A munkaerő keresleti előrejelzés... és a kínálat alakulása, ha a folyamatok nem változnak?

1. A munkaerő keresleti előrejelzés... és a kínálat alakulása, ha a folyamatok nem változnak? Dávid János 3K Consens Iroda 2008 március

2. A kereslet – kínálat egyensúlyvesztése azért került a figyelem középpontjába mert… • A diplomás túlkínálat növekedésével érzékeljük a képzési ráfordítások hatékonyságának gyengülését • A gazdasági fejlődés korlátját tapasztaljuk • egyes diplomás szakmacsoportok hiányában • az általánossá váló szakmunkáshiányban • A gazdasági szerkezet felgyorsult változása szükségessé teszi a kínálat korábbinál gyorsabb „szakmaszerkezeti alkalmazkodását • Talán azért is mert felelősséget érzünk a pályaválasztók – gyakran- téves döntéseiért, megvalósíthatatlan karrier terveikért

3. Ma már magától értetődik, hogy szükségünk van számszerű ismeretekre a munkaerőpiaci kereslet és kínálat várható alakulásáról • A foglalkoztatói igények figyelembevételéhez • Az iskolarendszerű, és felnőttképzés szerkezetét meghatározó fejlesztéspolitikai döntések megalapozására • Hogy a pályaválasztók mérlegelhessék döntéseik következményeit, esélyeiket a munkaerőpiacon • Hogy a munkaerőpiaci szervezet a mindenkori szakmai kereslet alapján végezze fejlesztő/képző tevékenységét • Hogy a képző intézmények a kereslethez igazodva alakítsák ki képzési kínálatukat A munkaerő kereslet és kínálat közelítéséhez

4. Közkeletű vélemény, hogy… • A munkaerő kereslet nem megismerhető/mérhető, és nem érdemes megismerni, mert • A gazdaság igényei-a konjunktúra ingadozása következtében túl gyorsan változnak • Mert maguk a foglalkoztatók is úgy nyilatkoznak, hogy fél-egy évnél nem látnak előrébb • Mert a közép és felsőfokú képzési idő hossza és a kereslet ingadozásai miatt „úgy sem lehet” összhangot teremteni a kereslet és kínálat között • Mert a pályaválasztó társadalom úgysem az elhelyezkedési esélyeit mérlegeli, hanem –ettől független- jövőképének megvalósításán munkálkodik , megvalósíthatóságában hisz

5. Ezzel szemben azt állítjuk, hogy • A munkaerő kereslet a becslésektől elvárható biztonsággal megállapítható • A képzési az iskolarendszerű és felnőttképzési kínálat alakítható • A pályaválasztó tanulók (szüleik) és pályamódosító felnőttek –tények, lehetőségek felmutatásával - befolyásolhatók megfelelő módszereket alkalmazó pályaorientációs tevékenységgel • Az államnak –minimális - kötelessége információt nyújtani a pályaválasztók/ módosítók döntéseihez • Az államnak/ önkormányzatoknak kötelessége a közjavakkal takarékosan bánni és a képzési kínálat szerkezetét alakítani

6. A kereslet-kínálat alakulásának társadalmi-gazdasági tere: három főszereplővel Foglal- koztatók ? ? Tanulók, szülők Képző intézmények ? SZABÁLYOZÁS? ÖSZTÖNZÉS ? TÁJÉKOZTATÁS?

7. A keresletet-kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők Keresleti oldal :közgazdasági meghatározottságok • Globális verseny foglalkoztatottságot csökkentő hatásai • A technológiai beruházás olcsóbb, mint a munkaerő • A foglalkoztatók költségcsökkentési kényszer „alatt” tevékenykednek • Magyar gazdaság -foglalkoztatás: Követő /repetiív pozíció, • „Feltételes megállóhely” Nyugat és Távol kelet között ?

8. A keresletet-kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők Keresleti oldal: technológiai , munkaszervezési folyamatok • Változó szakmaszerkezet • Tömegtermelő technológiák (IT is) de-kvalifikációs hatásai : • magas munkakultúra és monoton, egyszerű munkafeladat (kék és fehérgallérosok) • Sokféle szakmai ismeret együttes elvárása • Gyakorlat orientált tudások, készségek • DUÁLIS KERESLET: KICSIK ÉS NAGYOK

9. A kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők Kínálati oldal: oktatás-gazdasági folyamatok • Szűkös költségkeretek – csökkentik a „drága képzések” kínálatát-az elmélet túlsúlya • Harc a tanulók piacán a fennmaradásért/ fejkvótáért : olcsó és divatos-vonzó- ámde munkaerőpiaci szempontból irreleváns szakmai kínálat • Az iskolák, egyetemek elégtelen erőfeszítéseket tesznek a vállalati együttműködésért,

