A kutatás, fejlesztés (K+F) és az innováció statisztika

1. A kutatás, fejlesztés (K+F) és az innováció statisztika Szunyogh Zsuzsanna Központi Statisztikai Hivatal

2. A K+F statisztika története • 1953 óta éves adatgyűjtés • Adatgazdák • Tudományos Felsőoktatási Tanács • MTA Tudományszervezési Csoport • 1969-től Központi Statisztikai Hivatal • Adatszolgáltatók köre folyamatosan bővült • Kutatóintézet • Felsőoktatási intézmény • Költségvetési kutatóhely (múzeum, kórház, stb.) • Vállalkozás (kezdetben létszám és árbevétel korlát) • 2000-től teljes körű → minden K+F-et végző szervezet Budapest, 2009. május 18.

3. Az adatgyűjtés tartalma is változott • Kutatás • 1968-tól fejlesztés (gyártmány- és gyártásfejlesztés is) • 1988-tól kutatás és kísérleti fejlesztés • A változtatások során meghatározó • a nemzetközi és hazai igények • a módszertani előírások • az időbeni összehasonlíthatóság • A 80-as évektől hazai és nemzetközi szinten is összehasonlítható idősorok • 1991 óta OECD-nek, • 1997 óta Eurostat-nak éves adatszolgáltatás Budapest, 2009. május 18.

4. K+F fogalma • A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra szolgál, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használja fel. • az alkotás, az újdonság eleme, a tudományosmódszerek alkalmazása, újismeret létrehozása. Budapest, 2009. május 18.

5. A K+F elhatárolása a kapcsolódó tevékenységektől • az alapkritérium, hogy: A kérdéses K+F-ben fellelhető-e az újszerűség és valamely tudományos és/vagy műszaki bizonytalanság feloldásának számottevő eleme, azaz amikor valamely probléma megoldása nem azonnal nyilvánvaló egy olyan személy számára, aki az érintett területnek csak az alapvető tudományos ismeretanyagában és technikáiban jártas. Budapest, 2009. május 18.

6. A K+F statisztika módszertana • Frascati kézikönyv (első kiadás 1963) (a 80-as évek vége óta ez a standard) • Utolsó módosítás 2002 A Bizottság 753/2004/EK rendelete (2004. április 22.) az 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tudományos technológiai statisztikák tekintetében történő végrehajtásáról • Statisztikai módszertani füzetek sorozatban:A K+F statisztika módszertana 2004 Budapest, 2009. május 18.

7. A K+F statisztika rendszerének kialakítása Az igények kielégítése az elsődleges szempont • Igények • Nemzetközi (Eurostat, OECD) • egyértelműen, pontosan meghatározzák milyen adatokat, milyen bontásban, mely határidőre kérik, jogszabályban rögzítették • Hazai (kormányzati, kutatói, média) • esetlegesen jelentkeznek, gyakran azonnali választ várva, néha pontatlanul megfogalmazva Budapest, 2009. május 18.

8. A K+F statisztika adatszolgáltatói köre • Teljes körűen minden szervezettől, amelyik K+F tevékenységet végez • Minden felsőoktatási intézmény valamennyi szervezeti egysége • 1072 sz. OSAP Jelentés a felsőoktatási intézményekben működő kutatóhelyek … évi kutatási, fejlesztési adatairól (2009-ben 1800 kérdőív) • MTA kutatóintézetei • 1071 sz. OSAP jelentés a kutatóintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek … évi kutatási fejlesztési adatairól, (2009-ben 41 kérdőív) Budapest, 2009. május 18.

9. A K+F statisztika adatszolgáltatói köre • MTA-n kívüli kutatóintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek (múzeumok, könyvtárak, kórházak) • 1071 sz. jelentés a kutatóintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek … évi kutatási fejlesztési adatairól (2009-ben összesen 421 kérdőív +101 levél) • Vállalkozások • 1074 sz. jelentés a vállalkozások … évi kutatási, fejlesztési adatairól ( 2009-ben 4614 kérdőív + 354 levél) Budapest, 2009. május 18.

