyvtáros • Sürgető az egyre erősödő válságtünetek miatt is. A fiatalok szabadidős tevékenységeinek sorában a hagyományos (nyomtatott, szépirodalmi) olvasás egyre hátrább szorul Közös cél vezérel: tanulóink értő, igényes olvasóvá nevelése. 

16. Együttműködési területek Több terület : • Az első lényegében technikai jellegű, mivel az olvasmányok beszerzésére, kezelésére vonatkozik, s ebben elsősorban a tanár és a könyvtáros tanár vesz részt. • A többi már tartalmi, hiszen egyrészt az olvasmányok kiválasztását, • másrészt az olvasmányok feldolgozását érinti, s a tanulók aktív részvételét is feltételezi. .

17. 7.Az olvasmányok beszerzése • nincs meg a tanárok által újonnan kiválasztott kötelező/ajánlott/házi olvasmány a könyvtárban, • nincs elegendő példányszámban a kötelező/ajánlott/házi olvasmány a könyvtárban. Mindez egy dologra vezethető vissza: az együttműködés hiányára

18. 8. Az olvasmányok kiválasztása • a gyerekek többsége semmit nem olvas a házi olvasmány helyett, nyelvi készségei sorvadnak, szövegalkotási képessége — szóban , még inkább írásban kirívóan szegényessé válik, helyesírástudása alacsony szinten reked meg. • így nemcsak az olvasóvá nevelés, hanem a nevelés kitűzött céljai sem teljesülnek

19. Kötelező-e a kötelező olvasmány a tanárnak? (Gordon Győri,2009.) I. • olyan olvasmányok, amelyeknek oktatását valamely iskolatípusban, oktatási szinten, a tanulók valamely életkorában az oktatásügyi dokumentumok (például oktatási törvény, kerettanterv stb.) kötelező módon előírják a tanároknak (szorosan értve kötelező olvasmányok)

20. A kötelező olvasmányok fajtái II. • olyan szerzők, illetve művek csoportja, amelyek köréből a tanár szabadon választhat, de köteles valamit választani (kötelezően választható művek)

21. A kötelező olvasmányok fajtái III. • olyan szerzők, illetve művek, akiknek, amelyeknek választását a tanár részére semmilyen oktatásügyi dokumentum nem írja elő, de a tanár mégis tanítani kívánja azokat a diákjainak (a tanár által szabadon kijelölt kötelező olvasmány)

22. Minden kötelező olvasmány kötelező a diáknak? • a tanár valamilyen művet kijelöl az osztály tanulói számára, aminek következtében azt valamennyi diáknak meg kell ismernie, el kell olvasnia. • a tanár nem valamennyi diáknak jelöli ki ugyanazt az olvasmányt, hanem egy-egy olvasmányt a diákoknak csak egy-egy csoportja számára jelöl ki.

23. A kötelező olvasmány fajtái • a tanár nem egyetlen konkrét művet jelöl ki minden diák számára, hanem olvasmánylistákat állít össze a tanulóknak, amelyhez bizonyos kikötéseket tesz csak kötelezővé

24. A kötelező olvasmányok fajtái • magukat az olvasmányok körét is együtt konstruálják meg a tanárok és a diákok • az elolvasandó, feldolgozandó olvasmányok egy körének kiválasztását teljes egészében a diákjaira bízhatja. Egy tanulócsoport tagjai javasolnak egymásnak olvasásra művet, majd a javasolt művek köréből egy-két alkotást kiválasztanak, amelyet azoknak a diákoknak a vezetésével, aki az adott műveket közös olvasásra javasolták, együttesen feldolgoznak.

25. Akadályok • A tanárok olvasási kapacitása gátat vethet ezeknek az olvasási és órai feldolgozási lehetőségeknek • Kérdésessé válik, hogy a tanári értékelés ezekben az esetekben valójában mire is vonatkozik

26. 9. Az olvasmányok feldolgozása • a kísérő olvasmányokat-ütemezéssel együtt- év végén adjuk meg • a kötelező olvasmányok mellett érdemes olvasmánylistát is összeállítani, amelyek elolvasását csak javasoljuk, de e művek elolvasásáért jeles osztályzat jár.

27. Az írott szöveg feldolgozása • Írott történelmi források,dokumentumok,népszerű szakirodalom,történelmi tárgyú szépirodalom • A kiválasztásnál igazodni kell a tartalmi követelményekhez és a tanulók életkorához

28. Forrásszemelvények • Dokumentumjellegű írásos források-gondosan válogatott részletek • 5.o.: főként átírt formában • 6. o.-tól:önállóan ismereteket meríteni az elbeszélő források részleteiből • 8.o.ig:fokozatosan el kell jutni a dokumentumok elemzésének készségéig

29. A népszerűsítő szakirodalom és a történelmi életrajzok • Főként otthoni olvastatással • A megszilárdítás céljából adjunk feladatokat is!

30. A történelmi tárgyú szépirodalom • Az érzékelhető egyesben megjelenített általános színesebb, tudati kép kialakítását teszi lehetővé • A feldolgozás során a történelmileg hiteles és fantázia-szülte elemeket el kell különíteni

31. B. Módszertana • Felolvasás:az egyik leghasznosabb pedagógiai tevékenység • Részletek megismerése órán vagy órán kívül • Disputa • Érvelés kártyán

32. Módszertana • Eszmecsere • Fogalom-vagy szemponttáblázat • Asszociatív ábra • Halmazábra (Venn-diagram) • Idézetkártya • Jóslás • Kérdezzük a szerzőt!

33. 10. Az ókor tanítása olvasmányokkal • Az antik görög és latin prózában évszázadokon át összefonódott történetírás és szépirodalom. • Ezért, akik történelemről írtak, elsősorban az olvasó szórakoztatását és nevelését tekintették feladatuknak, s csak másodsorban a történelmi valóság tudományos feltárását.

34. Egy jól bevált gyakorlat (Ujlaky, 2000.) • 10 oldalnyi szabadon választott szöveg Hérodotosztól.  • Az Iliász részletei • Szabó Árpád: A trójai háború (részletek) • Cornelius Nepos: Themisztoklész és Pauszaniasz életrajza • Thuküdidész részlet • Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok

35. Egy jól bevált gyakorlat • Xenophón Hellénikájából egy rövid fejezet (Thébai felemelkedéséről, a mantineiai csata történetéről) • Liviustól szabadon választott kb. 10 oldalnyi szöveg •  Cornelius Nepostólés Liviustól Hannibal életrajza

36. Egy jól bevált gyakorlat • Sallustiustól a Iugurtha-háborútörténete • Havas László Cicero-kötetéből néhány Cicero-levél • Suetonius Caesarok élete Julius Caesar biográfiája • A Zsolt Angéla által válogatott Római történetírók című kötetben Iulius Caesar monográfiáiból is olvashatunk

37. Egy jól bevált gyakorlat • William Shakespeare: Julius Caesar • Catullus, Horatius, Vergilius és Ovidius • Robert Graves: Én, Claudius , • Robert Graves: Claudius, az isten • Henrik Sienkiewicz:Quo vadis? • Ammianus Marcellinus a Procopius-felkelésről és Valentinianus császár uralmáról szóló oldalak

38. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!