10. A kínálatot befolyásoló – fontosabb- tényezők : közgazdasági-, munkaerőpiaci meghatározottságok tanulók, szülők –nézőpontjából • Megszűntek a személyes munkaerőpiaci kapcsolatok, az átvehető, követhető minták, • Nincsenek információik a munkaerőpiaci keresletről, az elhelyezkedés esélyeiről • Megbomlott a munkavégzés és keresetek közötti társadalmilag elfogadott kapcsolat • Irreális kereseti elvárások • Nem (lehetnek) képesek pozitív, biztonságot sugalló jövőkép kialakítására:

11. MEGBILLENT EGYENSÚLY

12. Az iskola –más szereplőkkel együtt- közvetítő szerepet is betölthetne a diákok és a munkaerőpiac között

13. IV. A munkaerő keresleti előrejelzés becslési módszere Kutatásvezető: Dávid János 3K Consens Iroda 2007

14. Kiindulás, új megközelítés • Nem jártunk sikerrel, amikor a vállalkozóktól próbáltuk megtudni, hogy …. … az egyes szakmákban mennyi munkaerőre lesz szükségük 3, 6, 10 év múlva • Új megközelítés: munkaszervezési és/illetve technológiai folyamatok határozzák meg a szakmaszerkezetet : azok „lenyomatai”

15. A munkaszervezési és technológiai folyamatok • Meghatározzák a működtetésükhöz szükséges szakértelmeket és azok mennyiségét • (E területeken lassabban mennek végbe változások, ezért ezek megfigyelhetők mérhetők) • Tehát a mindenkor empirikusan tapasztalható munkamegosztás , a tapasztalt szakmaszerkezet az alkalmazott technológiák lenyomatai. • Ebből következik, hogy a foglalkoztatóknál fölmért szakmaszerkezetiek- a jelenlegi munkaerő igényeket tükrözik, amelyből – a jövőbeli változások becslésével – már ki lehet számítani a jövőbeli igényeket • A meghatározó változások:

16. A jövőbeli változások területei • Demográfiai : végleg kilépnek a munkaerőpiacról • Konjunkturális: elbocsátásokat illetve a korábbinál nagyobb igényt eredményeznek • Belső szakmaszerkezeti: az alkalmazott technológiai, munkaszervezeti folyamatokban végbemenő változások egyes szakmákból több, más szakmákból kevesebbet igényelnek , azaz a jövőben megváltozik a szakmaszerkezeti struktúra

17. A számítás alapja : a szakmaszerkezeti –modellek Amit figyelembe kellett venni: • Az egyes ágazatok más- más technológiákat illetve munkaszervezési megoldásokat alkalmaznak • Egy- egy ágazaton belül a különböző mérethez eltérő technológiák. munkaszervezési megoldások tapadnak. Ezért „szakmaszerkezeti lenyomataik is eltérőek. • 21 ágazatban, 5 méretkategória elkülönítésével 105 szakmaszerkezeti modellhez jutunk.

18. Foglalkoztatottak létszámmegoszlása ágazat, telephelyi fogl. méret szerint KSH 2005 2005-ös szakma –szerkezet 196 sz. csoport 6000 egyedi szakmaszerkezet 5 méret kategória 21 ágazat ELŐRE JELZŐ MUTATÓK 5 4 Telephely  térség  ágazat méret 2 3 2 1 105 szakma-szerkezeti modell 1. Demográfiai (szakmai) X = Szakmacsopor-tok X 2. Konjunk-túra ágazat /méret/ terület = 100 3. Munkaszerve-zeti változások (szakértői felvétel) 100 % létszám

19. A változások, jövőbeli kereslet mennyisége • Demográfiai változások: a munkaerőpiacról kilépőket évről évre- a megfelelő szakmaszerkezetben pótolni szükséges • Kérdés: szakmacsoportonként hány fő pótlására lesz szükség? • GKI A konjunktúra számítás egyes ágazatokban a növekedést, más ágazatokban csökkenést okoz, amely különböző mértékben hat az egyes szakmák iránti keresletre • Kérdés: az egyes szakmacsoportokban mennyi lesz a kereslet konjunktúrából adódó növekedése, vagy csökkenése?

20. Minden egyes • ágazatra • szakmacsoportra • méretkategóriára Szakma szerkezet: Egy-egy Szakmacsoport 2015-ben Évi képzési kibocsátás KSH, 2005 Középfokú és felsőfokú = : 10 = évi kereslet Korrigált képzési kibocsátás: Középfok: pályaelhagyók és továbbtanulók nélkül Felsőfok: nem nappali másoddiplomások nélkül

21. A munkaerő kínálat : a kereslet-kínálat összefüggéseinek függő változója • A létrejött hiány/többletmutató • „1” alatti és „1” fölötti értékei mutatják a hiány vagy többlet mértékét • számíthatóvá válik, hogy évről évre miként kumulálódik a hiány vagy többlet, ha a képzési kibocsátás szakmaszerkezete nem változik