A Lisszaboni stratégia újraindítása

1. A Lisszaboni stratégia újraindítása Makrogazdasági célok és napi gyakorlat III. Pénzügyi vezetők találkozója, CEBC 2006. február 28., Budapest

2. Tartalom • A Lisszaboni stratégia 2005-ig • 2005, a stratégia kudarca • Az újraindítás: 2005 – 2008 - 2011 • NRP-k • Példák intézkedésekre • Összefoglalás

3. A Lisszaboni stratégia: 2000 - 2005

4. A stratégia célja • „Az Európai Uniót • a következő évtizedre a • világ legversenyképesebb és legdinamikusabb • tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely • több és jobb munkahely teremtésével és • nagyobb szociális kohézióval, valamint • a környezet tiszteletben tartása mellett • képessé válik a növekedés fenntartására.”

5. Gazdasági stratégia • Célkitűzés: átmenet a dinamikus, versenyképes tudásalapú gazdaságba. • Intézkedések: 1) Információs társadalmat mindenkinek 2) Az európai kutatási és innovációs térség létrehozása 3) Versenyalapú belső piac korlátozott állami támogatásokkal 4) Hálózati iparágak fejlesztése 5) Egységes és hatékony pénzügyi piacok 6) Innovatív vállalkozások, kiemelten a KKV-k létrehozásához és fejlesztéséhez barátságos környezet létrehozása 7) Makroökonómiai politikák koordinációja: kincstári konszolidáció, közfinanszírozások minősége és fenntarthatósága • Jogszabályalkotás (terv: 11, tény: 34 + 4 folyamatban) • Közösségi programok (terv: 2, tény: 8 + 2 folyamatban)

6. Társadalmi stratégia • Célkitűzés: az európai szociális modell korszerűsítése az emberi erőforrásba történő befektetéssel és jóléti állam kiépítésével. • Intézkedések: 8) Inkluzívabb társadalom • Több és jobb munka: aktív foglalkoztatáspolitika fejlesztése • Képzés és tréning a tudástársadalomban való életért és munkáért • A szociális háló modernizálása • Jogszabályalkotás (terv: 2, tény: 1 + 3 folyamatban) • Közösségi programok (terv: 4, tény: 5 + 4 folyamatban)

7. Megvalósítási stratégia • Megvalósítás, koherens és rendszerszemléletű megközelítés • A létező folyamatok fejlesztése • Egy új és nyitott koordinációs módszer megvalósítása • A szükséges erőforrások mobilizálása

8. A Lisszaboni stratégia közösségi eszközei Az összes futó EU programra tervezett közösségi forrás az éves költségvetés 4-8%-a (csak).

9. A stratégia jellemzői • Lépéskényszer • társadalmi elvárások • demográfiai dinamika • világpiaci verseny. • Közösségi szintű optimalizálás (nem tagállami!) • Cél a világpiac, benne a belső piac • Barátságosabb, de nem teljesen védett belső piac • Kiemelt gazdasági partnerek: a KKV-k. • Az alap: innováció, tudásalap, fenntarthatóság. • Kódolt problémák • megosztott döntési jogkörök - elszivárgási csatornák • ambíciózus időzítés • legfeljebb részleges és közvetett szankciók.

10. EU indikátorok, 2003 *: PPS, EU15=100 , **:PPS, EU25 = 100

11. Eredmények 2004, WEF, EU

12. A stratégia és a végrehajtás kritikája

13. Változatlan célok – új hangsúlyok – A Bizottság • Közös munkával a növekedésért és a munkahelyteremtésért – A lisszaboni stratégia új kezdete (COM (2005) 24) • A Bizottság javaslata a Tanácsnak: 10 központi politika • A térség vonzerejének növelése (befektetők és munkavállalók) • elmélyített és kibővített belső piaci viszonyok • nyitott, versenygazdasági kül- és belpiacok • nemzeti és közösségi szabályozás fejlesztése • közösségi szintű infrastruktúrafejlesztés • Tudás és innováció a növekedésért • a K+F-be történő beruházás ösztönzése és növelése • innováció, infotechnika, erőforrásgazdálkodás • szilárd ipari háttér létrehozása • Több és jobb munkahely teremtése • a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképessége • nagyobb foglalkoztatottság, szociális rendszerek fejlesztése • beruházás a HR-be, oktatás és képességfejlesztés

14. A Bizottság prioritásai és környezeti javaslata Több és jobb munkahely Fókuszálás Mozgósítás Egyszerűsítés + LS Vonzó befektetési és munkavégzési térség Tudás és innováció

15. Változatlan célok – új hangsúlyok – A Tanács • Két kiemelt fókusz • növekedés • foglalkoztatottság • Három stratégiai területen mozgósított nemzeti és közösségi eszközök (beleértve a kohéziós politikát is) • gazdaság • szociális terület • környezetvédelem • A 2007 -2013-as költségvetésnek tükröznie kell a Tanács döntéseit. • A szervezeti rendszer (és operatív megvalósítás) átalakítása.

