490 likes | 665 Views
8 óra, vagy ∞ óra?. A munka mámora. Ajánlott szakirodalom. Barbara Killinger: Munkamániások – szalonképes szenvedélybetegek Bryan E. Robinson: Az íróasztalhoz láncolva (Chained to the desk)
E N D
8 óra, vagy ∞ óra? A munka mámora
Ajánlott szakirodalom • Barbara Killinger: Munkamániások – szalonképes szenvedélybetegek • Bryan E. Robinson: Az íróasztalhoz láncolva (Chained to the desk) • Borbély Tibor Bors – Pecze Mariann: Munkafüggőség – a tiszteletben álló addikció elméleti háttere és attitűdvizsgálata (2006)
Tételmondat A munkaholista NEM SZORGALMAS, A kényszeres segítő NEM JÓSZÍVŰ, A vallásától függő személy NEM SZENT!
Motiváló tényezők • A ma fiatal munkavállalóit, pályakezdő fiataljait szó szerint „egy világ” választja el nagyszüleik, de akár késői gyermekvállalást választó szüleiktől is. • A gazdaság igényeinek megfelelően működő, strukturálódó munka világában egyre gyakrabban hangzik el a „tudásmunkások” iránti igény, az évszázadokon át meghatározó fizikai erőre épülő munkaerőpiaccal szemben. • Egy-egy nemzet, közösség élelmezését a lakosság töredéke meg tudja oldani. • Magyarországon az 1990-as több mint 60%-os arányhoz képest ma már alig a dolgozók 5%-a tevékenykedik a mezőgazdaságban
Motiváló tényezők A versenyhelyzet feszültséget teremt: • Kiemelt szerephez jut az új szakmák (pl. webgrafikus, egészségügyi operátor) kialakulása, régi szakterületek teljesen kihalnak (pl. kosárfonó, műszövő) • Egyre erősödő igény az új szakterületeken belül a megemelt szintű szakmai tudásra • A szakmák számának és tartalmának megújulásával párhuzamosan csökken a megszerzett tudás (de nem az alapkészségek – mint pl. az információrendezés) elavulási, un. felezési ideje.
Motiváló tényezők • A jólét hajszolása, a valódi testi-lelki jóllét helyett – társadalmunk fogyasztói társadalom. „Ha nem érem el ezt, vagy azt az életszínvonalat, nem leszek boldog.” • Legyek elismert, híres, mások által csodált, szeretett személy. (A „sztár-függés”) „Ebben a tekintetben az anyagi javakra, a hírnévre és a vonzerőre irányuló vágy olyan, mint a kábítószer-függés. (T. Kasser – pszichológus) • Fokozott nyomás a fiatalabb és idősödő generáción is! (munkanélküliség)
„Amikor valaki egy anyagot, cselekvést vagy folyamatot arra használ, hogy elkerülje a fájdalmát, megbirkózzon vele, vagy csillapítsa, akkor azt drogként használja. Amikor olyan mértékben él vele, hogy más fontos dolgokszenvednek, ám ő ezek ellenére is folytatja, akkor függő magatartást mutat.” (Carol Cannon: Never Good Enough) A viselkedési addikciókban rejlő érdekesség és probléma!
Normális vagy függő a magatartásom? • Keresem-e az önbecsülést vagy jó érzéseket, amikor ezt teszem? • Elsőbbséget adok-e ezeknek az anyagoknak vagy cselekedeteknek más fontos dolgokkal szemben (család, iskola, stb.)? • Folytatom-e a viselkedést rossz következ- mények ellenére is (úgy, mint: állás elvesztése, házastárs elvesztése, anyagi veszteség, egészség elvesztése, stb.)?
