Hogyan lehetünk Európa leginnovatívabb nemzete?

1. Hogyan lehetünk Európa leginnovatívabb nemzete? (Workshop az innováció és versenyképesség fejlesztése jegyében) 2012

2. A workshop célja A Nemzeti Innovációs Hivatal által publikált „Jelentés a vállalati KFI helyzetéről 2012” című tanulmány megállapításainak és a Regionális Innovációs Ügynökségek elmúlt években gyűjtött tapasztalatainak felhasználásával megvizsgáljuk, hogyan és milyen módszerekkel érhető el, hogy magyar gazdaság versenyképessége jelentősen növekedjen a kis-és középvállalatok versenyképességének fokozásával és a képződött kutatási eredmények valamint a termék, eljárás és szolgáltatás ötletek mielőbbi piaci hasznosítása révén.

3. Hazai KKV-k helyzete I. • Jelenleg kevés az olyan termelő, kereskedő vagy szolgáltató tevékenységet végző vállalkozás, amelyik mind piaci kapcsolatait, mind tőkésítettségét, mind pedig fejlődési gradiensét tekintve egyenrangú versenytársa a fejlett országok esetenként több évtizedes múlttal rendelkező hasonló területen működő kis-és középvállalatainak. • Folyamatosan nő azoknak a hazai tulajdonú, vagy vegyes tulajdonú KKV-knak a száma, amelyek rendelkeznek a világpiacon jól eladható saját fejlesztésű termékkel, fejlődnek és növekednek, ezekből alakulhatnak ki az ország jó hírét szolgáló új nemzeti iparágak. • Jelentős azoknak a KKV-knak a köre, amelyek egy vagy több multi- vagy transznacionális cégnek az alkatrész vagy részegység szállítói. • Kevés a KKV-k között a szakosodott, technológiára orientált szolgáltatást nyújtó vállalkozás (technológiai centrum) és különösen kevés ezek közül amelyik high-tech szolgáltatást képes nyújtani.

4. Hazai KKV-k helyzete II. • A KKV-k jelentős része olyan terméket gyárt, ami csak a hazai piacon versenyképes. Ezek a cégek, ha nem tudják fejleszteni terméküket, termelékenységüket, piacaikat akkor tönkremennek. • A vállalkozások nem kis része olyan, elsősorban a kényszervállalkozásokból kifejlődött, jellemzően nem nagy növekedésképességű egyéni és/vagy családi vállalkozás, aminek az elsődleges célja tagjai megélhetésének biztosítása. • A hazai vállalkozások jellemzően alul tőkésítettek, kis hatékonysággal működnek, versenyképességük korlátozott, de kreatívan használják ki a túlélési lehetőségeket. • A globalizálódó, gyorsan változó nemzetközi gazdasági környezet részben már ismert (pl.: olcsó távol-keleti termékek, stb.) új kihívásokat és új veszélyeket jelent a vállalkozások számára. • A KKV-k nem elhanyagolható része a létéért küzd, ezek jövőképe bizonytalan.

5. Gazdaságfejlesztési cél A hazai gazdaságfejlesztés célja lehet, hogy a multi és nagyvállalatok GDP termelő képességének megőrzése és fejlesztése mellett, a hazai kis-és középvállalkozások részesedése jelentősen növekedjen a nemzeti össztermelésből, ami nagymértékben segíthet a jelenlegi foglalkoztatási gondokon is.

6. A workshop témái 1. A KKV-k nemzetközi versenyképességének feltételei és lehetőségei 2. A termék, technológia és szolgáltatás innovációk sikerének szükséges és elégséges feltételei 3. Az innováció barát környezet feltételrendszere 4. Új innováció menedzsment modellek

7. 1. A nemzetközi versenyképesség feltételei és lehetőségei • Mit jelent a nemzetközi versenyképesség? • Milyen cégek azok, amelyek a nemzetközi versenyképessége mérhető? • Az innovációs intézményrendszer hogyan segítheti a vállalkozások nemzetközi versenyképességét?

8. Mit jelent a nemzetközi versenyképesség? A nemzetközi piacra közvetlenül exportáló cégek és a közvetve exportáló beszállító vállalkozások, fejleszteni, fejlődni képesek vagy legalább meg tudják őrizni a piaci pozícióikat.

