Az infláció és az inflációs folyamatok

1. Az infláció és az inflációs folyamatok

2. Az infláció: Az árszínvonal tartós és folyamatos emelkedése

3. Defláció: Az árszínvonal tartós csökkenése.

4. Az inflációs ráta • Az inflációs ráta kifejezi, hogy hány százalékkal emelkedett az árszínvonal az előző időszakhoz viszonyítva.

5. Az infláció fajtái • Kúszó infláció • Vágtató infláció • Hiperinfláció

6. A kúszó infláció jellemzői • Az inflációs ráta egy számjegyű • Az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő • Az árszínvonal egyenletesen emelkedik, nincsenek hirtelen árszínvonal-változások.

7. A vágtató infláció jellemzői • Az inflációs ráta két- vagy háromjegyű számmal fejezhető ki • Az árak hirtelen nőhetnek, a drágulás folyamata gyors • A pénz gyors elértéktelenedése miatt, az emberek értékállóbb befektetéseket választanak: arany, ingatlanok, műkincsek stb.

8. A vágtató infláció jellemzői • Az árszínvonal gyors emelkedése ellentmondásosan érinti a vállalatokat: • Kedvezően, ha költségeik lassabban, a bevételeik pedig gyorsabban emelkednek, mint az inflációs ráta, • Hátrányosan, ha a költségeik az inflációs ráta üteménél gyorsabban, a bevételeik pedig lassabban növekednek.

9. A vágtató infláció jellemzői • Egyre mélyülő szociális válságot okoz, különösen azokat a társadalmi csoportokat érinti súlyosan, akik fogyasztási szerkezetük átalakításával és többletteljesítményekkel nem tudják mérsékelni az infláció káros következményeit. Pl.: nyugdíjasok, gyermekes családok, munkanélküliek, bérből és fizetésből élők.

10. A hiperinfláció jellemzői • Az inflációs ráta négy számjegyű számmal fejezhető ki • A pénzvagyon gyorsan elértéktelenedik • Súlyos gazdasági visszaesést idéz elő • Megrendül a bizalom a pénz iránt • Tömeges szegénységet, súlyos szociális válságot okoz

11. Az infláció okai • Közvetlen oka: az árupiaci túlkereslet • A kereslet nő a kínálathoz képest, vagy • A kínálat csökken a kereslethez képest

12. Keresleti infláció • Keresleti infláció azért alakul ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellet nőnek

13. Költséginfláció(kínálati infláció) • Költséginflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken

14. A keresleti infláció okai • A makrokereslet autonóm elemeinek növekedése: a) az autonóm fogyasztás növekedése b) az autonóm beruházás növekedése • A forgalomban lévő pénzmennyiség növekedése

15. Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása • Az autonóm fogyasztás növekedése változatlan beruházási kereslet mellett megnöveli a makrokeresletet • Adott árszínvonal mellett az árupiacon túlkereslet alakul ki • A megnövekedett makrokereslet megnöveli a pénzkeresletet is és az adott kamatláb mellett pénzpiaci túlkereslet alakul ki

16. Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása 4. Az árupiaci túlkereslet az árszínvonal emelkedését idézi elő 5. Az árszínvonal emelkedése csökkenti a reál-pénzkínálatot és ez tovább növeli a pénzpiacon a túlkeresletet 6. A pénzpiaci túlkereslet a kamatláb emelkedéséhez vezet

17. Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása 7. A kamatláb emelkedése visszaveti a beruházási keresletet, s ez mérsékli a makrokereslet emelkedését. 8. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb kamatláb és magasabb makrojövedelem mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

18. Az autonóm beruházás növekedésének hatása • A profitvárakozások javulnak • Adott kamatláb mellett megnő a beruházási kereslet • Megnő az árupiaci összkereslet • Az árupiacon és a pénzpiacon túlkereslet alakul ki • Az árupiaci túlkereslet az árszinvonal növekedéséhez vezet

19. Az autonóm beruházás növekedésének hatása • Az árszinvonal emelkedése csökkenti a reálpénzkínálatot • A reálpénzkínálat csökkenése a pénzpiaci túlkereslet növekedéséhez vezet • A pénzpiaci túlkereslet a kamatláb emelkedését idézi elő • A kamatláb emelkedése mérsékli a beruházási kereslet növekedését.

20. Az autonóm beruházás növekedésének hatása 10. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb makrojövedelem, és magasab kamatláb mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

21. A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 1. A forgalomban lévő pénzmennyiséget a jegybank tudja szabályozni a kötelező tartalékrátával, a jegybanki kamatpolitikával és a nyíltpiaci műveletekkel. 2. Ha jegybank -csökkenti a kötelező tartalékrátát, - vagy a jegybanki alapkamatot, - vagy a nyíltpiaci műveletek keretében értékpapírokat, illetve valutát vásárol, akkor megnövekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség.

22. A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 3. Változatlan árszínvonal mellett megnő a reál-pénzkínálat 4. A pénzpiacon túlkínálat lép fel, ennek hatására csökken a kamatláb 5. Megnő a beruházási kereslet és az árupiaci összkereslet. 6. Megnő az egyensúlyi jövedelem, az árupiacon túlkereslet alakul ki.

23. A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 7. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb makrojövedelem, és alacsonyabb kamatláb mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

24. A költséginfláció okai • A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulása • A nominálbérek emelkedése

25. A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulásának hatása • Az importból származó folyótermelő felhasználásra kerülő tőkejavak megdrágulnak • A vállalatok csökkentik a tőkefelhasználást • Változatlan árszinvonal mellett is csökken a makrogazdasági árukínálat • Az árupiacon túlkereslet lép fel • A túlkereslet hatására emelkedni kezd az árszinvonal • A folyamat végén a kiinduló helyzethez képest magasabb lesz az árszínvonal, de alacsonyabb a makrogazdasági jövedelem

27. A nominálbérek emelkedésének hatása • A nominálbér megemelkedik • Megnő a reálbér • Csökken a foglalkoztatás, nő a munkanélküliség • Az adott árszínvonal mellett csökken az árupiaci kínálat • Túlkereslet alakul ki • A túlkereslet hatására megnő az árszinvonal

28. A nominálbérek emelkedésének hatása 7. A folyamat végén a kiinduló helyzethez képest magasabb lesz az árszínvonal, de alacsonyabb a makrogazdasági jövedelem

30. Ár-bérspirál Az árszínvonal emelkedés és a nominálbér emelkedés egymást erősítő folyamata.

31. A nominálbérek emelkedésének hatása Stagfláció: a kínálati infláció esetén az árszínvonal emelkedés stagnáló vagy csökkenő makrojövedelem mellett megy végbe

32. A. 1. A munkakínálat fogalma 2. gazdaságilag aktív népesség fogalma 3. Reálbér fogalma 4. munkakeresleti függvény 5. Melyek a munkapiaci túlkínálat jellemzői? 6. Infláció fogalma 7. A vágtató infláció jellemzői 8. A keresleti infláció lényeg és okai 9. Az ár-bér spirál lényeg 10.A konjunkturális munkanélküliség lényege B. 1. A munkakereslet fogalma 2. A gazdaságilag inaktív népesség fogalma 3. Az önkéntes munkanélküliség fogalma 4.A munkakínálati függvény fogalma 5. Melyek munkapiaci túlkereslet jellemzői? 6. A defláció fogalma 7. A hiperinfláció jellemzői 8. A költséginfláció lényege és okai 9. A stagfláció lényege 10. A strukturális munkanélkülisg lényege