A munkamániás gyermekkora • A gyermekek úgy érzik, hogy nem ”oké” a problémáikról otthon beszélni. • A család nem hisz abban, hogy az érzelmek nyíltan kimutathatóak • Közvetett érintkezés a családtagok között – általában az egyik családtag „közvetít” a két másik között. • A szülőtől érkező üzenet – „Erősnek, jónak, tökéletesnek kell lenned!” (Killinger 26.o.) • A szülők elvárják, hogy büszkék lehessenek gyermekükre
A munkamániás gyermekkora • A másik gyakori figyelmeztetés a szülőtől – Ne légy önző!” • „Csináld, ahogy én mondom, és ne úgy, ahogy én csinálom.” • A gyermekek megtanulják, hogy nem „oké” játszani és vidámnak lenni • Családi mottó: „Ne bolygassuk a dolgokat.” (Hogyan lehet észrevenni, hogy bármi is elromlott? Csak a viharban vesszük észre, hogy vízálló-e a csónak?)
Tévhitek Fassel és Robinson kutatásai nyomán • A munkamániások mindig dolgoznak (ugyanez másként; az a munkamániás, aki mindig dolgozik); • Csak a magas társadalmi-gazdasági státusúakat érinti • Nem más, csak túlzott stressz és kiégés (burnout); • Karbantartható stressz-csökkentő technikákkal • Még senki sem halt bele a munkamániába • A munkamánia jól jövedelmez a vállalatok számára • A munkamánia pozitív addikció, erkölcsi „többletet” jelent • A munkamániások magas szintű munkateljesítményt nyújtanak • A munkamánia csak a munkamániásra nézve káros • A munkamániások boldogok • A munkafüggőséget a munka alakítja ki • A munkafüggő afféle szuperhős, akitől igazán működik a gazdaság és a közösség • A munkafüggő a családjáért dolgozik • A munkamánia valójában egy imposztor addikció, hiszen pszichés okai vannak csak, (nem jelenik meg benne a szerhasználat) nem is igazi addikció, csak egy valódi addikció mellékterméke.
Kikből lehet munkamániás? • A nők érintettsége – az amerikai korábbi kutatásokkal összhangban - nem alacsonyabb, mint a férfiaké. (Borbély-Pecze 2006-os kutatásai alapján) • Nem áll fenn összefüggés az iskolázottság és a munkafüggőséggel való érintettség szintjei között (nem pusztán manager-betegség, mint sokan gondolják). • A 35 év alattiak esetében a munkafüggőséggel való érintettség alacsonyabb szintű, mint az idősebbeknél. Mégis a veszélyeztetettek között magasabb a 35 év alattiak aránya. A munkafüggőség kialakulása és súlyosbodása csak az életpálya egy hosszabb időintervallumában értelmezhető. • Manapság a 30-as, sőt a 20-as éveik végén járó egyének, párok esetében is megjelenik a munkatevékenységet érintő kényszeres függőség. (Egyre gyakoribb két munkafügő fiatal együttélése.)
„A professzionalista megszállott” A munkát több mint komolyan veszi. Egy megkezdett munkát nem fog félbehagyni, minden feladatot újra meg újra ellenőriz, javít, fejleszt. Jellemzői: a. Perfekcionista b. Az inkompetens kollégákkal, feladat-végrehajtásokkal szemben kiemelt figyelemmel lép fel, egyáltalán nem toleráns ebben a vonatkozásban c. A kollégái gyűlölik, elkülönítik, és eközben nem tudnak létezni nélküle. Ha komoly, határidős, nehéz munka fut be, rögtön rátestálják. d. Az első időszakban kedvelik a megszállottat, amíg a kollégák nem követik el akár csak a legkisebb hibát is. Ilyenkor viszont a függőből elemi erővel tör elő a nem-tetszés. Ezzel ki is írja magát a munkaközösségből. e. Túlvállalja magát, és túlzottan azonosul a szervezettel. Saját identitása mintegy oldódik a szervezetében arra való tekintet nélkül, hogy milyen profilú cégről van szó. f. Az átlagot meghaladó képességekkel, készségekkel, ismeretekkel rendelkezik.
