Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának kiemelt feladatai 2009-ben

1. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának kiemelt feladatai 2009-ben Dr. Szurmainé Silkó Mária főosztályvezető

2. A Közművelődési Főosztály küldetése A Közművelődési Főosztály küldetését a közművelődés viszonyaival kapcsolatos szakszerű államigazgatás, valamint jogalkalmazáskövetelményeinek folyamatos teljesítése, a közművelődési intézményekben és a civil közösségekben megvalósuló tevékenységekhez szükséges feltételek javítása, a velük való sokoldalú kapcsolattartás és az Európai Unió biztosította támogatásokkal kapcsolatos hatékony, szakmaorientált közreműködés határozza meg.

4. A Főosztály elemzi a közművelődés országos helyzetének alakulását, ennek alapján fejlesztési javaslatokat dolgoz ki, követi azok megvalósítását.

5. Közművelődési Főosztály –2009 Kiemelt Céljaink: • Az „Új Tudás Program – Műveltséget Mindenkinek” megvalósítása, különös tekintettel a Közművelődési Stratégia célkitűzéseire • A megindított infrastrukturális- és tartalomfejlesztések folytatása • A közművelődési szakterületet érintő jogszabályi környezet korszerűsítése • A közművelődés minőségfejlesztési rendszerének bevezetése • A határon túli magyar kulturális élettel kapcsolatos feladatok

6. Megújuló közművelődés – közösségi kultúra Az OKM Kulturális Modernizációs Programja és a Közművelődési Stratégia alapján kidolgozott középtávú közművelődési program egyrészt a közművelődés szervezeti, infrastrukturális fejlesztését, másrészt a tartalmi megújítását helyezi a középpontba a következő években.

7. A. „KELL EGY HELY” Országos hatókörű fejlesztések valósulnak meg a következő projektekben: • Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) • AGÓRA • AGÓRA-PÓLUS

8. Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek • A program célja olyan integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítása, amelyben hozzáférhetővé válnak a kistelepülések életminőségét javító, közösségi, kulturális, könyvtári és információs, közművelődési, szociális, egészségügyi, üzleti, kommunikációs, adminisztratív és egyéb szolgáltatások. • A programra a következő években az uniós forrásokkal együtt több mint 31 milliárd Ft jut. (Műveltséget Mindenkinek program: 1.64 milliárd Ft, ÚMFT: 29.4 milliárd Ft) • Az IKSZT-k feladatainak finanszírozása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban is szerepel (pályázatonként: 2009-ben 3 millió Ft, 2010-ben 2 millió Ft és 2011-ben 1 millió Ft), 2009-től az OKM is hozzájárul a közösségi terek működéséhez.

9. Pályázó jogi státusza Jogi státusz Pályázat (db) • Költségvetési szerv 591 • Helyi önkormányzat 588 • Önkormányzati társulás 1 • Egyház 4 • Non-profit szervezet 106 • Egyesület 53 • Alapítvány 53 • Összesen 699

10. Népességszám szerinti megoszlás • Település lakosságszáma (fő) Beérkezett pályázatok (db) • 0-600 157 • 600-2000 353 • 2000-5000 168  • Külterület 27 • Más bontásban • 0-1500 410 • 1500-5000 268

11. Opcionális szolgáltatások megoszlása • Választható szolgáltatásBenyújtott pályázatok (db) • Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése 652 • Helyszín biztosítása civil szervezetek számára 673 Egészségfejlesztési programok 516 • Postai szolgáltatás nyújtása 61 • Elektronikus közigazgatási végpont (közháló végpont) 412 • Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) információs pont 458 • Tanoda tér/helyiség 107 • Gyermekek (különösen a 0-5 éves korosztály foglalkoztatását biztosító tér/helyiség kialakítása 161 • Üzlethelyiség kialakítása 229

12. Az AGÓRA és az AGÓRA PóLUSprogram • A program alapvető célja az Agóra intézménytípus létrehozása, olyan multifunkcionális közösségi központok kialakítása, amelyek alkalmasak a közösségi-művelődési, oktatási-felnőttképzési és élmény funkciókat integráló működésre. • Az Agóra Program segítségével erősödik a helyi társadalom kohéziója, javul az életminőség, a helyben maradás feltételrendszere, csökken a területi hátrányokból adódó esélyegyenlőtlenség. A kedvezményezettek köre az 50 000 főnél nagyobb lakosságszámú magyarországi városok. Összesen: 24.6 milliárd