10. Az adatszolgáltatók meghatározása • Felsőoktatási intézmények listája (OKM) (kapcsolat a tudományos rektorhelyettesekkel) • MTA kutatóintézetek listája • Valamennyi, az elmúlt öt évben K+F tevékenységet jelentő szervezet • Valamennyi, K+F célra költségvetési juttatásban részesülő szervezet (NKTH-tól lista a kifizetésekről) • Valamennyi, az innovációs adatfelvételben saját K+F tevékenységet forrásként megjelölő szervezet • Sajtófigyelés Budapest, 2009. május 18.

11. K+F helyek regisztere Ez évben elkészült a K+F helyek regisztere, mindhárom szektorra külön. (462 költségvetési, 4614 vállalkozási és 1429 felsőoktatási kutatóhelyet tartalmaz jelenleg) Ebben szerepel: – a cég neve, törzsszáma – címe, (megyekód, településkód) felsőoktatásban telephely is – a K+F statisztikával foglalkozó neve, elérhetősége, Vállalkozásoknál ezen kívül: – a szervezet működésének kezdete, – tulajdonosi összetétele, gazdálkodási formája, – létszám-kategóriája, árbevétel kategóriája, A regiszter évente aktualizálásra kerül Budapest, 2009. május 18.

12. Válaszadói hajlandóság 2008-ban (a 2007. évre vonatkozóan) • Államháztartáshoz tartozó kutatóintézetek, egyéb költségvetési kutatóhelyek 96% • Felsőoktatási kutatóhelyek 83% • Vállalkozási kutatóhelyek 86% A kérdésenkénti válaszadási arány gyakorlatilag 100% Budapest, 2009. május 18.

13. Milyen adatokat gyűjt a KSH? Melyek a kutatóhelyek? • Intézmények, szervezeti egységek besorolása • szektorokhoz, • nemzetgazdasági ághoz, • tudományterülethez, • régióhoz, megyéhez, kistérséghez • gazdálkodási formához • a vállalkozásoknál a tulajdonos és létszám-kategória szerint is Budapest, 2009. május 18.

14. Milyen adatokat gyűjt a KSH? (folyt) A K+F emberi erőforrás oldala • K+F személyzet adatai • kutatók, segédszemélyzet, egyéb fizikai és nem fizikai dolgozók • tényleges • számított létszám (a K+F-re fordított idő arányában A létszámadatokra vonatkozóan • Nemek • Iskolai végzettség • Életkor • Tudományos fokozat • Kutatói mobilitás Budapest, 2009. május 18.

15. Milyen adatokat gyűjt a KSH? (folyt) Mennyi volt a saját szervezetben végzett kutatás, fejlesztés ráfordítása ( a „falakon belüli” K+F) • Költsége (ezen belül a személyi jellegű és a egyéb kiadás) • Beruházása (ingatlan, gép, és ide számítjuk a számítógépes szoftvert is) Mennyi volt a kiadott K+F megbízás Budapest, 2009. május 18.

16. Milyen adatokat gyűjt a KSH? (folyt) • A K+F ráfordítások forrásai • Államháztartás • Vállalkozások • Külföld (pályázat, - ebből EU, vállalkozás) • Non profit, egyéb források • A K+F ráfordítások milyen társadalmi, gazdasági célok megvalósítása érdekében merültek fel? (NABS kategóriák szerint) Budapest, 2009. május 18.

17. Milyen adatokat gyűjt a KSH? (folyt) • Milyen és hány témát kutattak? A témaszám csak nyilvántartási egység!!! A témák bontása: alap, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, ezen kívül: befejezett, gyakorlatban is hasznosított, nemzetközi együttműködés keretében kimunkált. A K+F tevékenység költségei milyen arányban oszlottak meg az egyes tudományterületek között? Illetve a kísérleti fejlesztés milyen mértékben irányult az egyes nemzetgazdasági ágakra? Budapest, 2009. május 18.