A megrögzött munkafüggő • Ideális munkamániás) • A külvilág róla mintázza a munkamániáról alkotott képzeteit. • Elsőként érkeznek, és utolsóként távoznak a munkából. • Beteges perfekcionizmus. pl. a pénteki határidőre kiadott feladattal már szerdán elkészül, de nem adja le, hanem teljes erőbedobással péntekig javítgatja • Nem tervez előre semmit sem, hiszen ki tudja, mi „jön be” a munkahelyen. • Szabadságát rendszeresen végigdolgozza. A környezetüknek nem vallják be, hogy folyton dolgoznak. „Alkalmi nagy hajtósok” • Alkalmanként folyamatosan és alvás-pihenés nélkül dolgoznak. • elveszítik időérzéküket, megfeledkeznek fiziológiai szükségleteikről • A munkarohamok elmúltával azonban az átlagnak megfelelően viselkednek ezért az első csoporthoz képest • A néhány napig, maximum egy-két hétig tartó munkaroham során átlag napi négy órát alszanak, elmúltával ugyanolyan másnaposság gyötri őket, mint az alkoholistákat.
„zugdolgozók” • olyanok, mint a zugivó/evő; extra munkájukat eltitkolva, eldugdosva végzik. • A házastárs gyakran azt hiszi, hogy a férj/feleség szeretőt tart, de valójában a valódi szerető a munkatevékenység. Két altípusa: • a szó szerint rejtőzködő, aki elbújik a munkájával; • „okos” rejtőzködő, aki úgy tesz, mintha korlátozná a munkavégzését, miközben pont a fordítottját cselekszi. „anorexiás munkamániás” • Itt az alkalmi hajtós bulímiájával szemben, az anorexiára jellemző tünetek • Rendszertelen munkavégzés jellemzi, elkezdett, de befejezetlen munkák sora szegélyezi az útját. • Időbeosztása is hektikus, minden munkát az utolsó pillanatra halaszt. • Valójában mindannak az ellentétje, amit a közhit a munkamániásokról vélelmez: megbízható - helyett megbízhatatlan, a határidők előtt elkészülő - helyett a határidőket minduntalan módosító, stb. igazi „művész” lélek.
grandiózus: • Munkájával a hatalom, a siker, az elismerés kivívása a célja. Többnyire túlértékeli saját, és alulértékeli mások teljesítményét. Nem tud csapatban dolgozni, s nem is kedvelik őt. könyvelő: • Legnagyobb erénye a rendtartás. Minden apró részlétre ügyel, mindent beszabályoz, s nem szereti az új ötleteket. Mindent az ellenőrzése alá szeretne vonni. skizoid: • Aki vágyik mások társaságára, de egyúttal fél is attól. A megoldás számára, hogy beletemetkezik a munkájába. gyertyaégető: • Aki könnyen unatkozik, s mindig új feladatot keres, hogy két végén égethesse a gyertyát. Céljuk az elismerés és a csodálat. De tevékenységük gyakran káoszba torkollik. nyuszi: • Akinek mindig szükségük van valakire, hogy megmondja, mit csináljon. Nagyon félnek a kudarctól, ezért azt gondolják, sok munkával elkerülhetik azt.
Munkatársfüggő(pleaser) • Nem annyira a hatalom, a vezénylő szerep, mint a kollégák a fontosak a számára. • „Köszöni, hogy a közösségben lehet.” • Leginkább a kodependenciára hasonlít magatartása. • Jellemzően középvezetői munkaköröket tölt be, mert a felülről és az alulról érkező megerősítés egyaránt fontos a számára.
„mindig középpontba kerülni vágyó • könnyen elunja magát, és folyton újabb stimulációra vágyik. Esetükben gyakori a figyelemzavar, (ADD attention-deficit disorder) esetleg a hiperaktivitás, mint alapprobléma. Igazi innovátorok a munkában, de sohasem fejezik be, amit elkezdtek. – Megjelenése gyakori probléma a közoktatásban. ínyenc munkamániás” • Az előző csoport ellentétei, lassúak, módszeresek. Igazi perfekcionisták, számukra egy project sohasem eléggé jó. Pl. a megírt leveleket precízen végigjavítja, minden i-re ráteszi a pontot, kiteszi a hiányzó vesszőket. • Gyakran a saját korábbi írását is tovább javítja. „másokért élő munkamániás” • akiknek mindig szükségük van arra, hogy valaki mást támogathassanak. • Nem érzik jól magukat, ha nem dolgozhatnak valaki másért. • („Akkor is segítek, ha már szaladsz a segítségem elől!”)