13. Az AgóraPóLUS program célja • a pólusvárosok versenyképességének növelése egy-egy olyan komplex ún. Agóra PóLUS létrehozásával, amely alkalmas - a pólusváros tematikájához (nanotechnológia, orvostudomány stb.) illeszkedő - közösségi szolgáltatások ellátására. A létrejövő intézmény közérthető módon mutatja be a térségi innováció eredményeit, a lakosság interaktív módon ismerheti meg a város felsőoktatásához és gazdaságához szorosan kötődő tudományterületeket. • Az AgóraPóLUS program támogatási összege 9,1 milliárd Ft

14. Művelődési házak felújítása • A közösségi közművelődés, művészeti nevelés fejlesztése • az intézményekben meglévő színháztermek teljes körű felújítása, mely alkalmassá teszi azokat a többfunkciós működtetésre (befogadó színházak, konferenciák – piacképesség erősödése) • vizuális alkotóműhelyek, kiállítóterek művészeti foglalkoztatóterem kialakítása • közösségi információs és szolgáltatóterek kialakítása (teleház funkció, közösségi internet, korszerű információs terek stb.)

15. Művelődési házak felújítása • A kulturális esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a kulturális integráció elősegítése, az élethosszig tartó tanulás, felnőttképzés feltételeinek megteremtése • az intézmények részleges vagy teljes fizikai akadálymentesítése, • az intézmények telematikai fejlesztése, infokommunikácós akadálymentesítése • többfunkciós, korszerű oktatótermek kialakítása

16. Művelődési házak felújítása • Az egészséges életmód, az életminőség javítása érdekében kívánatos fejlesztések • A mozgáskultúra és a sport tereinek, valamint a hozzájuk kapcsolódó öltözők és vizesblokkok kialakítása. (versenyképes közreműködés az egészséges életmódhoz kapcsolódó lendületesen fejlődő piac területén)

17. Művelődési házak felújítása • A környezettudatos szemlélet alakítása • a művelődési intézmények előkertjeinek, udvarainak felújítása – közösségi szintérré való fejlesztésük; • a megújuló energia felhasználási lehetőségeinek megteremtése; • energiatakarékos üzemmódok kialakításának támogatása.

18. Művelődési házak felújítása • A társadalmi és területi különbségek mérsékléséhez a közművelődési intézmények stabil működése szükséges.A művelődési házak a helyi lakosság, a közösségi élet, a társas együttlét legfontosabb színterei. • A program célja az 5.000 fő/település, illetve 100 fő/km2 népsűrűség feletti települések, kerületek művelődési házainak felújítása. • Pályázható támogatás: 50-200 millió Ft/pályázó.

19. Közösségi rendezvények • A művelődési házak programbővítését (táborok, komplex kistérségi napok, gyermek- és ifjúsági színházi előadások, „beavató” zenei koncertek), nemzetiségi és kisebbségi kultúra ápolására irányuló rendezvényeket támogat a program. (A program a Közkincs program szerves folytatása.) • A program célcsoportja: közművelődési feladatot felvállalt többcélú kistérségi társulás/általa megbízott, közművelődési intézményt fenntartó önkormányzat.

20. Amatőr kórusművészet • A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) adatai szerint 2300 együttes dolgozik ma Magyarországon, ebből 1200 népzenei, 400 felnőtt, 700 ifjúsági kórus. • Az intézkedés célja az amatőr kórusok szakmai, működési körülményeinek, munkájának támogatása, zenei táborok, területi alapon szervezett „Éneklő ifjúság” hangversenyek, zeneszerzői pályázatok támogatása, a külföldi versenyeken a legjobb magyar kórusok részvételének elősegítése.. • Meghirdetés módja: nyílt pályázat.

21. Kiemelt támogatási területek: • általános – és középiskolai kórusok alakulásának, működésének ösztönzése • énektanárok, karnagyok (általános és középiskolai) szakmai továbbképzése, • országos és nemzetközi rangú versenyek, fesztiválok koordinációja, garanciák megteremtése • kortárs zeneszerzők általános iskolai, illetve középiskolai kórusok számára énekelhető énekkari művek alkotásának támogatása • Támogatható tevékenységek: Kórusok szakmai, működési körülményeinek, munkájának támogatása belföldi utazások, zenei táborok, hangfelvételek készítése, kottavásárlás, karnagyi képzések, területi alapon szervezett „Éneklő ifjúság” hangversenyek, zeneszerzői pályázat, hazai események rendezésének támogatása, a legrangosabb külföldi versenyeken, a legjobb magyar kórusok részvételének támogatása, nemzetközi kapcsolatok erősítése, konferenciákon, workshopokon való részvétel.

22. Támogatható tevékenységek • Kórusok szakmai, működési körülményeinek, munkájának támogatása belföldi utazások, zenei táborok, hangfelvételek készítése, kottavásárlás, karnagyi képzések, területi alapon szervezett „Éneklő ifjúság” hangversenyek, zeneszerzői pályázat, hazai események rendezésének támogatása, a legrangosabb külföldi versenyeken, a legjobb magyar kórusok részvételének támogatása, nemzetközi kapcsolatok erősítése, konferenciákon, workshopokon való részvétel.