16. Az új szervezeti rendszer (a Tanács döntése) • Hároméves ciklusok (2005 -2008, 2008-2011) • Integrált iránymutatások: Gazdasági és Foglalkoztatási iránymutatás, melyek tartalmazzák a makro-, mikrogazdasági és foglalkoztatási politikákat • Nemzeti programok • Tagállamok: nemzeti reformprogram • Bizottság: közösségi lisszaboni program • A Bizottság éves értékelő riportja a tagállamok éves előrehaladásáról • A Bizottság éves jelentése a tavaszi ülésszakra ( A Tanács irányelvet módosít, ha kell.) • Minden ciklus harmadik éve • Az integrált iránymutatások, a nemzeti reformprogramok és a közösségi lisszaboni program megújítása.

17. 2005 - 2008

18. Az újraindítás folyamata (a Bizottság kommunikációja) • Bizottság: Sec (2005) 622/2 : a folyamatról • Gyakorlati keretek • 2005. október 15. , 30-40 oldal plusz mellékletek, minimum • makro-, mikrogazdasági és foglalkoztatási részek: kihívások, tervezett intézkedések, várt hatások leírása • S & K Alapok felhasználásának feltüntetése • A következő (majd évente ismétlődő) lépések • 2006. jan: Biz. éves riport, pot. módosítások, ajánlások • 2006 Q1: EP és Tanács vélemények • 2006 / márc: integrált irányelvek potenciális módosítása • 2006 / Q4: első tagállami NRP riportok benyújtása • Integrált iránymutatások: a 2005. jún. Bxl Tanács

19. Integrált iránymutatások (COM (2005) 141)

20. A nemzeti reformprogramok (NRP)

21. 22 tagállami NRP - a leggyakoribb feladatok Összesen 190 feladat. Magyarország szereplése * jellel jelölve.

22. Országcsoportok • Társak és versenytársak • A régió országai: Cz, Sk, Sl, P, H • GDP-ben, versenyképességben hasonló országok: P, GR • Tipikus high-end feladatok (SF, S, DK) • A munkaerő-kínálat növelése • A verseny fokozása • Tipikus low-end feladatok (CZ, SK, PL, GR): hasonlóak Magyarországéhoz

23. Magyarország • Célok • A költségvetési deficit csökkentése • K+F és innováció, Vállalkozási környezet, Versenyviszonyok • Infrastruktúra • A foglalkoztatási és aktivitási ráta, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása • A regionális munkaerőpiaci eltérések, HR tőkefejlesztés oktatás- képzéssel • A Bizottság pozitív értékelése • A munkaerőpiaci közintézmények fejlesztése és a munkaügyi és szociális szolgáltatások integrálása • A fekete és szürke foglalkoztatás elleni fellépés • Széleskörű és átlátható konzultáció • A Bizottság kritikája • Költségvetési szigor • Versenynövelés a hálózatos nemzetgazdasági szektorokban • Az üzleti környezet javítása, beleértve a KKV-k finanszírozási esélyeit • Munkaerőpiacra érzékeny oktatási-képzési rendszer, a munkaerőpiaci képességek emelése, elsősorban az alacsony foglalkoztatási szinteken.

24. Lengyelország • Célok • Fő cél: a magas gazdasági növekedés által generált munkahelyek, fenntartható fejlődés • Ellátórendszerek finanszírozásának konszolidálása, vállalkozási készségnövelés, innovatív vállalkozások • Fejlett és korszerű infrastruktúrák versenykörnyezetben, munkahely-teremtés, a munkavállalók alkalmazkodóképességének növelése. • A Bizottság pozitív értékelésének területei • Az üzleti környezet javítása, adminisztratív költségcsökkentés • Az oktatás, tréning, LLL • A Bizottság kritikájának területei • A K+F ösztönzése a közszférában és egységesebb infrastruktúra-fejlesztési stratégi, környezetvédelem • A regionális különbségek és stukturális eltérések kezelése , határozottabb lépések a foglalkoztatási hányad növeléséért

25. Csehország • Célok • A költségvetési reform folytatása • Az ipari versenyképesség növelése a • A munkarőpiac rugalmasságának növelése • A Bizottság pozitív értékelésének területei • A magán K+F kiadások növelésére tett szabályozási és üzleti környetzetet befolyásoló intézkedések • Az állami K+F intézmények és az ipar kapcsolatának erősítése • Munkaerőpiaci intézkedések, különösen a fiatalok, idősek és külföldiek alkalmazásában • A Bizottság kritikájának területei • Hosszútávon fenntartható költségvetés • HR tőke növelése élethosszig tartó tanulással, különös figyelemmel a legelmaradottabb térségekre és munkavállalói csoportokra • A K+F további fejlesztéséért tett lépések