9. Versenyképes vállalkozások • A sikeresen exportáló magyar kis-és középvállalkozások • A beszállítói tevékenységet végzők • Az új termék, eljárás és szolgáltatás ötletek, kutatási eredmények nemzetközi piacra vezetése (start-up, spin-off cégek, licenc és know-how értékesítés) • Technológia intenzív vállalkozások (élenjáró, korszerű technológiát nyújtó technológiai centrumként működő vállalkozások)

10. Innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozások Innovatív vállalkozásoknak nevezhetjük azokat a cégeket, amelyek az árbevételük minimum 10%-t kutatásra és fejlesztésre használják és folyamatosan új termékekkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal jelennek meg a globális piacon. A nagy növekedésképesség azt jelenti, hogy a vállalkozások árbevétele évente minimum 20-25 %-al növekszik és így három év alatt meg tudják duplázni azt. Erre a vállalkozási körre jellemző, hogy az árbevételének minimum a 30%-a adó és járulékbevételt jelent az államnak. (Jelenleg becslések szerint maximum néhány ezer ilyen vállalkozás működik az országban, az elsődleges cél ezek fejlődésének gyorsítása és a számuk növekedésének ösztönzése lehet, mert ezek forgalmának néhány százalékos emelkedése a foglalkoztatottság és az adóbevételek növekedésének tekintetében többet ér több ezer kényszervállalkozás indulásánál.)

11. Az innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozások előnyei • Beszállításra szakosodott vállalkozások • Piac biztosított • Foglalkoztatás növelésére alkalmas • Új termék, technológia és szolgáltatást megvalósító vállalkozások • Új piacok meghódítása • Jelentős fajlagos hozzáadott érték termelés • Magas fajlagos adóbevétel a jellemző • Alkalmas a foglalkoztatottság növelésére

12. Mire lehet szüksége egy KKV-nak a versenyképessége fejlesztéséhez? • Információk (műszaki, gazdasági…) • Kapcsolatok (üzleti, befektetői…) • Folyamatos és strukturált finanszírozás (tőke, kölcsön…) • Menedzsment és a munkatársak képzése • Tanácsadás • Marketing, piackutatási ismeretek • Pályázatok, pályázatmenedzsment • Fejlesztési szolgáltatások • Technológiai szolgáltatások • Termék, technológia, szolgáltatás és szervezeti innováció • Ingatlan a növekedéshez • Idegen nyelv és egyéb kommunikációs készség fejlesztése

13. KKV versenyképességét fejlesztő központok feladatai • Interaktív KKV kapcsolatrendszer és KKV bróker hálózat fejlesztése • A támogatások hatékonyságának növelése az egyablakoshoz közeli, tájékoztató és probléma megoldó szolgáltatások • Szinergiák kihasználása • Tolmács funkció a fejlesztési szolgáltatók, befektetők és a KKV-k között • Kereslet, kínálat egymásra találásának segítése • Best practice • A nemzetközi tudás befogásának segítése (tudás abszorpció) • A hálózat kialakítási lehetőségének kihasználása (klaszterek) • Tudástranszfer • A tapasztalat és az új típusú tudás integrálása • Fejlesztési és szolgáltatási igények kielégítése

14. Versenyképességi központok tevékenységei • Versenyképes illetve versenyképessé tehető vállalkozások adatbázisának elkészítése és folyamatos karbantartása • Cégátvilágítás • Szakmai és menedzsment tanácsadás • Korszerű technológiai ismeretek • Piackutatás és marketing tanácsadás • Befektetői kapcsolatrendszer • Lízing és hitel tanácsadás • Pályázati lehetőségek • Oktatás, képzés • Vállalkozások közötti együttműködések szervezése • Kutatás-fejlesztési kapcsolatrendszer • Nemzetközi kapcsolatok

15. 2. Termék, eljárás és szolgáltatás innovációk sikerének szükséges és elégséges feltételei • Értékesítésre alkalmas termék, technológia vagy szolgáltatás • Meglévő vagy felkelthető piaci igények • Piackutatási, piac pozicionálási ismeretek • Korszerű projektmenedzsment ismeretek • Folyamatos finanszírozás • Nemzetközi kapcsolatok • Jó menedzsment (hozzáértés és hit a sikerben) • Szerencse

16. Az innovációs ötlet Az innovációs ötlet, nem más, mint új gondolatok vagy ismert elemek újszerű kombinációjával kialakított termék, eljárás vagy szolgáltatás.