23. Iskolai és diákszínjátszás • Az intézkedés célja: az általános iskolai gyermekszínjátszás, a középiskolai diákszínjátszás, valamint a főiskolai–egyetemi színjátszás lehetőségeinek kiszélesítése, szakmai tartalmának erősítése. • Az intézkedés az országosan 500 működő csoport munkáját segíti, várhatóan 20-40 új csoport alakulását generálhatja. A produkciók támogatására pályázat útján elnyerhető forrásoknak köszönhetően kb. 1000 új produkció jöhet létre.

24. Iskolai és diákszínjátszás • Régiós gyermek- és diákszínjátszó műhelytalálkozók; • Kárpát-medencei gyermekszínjátszó találkozók; • Produkciók támogatása; • Civil szervezetek működési támogatása; • Drámapedagógiai műhelyek támogatása,..

25. „Nagy kult-túra” • Az intézkedés célja: a program a kulturális értékekhez történő hozzáférést segíti elő. Kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű gyermekek, az idős korúak, a sajátos nevelési igényűek, és a fogyatékkal élők társadalmi csoportjait, és fontos feladatnak tekinti a „főváros-centrikus kulturális világ” oldását. • A program támogatja a „vidékről-vidékre”, illetve a fővárosból a vidékre való kulturális túrák, ismeretszerző programok szervezését (kiránduló buszok, belépőjegyek, szállásdíj).

26. „Nagy Kult-túra” • Mesélő kastélyok, titokzatos várak; • Országjáró programok; • Anyanyelvi örökségünk; • Élő népművészet; • Művészbejáró- kulisszák mögött; • Nyitott műhelyek; • Köztéri képzőművészet;

27. Magyarország Kulturális Kincsestára • Országkép, Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozathoz kapcsolódóan • Tárgyi és szellemi kulturális örökségünk színtereinek fejlesztése ( tájházak, emlékházak, ipartörténeti emlékek, helytörténeti gyűjtemények megújítása )

28. A szellemi kulturális örökség megőrzése • A Magyar Országgyűlés megalkotta a 2006. évi XXXVIII. törvényt = a 2003. október hó 17. napján elfogadott, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO egyezmény kihirdetéséről • „szellemi kulturális örökség” = olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség - valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely -, amelyre közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségként tekintenek (identitás) • általános feladatok: a szellemi kulturális örökség megőrzése; a szellemi kulturális örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten; gondoskodás a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás formáiról

29. Szellemi kulturális örökség • OKM-feladatok: a kulturális szakterület 2008. évi kiemelt stratégiai irány (Kulturális örökségünk, hagyományaink óvása, megőrzése) egyik alcélja: a szervezeti (Nemzeti Bizottság illetve háttérintézmény) háttér megteremtése; fogalmi és pályázati rendszerek, megőrzési modellek létrehozásának támogatása; közreműködés a nyilvánossá tételben, a világörökség lista magyar tartalmainak megalkotásában; nemzeti lista létrehozása • javaslattétel az „Emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára” (minta: a Világörökség lista)

30. Az OKM középtávú fesztivál támogatási koncepciója • A koncepció célja: hatékony, átlátható és tervezhető fesztiváltámogatási rendszer megteremtése. Új alapokra helyezett pályázati rendszer. • A tárcán belül elfogadásra került: 2008. március 20.

31. Fesztivál Stratégiai Bizottság, • Magyar Fesztivál Szövetség, • Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége, • Szabadtéri Színházak Szövetsége, • Magyar Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége • Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége, • ÖTM Turisztikai Szakállamtitkársága

32. A koncepció bemutatása: kritériumok • Minősítés- szakmai ajánlás, védjegy • Pénzügyi és jogi átláthatóság érdekében regisztráció • Középtávú (3 éves) pályázati finanszírozás • Éves finanszírozás esetén a megelőző évben való pályázati kiírás és elbírálás • NKA Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma

33. B/9. „Építő közösségek” – a közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért Öt kiemelt közművelődési szakterület tevékenységeinek támogatása az ÚMFT célkitűzése alapján, a Közművelődési Stratégiához kapcsolódva – TÁMOP 3.2.3 - 1. és 2. kör pályázatai „Esélyt a munkára” – a művelődési házak felnőttképzési kapacitásának fejlesztése „Kulturális szakemberek továbbképzése” – a kulturális szakterület továbbképzési rendszerének tartalmi megújítása „Tehetséggondozás” – „Szocio-kulturális tartalomfejlesztés” a közművelődési intézmények civil szervezetek által működtetett klubok, körök, szakkörök közösségeinek iskolán kívüli programjainak és működésük támogatása „Digitális kompetenciafejlesztés” – digitális tartalom és felhasználói szakértelem fejlesztése

