A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSE ÉS TAPASZTALATOK

1. A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK KÉSZÍTÉSE ÉS TAPASZTALATOK

2. Jogi háttér: • Nemzeti Környezetvédelmi Program • Környezetvédelmi Törvény • Három szint: • Országos • Megyei • Települési

3. A NKP-nak - a Program időtartamára vonatkozóan - tartalmaznia kell: a) a környezet állapotának bemutatását; b) az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat; c) a célok és célállapotok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét; d) a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények forrásának tervezett megjelölését is; e) azoknak a területeknek a kijelölését, amelyeken különleges környezetvédelmi intézkedések szükségesek, valamint az intézkedések tartalmát. Eddig 3 készült: 1997-2002 2003-2008 2009-2014 (kicsit megkésve)

4. A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a) a települési környezet tisztasága, b) a csapadékvíz-elvezetés, c) a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d) kommunális hulladékkezelés, e) a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, kiskereskedelem) eredetű zaj-, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f) a helyi közlekedésszervezés, g) az ivóvízellátás, h) az energiagazdálkodás, i) a zöldterület-gazdálkodás, j) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait.

5. 46. § (2) A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a) a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít; b) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását; c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek tervezetével kapcsolatban; d) elősegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását; e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások létrehozására. (3) A megyei jogú város tekintetében a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatokat az egyeztető bizottság [ÖT 61/A. §] keretében kell ellátni.

6. Mit kell csinálni? • Program szükségessége, helyzetkép (település – megye bemutatása) • Előzmények • Környezet állapotának bemutatása, értékelése • Környezeti problémák katasztere • Stratégiai célok, prioritások meghatározása • (A célok települési, kistérségi, megyei vonatkozásai, kapcsolódásai) • (Regionális és nemzetközi kapcsolódások) • Stratégiai programok és ütemezésük (prioritások) • Operatív programok

7. Hogyan kell csinálni? • (Persze nem mindegy, hogy munka, vagy pl. diplomadolgozat) • Irodalmazás, megfelelő helyismeret megszerzése • Hasonló programok átnézése (nem szégyen mástól tanulni) • Meglévő kapcsolódó programok értékelése • Szakmai adatgyűjtés, egyeztetés • „Agymenés” (több fázisban) • Részfeladatok elosztása, elkészítése • Területi és ágazati egyeztetés (megfelelő készültségű anyaggal) • A program végleges összeállítása • A program megvédése • Lezárás

8. Fontos: • megfelelő felkészültség • megfelelő megjelenés • analizáló és problémalátó képesség • precizitás, igényesség, pontosság

9. Megállapítható, hogy a törvény – környezetvédelmi programokra vonatkozó része – jó szándékú, de több vonatkozásban korszerűsítésre szorulna. • Ma a legfőbb problémái: • Van elkészítési kötelezettség – de határidő nélkül (azaz ha valamelyik önkormányzat nem készítette el programját, nyugodtan hivatkozhat arra, hogy azt még ezután tervezi megtenni). • A tíz kötelező feladat „több sebtől vérzik”. Több kötelezettség ügye itt nincs helyén, vitatható (pl. helyi közlekedés szervezése, rendkívüli környezeti szennyezések), mások viszont hiányoznak elemek (pl. természetvédelmi vonatkozások, helyi értékvédelem). • Nem tesz különbséget a feladatban települések között (nem összemérhetőek egy megyei jogú város és egy néhányszáz fős falu gondjai, feladatai, lehetőségei). • Könnyedén kijátszható (pl. felületesen elkészített kistérségi programokkal „kiválthatók” a települési önálló anyagok). • Nehezen indul,sokféle hozzáállás. 1996, 1997 néhány nagyvárosi és megyei pr. • Vannak ugyan kötelező feladatok, de ezek inkább jó szándékúak, mint alaposan átgondoltak. • Csongrád megyei program elkészítésére felkérés 1999-ben.

10. 2001-ben 4 településnek volt környezeti programja. Az elkészült megyei anyagot minden település megkapta. 2006 nyarán a megyei program felülvizsgálatakor a 60 település közül csak 6-nak nem volt valamilyen anyaga (2 kistérségi, 41 önálló települési és 13 csak kistérségi program részeként) A környezetvédelmi programokban érintett települések száma Csongrád megyében

11. A nagy növekedés azt sugallja, hogy a települési programok elkészítését a megyei program „iránymutatásai” segítették (hiszen annak részeként készült egy kézikönyv is a települések számára). Vélhetően azonban ez csak részben lehet igaz, ugyanis a gyakran megyén kívüli szakértők által készített anyag sokszor nem is vesz tudomást a megyei programról!! Igazi változásra akkor került sor, amikor a különböző fejlesztési célú pályázatoknál megjelent követelményként a környezetvédelmi programok szükségessége. Azaz a településeket a gazdasági kényszer és nem a környezettudatosság vette rá a környezetvédelmi programok elkészítésére!!