18. Milyen adatokat gyűjt a KSH? (folyt) • Melyek a K+F eredményei? • hány publikációt jelentettek meg, • Magyar és idegen nyelven (könyv, cikk, értekezés, CD, konferencia kiadvány) • hány szabadalmi kérelmet nyújtottak be, • hány szabadalmat adtak meg (belföldön és külföldön) • ez nem azonos a Szabadalmi Hivatal adataival, mert csak kutatóhelyre terjed ki! Budapest, 2009. május 18.

19. A K+F statisztikában alkalmazott osztályozási rendszerek • Tudományági bontás (két számjegyes mélység) • Tevékenység szerinti (TEÁOR) bontás • Területi bontás (kistérség, megye, régió) • Gazdálkodási formák szerinti a vállalkozási szektorban • létszám-kategóriák és • tulajdonos szerint is Budapest, 2009. május 18.

20. K+F statisztika eredményeinek megjelenése, tájékoztatás • A KSH minden év őszén (2006-tól szeptemberben) kiadványt jelentet meg a K+F statisztikáról, amely nagyon részletes bontásban adja közre az adatokat. 2006-tól a kiadvány a KSH honlapjáról is letölthető, 2009-től csak onnan, Statisztikai évkönyv, zsebkönyv, Adattárház, Stadat • Az EUROSTAT felé az adatszolgáltatási határidő jogszabály szerint a tárgyévet követő 18 hónap, (az előzetes főbb mutatók a 10. hónap) • Korábban az OECD-nek külön adatszolgáltatás, három éve az EUROSTAT-tal közös • EUROSTAT és OECD honlapján és kiadványaiban Budapest, 2009. május 18.

21. GBAORD statisztika • Az állami költségvetésben K+F célra tervezett illetve ténylegesen kifizetett összegekről, társadalmi-gazdasági célok szerinti bontásban (NABS) • A Bizottság 753/2004/EK rendelete (2004. április 22.) az 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tudományos technológiai statisztikák tekintetében történő végrehajtásáról külön fejezete • 2004-re derogációt kértünk • 2005-2006-re a PM gyűjtötte ki az adatokat • 2009-től KSH adatfelvétel 2210 OSAP önkéntes Budapest, 2009. május 18.

22. Az innovációs statisztika története • Az innovációs statisztika lényegesen rövidebb múltra tekint vissza, mint a K+F statisztika. • Az első, országos, még kísérleti adatfelvétel Magyarországon 2000-ben, (EU-ban 1993-ban) • a második 2002-ben, • a harmadik 2004-ben, (CIS light) • a negyedik 2005-ben, (az első kötelező, CIS4-gyel teljes egészében harmonizált) • CIS6 2007-ben • CIS8 2009-ben Budapest, 2009. május 18.

23. Az innováció fogalma Az innováció új, vagy jelentősen továbbfejlesztett termék (áru vagy szolgáltatás) eljárás, új marketing módszer vagy szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy a külső kapcsolatokban. Tudatosítani kell • K+F ≠ innováció . Budapest, 2009. május 18.

24. Az innovációs statisztika módszertana • Alap az Oslo kézikönyv, jelenleg 3. -2005-ben megjelent változata • A Bizottság 1450/2004/EK rendelete (2004. augusztus 13.) az innovációs statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló, 1608/2003/EK határozat végrehajtásáról Budapest, 2009. május 18.

25. EU jogszabály előírásai Négyévenként részletes, a közte levő időszakban négyévenként rövidített, csak a fő kérdéseket magában foglaló felmérések. Egyre nagyobb az igény a kétévenkénti részletes adatfelvételre. (Az EU jogszabályban ez még nem így szerepel, módosításának előkészítése folyamatban) Az EU-s jogszabály részletes módszertani előírásokat is tartalmaz: Budapest, 2009. május 18.

26. A CIS adatfelvételek a legalább 10 főt foglalkoztató, iparban és szolgáltatási szektor kijelölt alágazataiban működő vállalkozásokra kell kiterjedjen • Mintakérdőívet készítenek (mellyel összehasonlítják az adott országban használtat) • Részletes minőségjelentés is kell küldeni, amely többek között kiterjed • az adatszolgáltatók kiválasztási módszerére • mintavételi hibára • az adatfelvétel részletes leírására Budapest, 2009. május 18.