34. A közművelődés minőségfejlesztési programja • Mérhetőség • Összehasonlítás (nemzetközi szinten is) • További kapcsolódási pontok: • Szakfelügyeleti rendszer támogatása • Statisztikai rendszer továbbfejlesztésének lehetősége • Intézmény-akkreditációra felkészítés

35. Az ágazati irányításából eredő feladatatok

36. tájékoztatási kötelezettség …

37. Közművelődési feladatellátás, közművelődési szakfelügyelet • Dokumentumok a közművelődési szakfelügyelethez (utolsó frissítés: 2008. február 8.)[2008. 02. 08. 07:43]Az alábbi dokumentumok a közművelődési szakfelügyeletet végző szakértők módszertani segédanyagai. A listát folyamatosan bővítjük, kérjük, kísérjék figyelemmel a változásokat! • Figyelem! Az új dokumentumokat, információkat mindig piros színnel jelöljük! • Tisztelt Szakértő Kolléga! Tisztelettel meghívunk a 2008. év első regionális szakértői értekezletére az alábbi időpontokban és helyszínekre: (a meghívó letöltéséhez kattintson IDE) • Tisztelt Közművelődési Szakértők! Tájékoztatunk minden szakértő kollégát, hogy 2007-ben  október 11-12-13-án tartottuk meg a közművelődési szakértők országos konferenciáját. • A konferencián elhangott, a közművelődés minőségfejlesztési rendszert bemutató előadások ITT tekinthetők meg! • A konferencia részletes programja, a jelentkezési lap és a kapcsolódó dokumentumok ITT érhetők el. • 1. 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet a közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről >>> letölthető itt >>> 23/2005 NKÖM rendelet

38. A népművészettel, népi iparművészettel kapcsolatos – minisztériumi háttérintézménynek át nem adott – OKM-re háruló feladatok • 268/2004. (IX.24.) Korm. r. a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, a Népművészet Mestere díj alapításáról • 114/2004. (IV.28.) Korm. r. a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról • 12/2004. (V.21.) NKÖM r. a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról

39. A közművelődési szakterülethez tartozó miniszteri díjak adományozására javaslatot tevő kuratóriumok működtetése

40. Díjaink • Bessenyei-díj • Wlassics-díj • Csokonai Vitéz Mihály egyéni és alkotói díj • Kultúra Magyar Városa díj • Minősített Közművelődési Szervezet Díj • Közművelődési Minőségi Díj

41. A kulturális turisztikai vonzerő projektek szakmai szereplői tevékenységének támogatása • A Kultúra Magyar Városa 2008 A címet eddig Kecskemét, Keszthely, Vasvár, Székesfehérvár és Sárospatak nyerte el. 2008-ban a megyei jogú városok kategóriájában Miskolc, a 10.000 lakos feletti városok közül Gyula, a 10.000 lakos alatti városok kategóriájában pedig Tokaj győzött.

42. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a Főosztály tevékenységével összefüggő szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatok, Közművelődési Akkreditációs Bizottság működtetése. • Jogszabály:a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet • A szervezett képzés egyik formája a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által akkreditált, tanfolyamjellegű szakmai továbbképzés. • A tanfolyamjellegű szakmai továbbképzések programját a minisztérium Akkreditációs Szakbizottságai minősítik, hagyják jóvá 5 évre, és teszik közzé évente egy alkalommal a Kulturális Közlönyben, valamint a minisztérium honlapján, továbbá e szervezetek adják ki a szakmai továbbképzések indítási engedélyét is. • A tanfolyamjellegű szakmai továbbképzés programjainak elkészítésére, akkreditációjára a minisztérium folyamatos pályázati lehetőséget biztosít.

43. A határon túli magyarok közművelődési, közgyűjteményi, művészeti szervezetei tevékenységének támogatása Vajdasági Magyar Művelődési Intézet

44. Folyamatok • Közkincs-hitel • Közkincs program • Tengertánc • PANKKK • Kultúra éve • Évfordulós programok / Benedek Elek, Kaziczy,Radnóti/

45. A minőségfejlesztési programcélja: • Mérhetőség • Összehasonlítás (nemzetközi szinten is) További kapcsolódási pontok: • Szakfelügyeleti rendszer támogatása • Statisztikai rendszer továbbfejlesztésének lehetősége • Intézmény-akkreditációra felkészítés

46. A Regionális Fejlesztési Tanácsok keretében működő Regionális Kulturális Közkincs Bizottságokkal kapcsolatos, az OKM által vállalt feladatok.