A „workaholic” szó eredete • A pasztorál-pszichológus Wayne E. Oates a Pasztorál-pszichológiai Szemle 1968-as évfolyamában írta le elsőként a fogalmat, amely fogalomalkotásban nem kis mértékben befolyásolta saját betegsége. • Kapcsolata az AA-val nagy segítséget jelentett a beismerésben. • 71’ Egy munkaholista vallomásai • Diane Fassel 1990-ben publikálja először „Halálra dolgozzuk magunkat” c. (WOTD Working Ourselves to Death) könyvét. • Barbara Killinger könyve (1991) • Bryan E. Robinsonnak „Az íróasztalhoz láncolva” c. kötete. (Ő dolgozta ki a WART-ot – workaholic Addiction Risk Test)
A típusoktól független jellemzők: • Többféle függőség párhuzamos jelenléte (pl. kétféle viselkedési addikció: munkamániaés társfüggőség, vagy egy viselkedési és egy kémiai addikció: munkafüggőség és alkohol), • Tagadás, • Önértékelési zavarok, • Folyamatos kontroll vágy („a kontroll játszma”) minden idő és helyzet előzetes beosztására • A lazításra, pihenésre való képtelenség, • A játékra, alkotásra való képtelenség, a jobb agyfélteke kihasználatlansága, • Emlékezetvesztés, feledékenység,
A típusoktól független jellemzők: • Krónikus időhiány, • Ingerlékenység • Külsődleges viszonyítási pontok keresése, (pl. A munkafüggő a ’Hogy vagy?’ kérdésre az aktuális munkafeladatait sorolja fel, mert minduntalan külső megerősítést, igazodást keres saját létezésére, ezt a munkában véli megtalálni. • Folyamatos listakészítés. A munkamániás minden egyes napi tevékenysége listára kerül, amelyet addig nem dob el, amíg minden apró ügyet el nem végzett belőle.) • Megszállottság, rögeszmésség (Bármely tevékenység végzése közben a munka van a központban.)
Állapotuk súlyosbodásával fokozatosan elveszítik képességüket a… • …kommunikációra, • …empátiára, • …az intimitásra, meghittségre • …függetlenségre, • …humorra és a játékra, • …spiritualitásra (A munkamánia lényege az önfelmagasztalás) • …a fizikai és lelki egészségre (Killinger 1991)
Tisztességtelenség • Az addikció tárgyával töltött mind több időt valahogyan leplezni próbálják. - önzés, (család, gyerekek, barátok elhanyagolása) Perfekcionizmus • „Nézd, megbízom őket valamilyen feladattal, de úgy sem képesek megfelelő minőségben elvégezni. Így nekem kell megcsinálnom! Inkább nem adom ki a munkát.”) Intimitáshiány – 3 fő ok: 1. az első szinten a munkafüggő elveszíti a kapcsolatot önmagával, 2. a másodikon a szeretteivel (család, gyerekek, rokonok) 3. az utolsó szinten magával az addikciója tárgyával, a munkával sem képes belsőséges kapcsolatot kialakítani. „iratkötegek” • A saját iratai, fájlai nélkül csupasznak érzi magát, ha valaki csak elméletben felveti, hogy megfoszthatja tőlük, rögtön biztonsági másolásba kezd. fizikai és pszichikai problémák A munkafüggő évtizedekig tart fenn „házasságot” a munkájával. • A japán feleségek külön névvel illetik a frissen nyugdíjazott munkafüggő férjek viselkedését. A nure-ochiba, (a nedves lehullott falevél) jelensége. Munkaadó a feleség
A tünetek Szexuális teljesítőképesség romlása
Ken példája • Ken és Anita kimaradtak a főiskoláról, hogy összeházasodjanak • Szakmai végzettség nélkül nem tudtak elég pénzt keresni a tanulás folytatásához • Gyermek születése tovább súlyosbítja a helyzetet • Saját vállalkozás beindítása • Jövedelem a munka mennyiségétől függ többletmunka vállalása • A telefon lett az úr (megrendelések forrása) • Ken sosem volt otthon – ha mégis, akkor fáradt, türelmetlen aggódó magatartást tanúsított • Hiába normalizálódott családi életük, a szokás rabsága erősebb volt
Ken példája • Szokása lett igent mondani, amikor nem akart • Bevétele bőséges volt, mégsem akarta elveszíteni a megrendelők jóindulatát • Nem tudta volna sikerre vinni a vállalkozást Anita és a gyerekek nélkül. • Ahogy Ken egyre idősebb lett, gyermekei titokban azon aggódtak, hogy szívrohamban fog meghalni, mert olyan nagy stresszben élt. Folyamat: Az ember megfogja a munkát, a munka a következő munkát, azután a munka az embert!