27. CIS Magyarországon • 2132 számú OSAP (Jelentés a vállalkozások innovációs tevékenységéről) • A kötelezően előírt ágazatokon kívül az építőiparra is kiterjed • A mintakiválasztásnál a kötelező (létszám-kategória és TEAOR) szempontokon kívül 2006-ban már a regionálist is figyelembe vettük • Az adatszolgáltatói kör kiválasztása • a nagy, legalább 100 főt foglalkoztató vállalkozásoknál teljes körű, • az annál kisebbeknél mintavételes A CIS6 adatfelvételnél a kijelölt adatszolgáltatók száma 6200 volt, ami több mint 19000 vállalkozást reprezentál Az átlagos válaszadási arány 80% feletti Budapest, 2009. május 18.

28. Az innovációs felmérés problémái • Az innováció nem olyan széles körben elterjedt fogalom, mint a K+F. Gyakoriak az értelmezési problémák. A válaszadók ismerete e témában azonban felmérésről, felmérésre javul. • Hosszú a kérdőív, nagy az adatszolgáltatók leterheltsége, több egységet érint a kitöltés • A vállalkozások számviteli rendszere nem tudja automatikusan biztosítani a szükséges számszaki információkat. Elsősorban az innovációval kapcsolatos ráfordítások kimutatása okoz nehézségeket, de sok esetben az árbevétel termékek újdonsága szerint összetételét sem tartják nyilván. Budapest, 2009. május 18.

29. Milyen témákkal bővült az innovációs adatfelvétel? • szervezeti innováció • marketing innováció E kettő az alapkérdőív részévé vált, és ezzel az innovatív vállalkozás fogalma változott Felmérésenként más-más témákkal, modulrendszerűen változtatva bővül a kör CIS8-ban a környezetvédelem Tervek között szerepel a nem vállalkozási körbe tartozó szervezetek innovációs tevékenységének felmérése Budapest, 2009. május 18.

30. Módszerek az adatszolgáltatási hajlandóság fokozására, a beérkezett adatok ellenőrzésére • A határidőre választ nem küldők figyelmeztető levelet kapnak, két alkalommal • Ezt követően a munkatársak telefonon veszik fel a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal • A kérdőívek adatainak összefüggéseit még az adatbevitelkor automatikusan ellenőrizzük • A kiugró, nem reálisnak tűnő válaszokat adókat egyenként telefonon, e-mailben felkeressük • A feldolgozott adatok újabb ellenőrzésen mennek át (összetétel, előző évivel összehasonlítás) Budapest, 2009. május 18.

31. Kielégítetlen információigények nyilvántartása • Valamennyi adatigényről nyilvántartást vezet a KSH • Elkülönítetten kezeli azokat, amelyeket nem tud kielégíteni Feltárja az okokat, ezek döntő része a statisztikai törvényből adódik (legalább 3 adatszolgáltató) Törekszik azok megszüntetésére (pl. innovációs régiós adatok, K+F adatok tulajdonosi forma szerinti bontása, stb.) Budapest, 2009. május 18.

32. Milyen gyorsan elégíthető ki a egy új adatigények? Az adatfelvétel módosítására csak a tárgyidőszakot megelőző év közepéig van lehetőség (tehát közel két évvel a felmérés előtt) • Nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség esetében • Hazai igények kielégítésére, amennyiben jogszabályi változtatásból adódik • Ha nem publikált, de pótlólagos adatfeldolgozást igénylő mutatóra van igény, azt megrendelésre, térítés ellenében a KSH előállítja • Valamennyi módosított tartalmú mutatószám esetében az időbeli összehasonlítás lehetőségét biztosítani kell Budapest, 2009. május 18.

33. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, várom kérdéseiket! • :zsuzsanna.szunyogh@ksh.hu • : +36-1-345-6753 • : www.ksh.hu Budapest, 2009. május 18.