12. A települések mentségére szólva, meg kell állapítani, hogy környezetvédelmi programok (vagy azok aktualizáltságának) hiányában is jelentősen fejlődhetett a „környezetvédelem ügye”, hiszen: • számos ágazati jogszabály kikényszerítette azt, • vagy az élet diktálta változások ezt eredményezték. Számos Csongrád megyei példa van ennek bizonyítására. Így megállapítható, hogy sem a megyei, sem a települési környezetvédelmi programok megléte, vagy tartalma, nem determinálja egy-egy település környezeti állapotát. Ráadásul az elkészült programok egy része irracionális célokat fogalmaz meg.

13. Nem jelent feltétlenül rosszat ha valami, valamelyik településnél hiányzik! • Tartalmilag nehezen összevethetőek (ui. nem mindegy mikor született egy program, vagy az stratégiai vagy operatív jellegű)

14. A témák rangsora az önálló települési k. programokban

15. A témák rangsora a kistérségi k. programokkal együtt

16. A környezetvédelmi programok fontossága Békés megye városaiban…

17. … és a községekben

18. Kik készítették? • 16 tervezői team és 6 önkormányzati önálló (?) anyag • Igen eltérő színvonal! (a minősítésnek etikai korlátja van) • Mégis: • érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy egy településnek olyan látszólag alaposan kidolgozott (nem egyszer 100 oldalt meghaladó) anyagra van-e szüksége, amit nem tud használni, vagy egy szerény terjedelmű, de a helyi problémákat szakszerűen feltáró anyagra! • Megkockáztatható, hogy több település dobott ki feleslegesen százezreket, milliókat, jól kinéző (országosan számtalan „ikertestvérrel rendelkező”), a helyi viszonyokat csak felületesen feldolgozó munkákra.

19. Hogyan értékelhetők tartalmukban a környezetvédelmi programok? • Többnyire jó, vállalható programok, de nem ritkák a kellő szakmai tudást nélkülöző anyagok. • Az, hogy valami fontos téma nem szerepel egy településnél, az nem biztos, hogy tervezői hiba (pl. már nem probléma). Időben sem mindegy mikor készültek a programok (a hulladéktörvény elfogadása, vagy az EU-ba lépés után készült programok külső feltételei egészen mások több vonatkozásban). • A kulcsterületeken (hulladék, szennyvíz) lényeges előrelépés történt (EU-s támogatások, törvényi támogatottság) • Néhány területen az idő átírta/átírja (pl. árvízi védekezés megítélése a Dél-Alföldön a 2006-os árvíz után) • Egyes kiemelt települések „önjáróak” (pl. a megyei jogú városok sokszor a megyei programoktól függetlenül tevékenykednek, holott területileg, gazdaságilag ezek a legmeghatározóbb települések). • Nem „csodaszer” (pl. nehezen magyarázható, hogy általános környezetvédelmi elveket, konkrét megállapodásokat felülírva Csongrád megyében három település is Hódmezővásárhelyre szállítja a hulladékot a regionális lerakóval rendelkező Szegeden keresztül)

20. Operatív vagy stratégiai programok dilemmája Fontos kérdés lehet az, hogy a környezeti programok stratégiai, vagy operatív jellegűek legyenek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy egy településvezetés számára fontosabb egy jól megfogalmazott stratégiai program, mint egy bizonytalan anyagi kondíciókkal megalapozott operatív program (egy-egy operatív program költségelemei ugyanis csak részletes tervezői munka után becsülhetők fel, s ennek költsége gyakran többszöröse a környezeti program elkészítésének). Egy jól megalapozott környezetvédelmi stratégia, ami alkalmazkodni tud a folyamatosan változó gazdasági (pályázati) feltételekhez (és az, amit a település magáénak is érez) fontosabb lehet a települések számára.

21. Az igazi probléma azonban abban van, hogy sok esetben nem elég előrelátóak a stratégiák. Ebben a szakmai hiányosságok mellett az országos környezetvédelmi stratégia hiányosságai is megmutatkoznak. Fontos lenne, hogy a stratégiák merjenek egyediek, településre, térségre jellemzőek lenni, és ne kössék azokat a sokszor késésben levő központi döntések, szabályozások. Egy településnek, stratégiát készítő szakértőnek is szabad álmodni!

22. Fontos következtetések: • A törvényben megfogalmazott kötelező feladatok köre módosításra szorulna (példák) • A környezetvédelmi programoknak inkább a stratégiai célokra kellene koncentrálniuk (nem az operatívokra) • Hiányoznak a bátor stratégiák • Az elkészítésben a helyi szereplők szerepének fel kellene értékelődni. • Összességében: kellenének a jó környezeti programok, csak „helyre kellene tenni” a szerepüket!