Ken példája • Amikor a legidősebb lányuknál anorexia jelentkezett Ken és Anita fel voltak dúlva. • Hol hibáztak? A fiatal lány nem vádolta szüleit a problémával; ő magát okolta! Úgy gondolt magára, mint tökéletes családja egyetlen tökéletlen tagjára. • Gyakorlatilag viszont annak ellenére, hogy a választásuk szerinti drog nem ugyanaz volt, mint a szüleié, egyformán függők voltak.
Bevezető szakaszban • A munkamániás gondolatai egyre inkább a munka körül forognak. • A magánkapcsolatok fokozatosan elveszítik jelentőségüket, s miközben kialakul egyfajta bűntudatérzés, a beteg titokban otthon, vagy munkaidőn kívül is dolgozni kezd. kritikus szakaszban • A beteg már ürügyet keres a munkavégzésre, agresszív lesz, ha mások megszólják ezért. Végül annyira elhatalmasodik rajta a mániája, hogy életvitelét is teljesen a munkájának rendeli alá. krónikus szakaszban • A munkamániás egyre több feladatot oszt magára, ám sokszor céltalanul dolgozik, s mind nagyobb erőfeszítésekkel képes megfelelni a saját magával szemben támasztott követelményeknek. Végső szakaszban • A szervezet kimerülése miatt rohamosan csökken a teljesítmény. A beteg úgy érzi, hogy ereje végső határára jutott, s előbb-utóbb bekövetkezik az összeomlás. Legtöbben csak ekkor fordulnak orvoshoz. (Önkontroll Egyesület 2004)
Mit éreznek a családtagok? • „Amivel… a családtagok pontosan tisztában vannak, az a saját fájdalmuk. Én nem kérdezem meg tőlük, hogy a szeretett személy alkoholista vagy függő-e. Nem kérdezem, hogy milyen gyakran iszik, drogozik, vagy túlórázik. Azt kérdezem, ők hogy éreznek. Ha fájdalmaik vannak, magányosak, mérgesek, meg vannak bántva vagy félnek; ha úgy érzik, nem számolnak velük, uralkodnak rajtuk, megfosztják őket valamitől, vagy hanyagolják őket; és ha ők maguk kétségbe vannak esve és depressziósak, akkor feltételezem, hogy a függőség jelen van.” (Carol Cannon)
Mit éreznek a családtagok? „Széles körben megértett tény, hogy a munkaholizmusnak hasonló hatása van a következő generációra, mint az alkoholizmusnak: az alkoholisták és munkaholisták gyermekei egyforma valószínűséget mutatnak egy bénító függőségi rendellenesség kialakulására. Ha a tüneteik alapján hasonlítanánk össze őket, nem lehetne megkülönböztetni őket egymástól. A specialisták pedig azt állítják, hogy a munkaholisták gyermekeit nehezebb terápiásan kezelni, mint az alkoholista szülők gyermekeit.” (Carol Cannon)
Gyermekeink negatív viselkedése éppannyira szól az otthonunkról és gyülekezeteinkről, mint amennyire róluk. Éppen annyira, vagy még jobban szólarról a hatásról, amelyet mi gyakoroltunk rájuk, mint az ő romlottságukról! Kemény, rosszalló környezetben a gyerek nem csak alacsony önbecsülést fejleszt ki magában. Az én hiányát is kifejleszti. És akkor jön egy jószándékú keresztény, és figyelmezteti, hogy a legnagyobb küzdelme az énjével lesz! A küzdelem nem az énnel van - hanem az én hiányával! (Carol Cannon)
A gyógyulás útján • A probléma – nem lehet eldobni, mint a drogot, vagy az alkoholt, esetleg a cigarettát, mivel az élet szerves része. • A munkamánia helyett nincs semmi, a kóros munkavégzés van valami helyett!!! • A nem valódi gyógyulás során egy másik dologtól válok függővé, a valódi gyógyulásnál nem kell pótszer.