17. Termék, technológia és szolgáltatás ötletek fajtái • Kutatási eredmények • Pályázati eredmények • Szabadalmaztatható megoldások • Meglévő termékek, technológiák és szolgáltatások tovább fejlesztései • Originális megoldások • „Kicsi” potenciális piaccal azonosítható ötletek • Globális piacra vihető ötletek • Hazánkban nem megvalósítható ötletek (pl.: hurrikánok elterelése a lakott területekről) • Kicsi befektetéssel piacra vihető ötletek • Nagy befektetést igénylő ötletek • Multik „vadász” területére tartozó ötletek • Licenc, know-how értékesítésre alkalmas megoldások

18. Innovációs ötletek és K+F eredmények forrásai • Akadémiai kutatóintézetek • Bay Zoltán intézethálózat • Állami kutatóintézetek • Egyetemi kutatóhelyek • Nagyvállalati kutatóhelyek • K+F intenzív vállalkozások • Innovatív vállalkozások • Egyéni feltalálók és ötletgazdák Jelenleg az igénybevett közfinanszírozás mértéke és a hasznosítható ötletek száma nagyjából fordítottan arányos!

19. Ötletek, kutatási eredmények megoszlása a piacra vitel módja szerint • Hazai piacon értékesíthető • Globális piacon értékesíthető • Licenc, know-how értékesítésre alkalmas megoldások • Spin-off vállalkozás keretében megvalósított • Start-up vállalkozás keretében megvalósított • Innovatív vállalkozás keretében megvalósított • Családi vállalkozás keretében megvalósított • Innovatív és nagy növekedésképességű vállalkozás keretében megvalósított • Multiknak értékesíthető • Direkt értékesítési hálózatban értékesíthető • On-line értékesítő hálózatban értékesíthető • Hagyományos kereskedelmi folyamatban értékesíthető • Francise rendszerben értékesíthető

20. Ötlettől a piacig folyamat Ma az ötlettől a piacig folyamat időtartama a hazai fejlesztési gyakorlatban az optimálisnál lényegesen hosszabb, sok esetben 3-10 év. Mi ennek az oka? A lassúság, késlekedés alapvetően három fő okra vezethető vissza: • A fejlesztési folyamat folyamatos finanszírozása nem biztosított (nincs intézményi magvető tőke, az üzleti angyalok tevékenységének és a kockázati tőkebefektetéseknek nincs kialakult gyakorlata, a pályázatok nem támogatják a teljes fejlesztési folyamatot és körülményes az igénybevételük, stb.) • Az ipari kutatóintézetek megszűnésével sok esetben hiányzik a megfelelő színvonalú K+F kapacitás, az egyetemi és egyéb kutatóhelyek tevékenysége kevéssé ismert a KKV-k körében • Nem állnak rendelkezésre a működő KKV-k valamint a start-up és spin-off vállalkozások sikeres globális piacra lépéséhez szükséges piaci ismeretek és marketing stratégiák az új termék, technológia és szolgáltatás ötletek értékesítésének területén. A termék- és technológia-fejlesztésben például sohasem fordult elő, hogy a teljes folyamat minden elemére elérhető lett volna pályázati támogatás, ez az intézményi magvető tőke hiányára vezethető vissza, ezért nem ritka, hogy egy-egy ötlet megszületése és a piaci siker között akár tíz év is eltelhet.

21. Mi a lassúság, késlekedés oka? • A fejlesztési folyamat folyamatos finanszírozása nem biztosított (nincs intézményi magvető tőke, az üzleti angyalok tevékenységének és a kockázati tőkebefektetéseknek nincs kialakult gyakorlata, a pályázatok nem támogatják a teljes fejlesztési folyamatot és körülményes az igénybevételük, stb.) • Az ipari kutatóintézetek megszűnésével sok esetben hiányzik a megfelelő színvonalú K+F kapacitás, az egyetemi és egyéb kutatóhelyek tevékenysége kevéssé ismert a KKV-k körében • Nem állnak rendelkezésre a működő KKV-k valamint a start-up és spin-off vállalkozások sikeres globális piacra lépéséhez szükséges piaci ismeretek és marketing stratégiák az új termék, technológia és szolgáltatás ötletek értékesítésének területén.