26. Szlovákia • Célok • A távlati célok: a Közösség legfejlettebb tagállamaival azonos életszínvonal, versenyképes piacgazdaság, Eurozóna • Információs társadalom • K+F és Innováció • Üzleti környezet • Foglakoztatás és oktatás • A Bizottság pozitív értékelésének területei • Az üzleti környezet javítása, a hatásfok mérése • ICT eszközök alkalmazása • Összehangolt munkaerőpiaci intézkedés-csomag • A Bizottság kritikájának területei • A K+F ösztönzése • A regionális különbségek és stukturális eltérések kezelése , különös tekintettel a haátrányos helyzetűek -beleértve a roma lakosságot- integrációját

27. Szlovénia • Célok • Versenyképes gazdaság és nagyobb növekedés • Tudásalapú társadalom • Hatékony állam • Magasabb foglakoztatottság • Fenntartható fejlődés • A Bizottság pozitív értékelésének területei • A szabályozás fejlesztése, egyszerűsítése, adminisztratív költségcsökkentés • A KKV-k nemzetközi kapcsolódása, forráshoz jutattása • Széleskörű konzultáció és monitoring • A Bizottság kritikájának területei • A fenntartható nyugdíjrendszer és az időskori foglalkoztatás • K+F stratégia, különösen a magángazdaságban

28. Görögország • Célok • Ellátórendszerek finanszírozása • Foglakoztaottság, oktatás, LLL • Mikrogazdasági környezet, környezetvédelem • A közszféra modernizálása • Fenntartható fejlődés • A Bizottság pozitív értékelésének területei • Erős kötődés az EU forrásokhoz • ICT politika erős integráltsága • Széleskörű konzultáció • A Bizottság kritikájának területei • A pénzügyi konszolidáció és a közszféra modernizálásának konkrétabb mérése • K+F stratégia, mind az állami, és a magángazdaságban • Aktívabb munkaerőpiaci és oktatási-képzési intézkedések, valamint az ide vonatkozó monitorng

29. Portugália • Célok • A költségvetési konszolidáció folytatása • Társadalmi, területi kohézió, fenntartható környezetgazdálkodás • Közszféra reform • Versenyképesség és vállalkozókedv • K+F és innováció • A Bizottság pozitív értékelésének területei • A közeljövő tudományos és technikai eredményeit hasznosító Technológiai Terv proioritása • A HR-be történő befektetés • A Bizottság kritikájának területei • A közszféra pénzügyeivel kapcsolatos erősebb lépések • Nagyobb verseny a hálózatos iparágakban • Túlságosan szegmentált és merev munkaerőpiaci rétegek, a köztük való átjárás nehézsége

30. A mindennapok Lisszabonja

31. Intézkedések az NRP-ben a Mikro csomagban (1/ …) • A K+F beruházások növelése iránymutatás • Jedlik Ányos Program • Hosszú távú projektek támogatása • Új termékek kifejlesztése • Tudásintenzív munkahelyek teremtése • … lásd magyar NRP • Pázmány Péter Program • Szakterületi és regionális vonzáscentrumok létrejöttének támogatása • Alap- és alkalmazott kutatás • Nemzetközi tapasztalatcsere • …lásd magyar NRP

32. Intézkedések az NRP-ben a Mikro csomagban (1/ …) • Innovációs iránymutatás • Irinyi János Program • A régiók versenyképességének növelése innovációval • Regionális innovációs hálózatok • KKV-k innovációjának pü-i támogatása • … lásd magyar NRP • Baross Gábor Program: • Új termékek és szolgáltatások piaci megjelenése (a „prototípustól a piacra jutásig”) • A regionális innovációt támogató információs rendszer létrejöttének támogatása • …lásd magyar NRP

33. Eltérések az NFT és az NRP között

34. Lisszabon: alfa és omega • Az eltéréseknél fontosabb a kiegészítő hatás • források és jogszabályok összhangja (NRP+NFT) • nemzeti és közösségi fejlesztési irányok (NRP és Közösségi RP) • források + tudástranszfer, ráhatás, integráció • A Lisszaboni stratégia (inkább) politika / célkitűzés, az NFT (inkább) eszköz • A Lisszaboni stratégia • a Közösség átfogó gazdaságpolitikája, nem NFT és nem vállalati stratégia, • de egyik sem hatékony a másik kettő figyelembe vétele nélkül.

35. Összefoglalás • Valamennyi jelentés a tagállamokat tette felelőssé a közösségi kudarcért - nyíltan vagy burkoltan. • Az újraindítás felismerése: éppen ezért csak a tagállami szándékokkal való egybeesés vezet el LA –szűkített- céljához. • Ezért módosítani kellett a működési mechanizmust, fenntartva a Bizottság koordináló, ellenőrző és instruáló szerepét. • A sikertelenségre adott válasz hasonlít a „kétsebességes Európa” megközelítéshez. • Az újraindítás eddigi sikere tűnékeny lehet • Az eddigi első és egyetlen NRP-kör tartalma leginkább az aktuális kormányprogramok és kész tervek kivonatolása • Továbbra sincs dedikált, tagállami szintű ösztönzési és szankciórendszer, nem is valószínűsíthető • A külpiaci környezeti elemek és a belső piaci alapelvek változatlanok

36. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Tóth Tibortotht@tgg.hupostmaster@ionline.t-online.hu