„Hogyan állhatnék talpra?” Ez az a kérdés, amelyet nagyon gyakran hallok. A válaszom dióhéjban annyi, hogy akkor halad valaki jó úton a felépülés felé, ha a szeretet hatalma erősebbé válik a kapzsiságnál és a dühödt tagadásnál, az elismerésre való képtelenség hatalmánál. (Barbara Killinger)
Az első AA 1935-ben jött létre az USA-ban. Az első WAA 1983-ban alakult, majd 1990-ben vált országos szervezetté Anonim Munkafüggők 12 lépése (1983) • Elismerjük, hogy erőtlenek vagyunk a munkával szemben -, hogy életünk irányítása kicsúszott a kezünkből. • Azért vagyunk itt, mert hiszünk abban, hogy egy nálunk magasztosabb erő visszavezet bennünket a józan élethez. • Úgy döntöttünk, hogy életünket Isten kezébe helyezzük, azon a módon, ahogyan ismerjük Őt.
„a szeretet hatalma erősebbé válik…” 127. zsoltár 1-2. „Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző. Hiába néktek korán felkelnetek, későn feküdnötök, fáradsággal szerzett kenyeret ennetek! Szerelmesének álmában ad eleget.”
Kiértékelő tesztek: • Munkafüggőségi kérdéssor (30 kérdéses teszt) - Barbara Killinger • A nemzetközi szervezet (WAA) besorolása • A WART-teszt (Workaholic Addiction Risk Test) – Bryan E. Robinson
Értékelés: Ha 20, vagy annál több „igen” választ jelölt meg, akkor lényegében munkamániásnak nevezhető.
II. A nemzetközi szervezet besorolása 1. Rendszeresen heti öt napnál többet dolgozik. 2. Gyakran dolgozik napi nyolc óránál többet. 3. Általában végigdolgozza az ebédidőt. 4. A szabadságát végigdolgozza. 5. Naponta legalább ötször rászól a környezetére: „Gyerünk, egy kis életet bele!” / „Le vagytok lassulva. Nyomás!” 6. Lemondja a megtervezett szabadságát, nyaralását, mert sok munkája van, amelyet el kellvégeznie.
7. Befejezni egy munkafeladatot, vagy elintézni egy hivatali telefont jellemzően fontosabb a számára, mint időben hazaérni vacsorára. 8. Rendszeresen az utolsóként hagyja el az irodát. 9. Amikor reggel a fogát mossa, a napi munkafeladatain gondolkodik. 10. Amint újabb információ érkezik a munkájához, azonnal dolgozni kezd vele. 11. Amikor egyedül étkezik, úgy érzi, hogy az evéssel párhuzamosan valami mást is csinálnia kell, mint például TV-nézés, olvasás. 12. Amikor TV-t néz, ezzel párhuzamosan muszáj valamilyen más tevékenységet is végeznie.