22. Intézményi magvető tőke megtérülése • Az innovációs projektekben a befektetők többsége akkor tudja kamatostól visszakapni a befektetett tőkéjét, amikor a vállalkozás már sikeresen működik a piacon. • Az intézményi magvető tőke befektetőnek, az államnak ezzel szemben, ha a vállalkozás működni kezd, az első hónap végén már az adó és járulékbevételeken keresztül szinte azonnal elkezd megtérülni a befektetése.

23. Helyzetkép • Az ötletgazdák és kutatók maximum néhány százaléka alkalmas arra, hogy saját vállalkozást alapítson és sikeresen növekedjen. • Az ötletgazdák egy másik csoportja képes arra, hogy a termékét, technológiáját vagy szolgáltatását megvalósítsa, de az üzletfejlesztéshez és a nemzetközi piacra lépéshez már nem rendelkezik megfelelő kompetenciákkal, ezért a gyors növekedés elmarad. Ebbe a csoportba tartozik a kutató vénájú ötletgazdák többsége is. • Az önfejű, szinte kezelhetetlen ötletgazdákkal kizárólag úgy lehet együttműködni, ha átengedik egy alkalmas menedzsmentnek a fejlesztés és értékesítés megvalósítását.

24. Innovatív vállalkozásgyár A holdingszerűen működtetett innovatív vállalkozásgyár lényege, hogy egy alapvetően tanácsadói feladatokat ellátó vállalkozás akár egy tucat innovatív ötlet piacra vezetését is támogathatja, ha az egyes projekteknek, vállalkozásoknak van alkalmas vezetője (menedzsmentje) és a tanácsadói illetve egyéb szakértői munkákat (piackutatás, marketing, szellemi tulajdonvédelem, jogi képviselet, stb.), a részfinanszírozást pedig a tapasztalt, kreatív és a sikerben anyagilag is érdekelt munkatársakkal bíró cég biztosítja.

25. Innováció menedzsment elemei • Folyamatosan és szisztematikusan gyűjtött ötletek és kutatási eredmények (projekt portfolió) • Ötletek, kutatási eredmények minősítése, kategorizálása • A különböző csoportokba sorolt ötletek, kutatási eredmények menedzselése, fejlődésének figyelemmel kísérése • Széleskörű K+F kapcsolatrendszer • Hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek kihasználása • Magvető tőke • Befektetői és üzleti angyal kapcsolatrendszer • Innováció menedzsment szakértői kör • Interim menedzsment kapcsolatok • Szellemi jogok tulajdonvédelme • Piackutatási és marketing kapacitások • Oktatás, képzés • Innovatív és nagy növekedésképességű vagy azzá fejleszthető vállalkozói kapcsolatrendszer • Nemzetközi kapcsolatok • Terméket, technológiát és szolgáltatást értékesítő kapacitás

26. Innováció menedzsment központok céljai A minimális cél megtalálni azokat az együttműködésre nyitott partnereket, akik rendelkeznek a globális piacon értékesíthető ötlettel, kutatási eredménnyel és képesek innovációs projektek és nagy növekedésképességű vállalkozások menedzselésére. Ez a cél megvalósítható üzleti alapon, néhány célszerűen kiválasztott pályázat segítségével. A maximalista (országos jelentőségű) cél, hogy minden arra érdemes ötletből és kutatási eredményből kihozni a maximális piaci értékesítési lehetőséget. Ennek megvalósításához kormányzati szándék, új innováció menedzsment modellek, magvető tőke, a különböző szintű innováció menedzsmenttel foglalkozó szervezetek munkáját koordináló és részben finanszírozó integrátor szervezetre van szükség.

27. 3. Innováció barát környezet feltételrendszere • offenzív gazdaságpolitika • aktív iparpolitika • színvonalas oktatás • megtakarítást és fejlesztést ösztönző adórendszer • kedvező kamatozású hitelek • az innováció folyamatát segítő egyéb közvetlen és közvetett eszközök

28. A lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megközelítése érdekében számos lépés történt itthon az innováció barát környezet javítására elmúlt években, de ezeknek a többsége szinte kizárólag a pályázati rendszereken keresztül kívánta a kitűzött célokat elérni olyan sajátos magyar viszonyok mellett, amelyek jelentősen eltérnek a fejlett európai országok gazdasági környezetétől. Melyek a legjellemzőbb különbségek: • Hazánkban nem innováció barát a társadalmi és gazdasági környezet • Nincs intézményi magvető tőke az országban • Gyakorlatilag felszámolásra került az ipari kutatóintézet hálózat • A nemzeti innovációs rendszer nem hatékony

29. Sajnos a hazai gazdasági környezet jelenleg nagyon messze van attól, hogy innováció barátnak lehessen tekinteni, ebben a helyzetben az áhított fejlődést, fejlesztési eredményeket, szinte kizárólag pályázatok útján elérni valószínűleg illúzió, a pályázati rendszereket ki kellene egészíteni célzott projektekkel és programokkal és a lehető leggyorsabban törekedni kell a felsorolt jellemző különbségek felszámolására.

30. Projektek, programok előnyei • Van pontos cél és feladat • Van felelős • Adott cél elérése az esetek többségében olcsóbb, mint a pályázatokkal • A transzparencia jobban biztosítható • Párhuzamos fejlesztések kiszűrhetők • Az eredmény jól mérhető

31. 4. Új innováció menedzsment modellek Az új modellek lényege, hogy a támogatási rendszer az ötlettől a piacig folyamat összes elemére kiterjedne, a transzfer intézmények az alapellátásukat biztosító mértékű közösségi megrendeléseket kapnának, aminek keretében feladatuk lenne a KKV-k innovációs folyamatainak segítése, transzparensműködés mellett. Amennyiben a munkájuk eredményeképpen a mentorált KKV-knál keletkező, kimutatható és bizonyítható adó és járuléknövekedés jelentősen meghaladja a közösségi megbízások, megrendelések összegét, akkor évente egyszer sikerdíj illetné meg az intézményeket.

32. Új innováció menedzsment modellek követelményei • Támogassa az ötlettől a nemzetközi piacig fejlesztési folyamat összes elemének fejlesztését és finanszírozását! • A modell alkalmas legyen olyan termék, technológiai és szolgáltatás ötletek, kutatási eredmények feltárására és generálására, amelyek lehetővé teszik a globális piacon működő innovatív és nagynövekedés képességű vállalkozások alapítását és gyors fejlődését! • A modell legyen alkalmas annak bizonyítására, hogy az új modellben résztvevő technológiai transzfer intézmények működtetéséhez szükséges közösségi befektetés sokszorosan megtérül! • A program révén folyamatosan és jelentősen növekedjen a hazai kis-és középvállalatok hozzájárulásának mértéke a bruttó hozzáadott értékhez! • A programban résztvevő szervezetek és alkalmazottak legyenek közvetlenül is érdekeltté téve a modell eredményes működtetésében! • Az új modell alkalmas legyen arra, hogy ösztönözze a régiókbeli technológiai transzfer kapacitásokkal rendelkező intézmények együttműködését! • Tegye lehetővé, hogy a vállalkozói vénával nem rendelkező ötletgazdák és kutatók eredményei is hasznosításra kerüljenek! • A modell világos és átlátható működése alapkövetelmény. • Készüljön, előre rögzített paraméterek alapján évenkénti hatásvizsgálat a program működéséről!

33. Stratégiai cél Az új modellek kialakításának stratégiai célja lehet, hogy Magyarország a hazai kis-és középvállalkozások működésének fejlesztése révén a termék, technológiai és szolgáltatás innováció egyik európai központjává váljon.

34. Hogyan valósítható meg? • Pilotprojekt indítása a megfogalmazott követelményrendszert kielégítő innovációs modellek kidolgozására és egyes elemeinek kipróbálására • A Nemzeti Innováció Hivatal ügynökségi feladatait segítő új típusú együttműködések kialakítása a kutatás-fejlesztés, a versenyképesség fejlesztés és innováció menedzsment területén a RIÜ-k és más technológiai transzfer szervezetek között

35. Milyen eredmények várhatók? • Az új típusú együttműködések keretében egy éven belül több tucat új start-up és spin-off vállalkozás alakulhat és indulhat fejlődésnek • A KKV-k versenyképességének fejlesztése révén több száz vagy több ezer vállalkozás növekedése kezdődhet meg • Az új vállalkozások és a fejlődésnek indult KKV-k az adó és járulék bevételeken keresztül a fejlesztés árának minimum az öt-tízszeresét fogják visszafizetni az államnak