EFQM European Foundation for Quality Management

1. EFQM European Foundation for Quality Management

2. Az EFQM modell a „kiválóság” következő 8 alapkoncepciójára épül: • Eredményközpontúság • Vevőközpontúság • Vezetés és a célok következetes tartása • Folyamatokkal és tényekkel történő irányítás • A munkatársak fejlesztése és bevonása • Folyamatos tanulás, innováció és fejlődés • Partneri kapcsolatok kiépítése • Felelősség a közösséggel szemben

3. A modell 9 fő kritériumból áll, mégpedig 5 ún. „képesítő tényezőből” és 4 „eredményből”. Az öt „képesítő tényező” a következő: • Vezetés • Politika és stratégia • Munkatársak • Partneri kapcsolatok és erőforrások • Folyamatok A négy „eredmény” a teljesítményjegyeket érinti, a következőkre vonatkozóan: • Vevők • Munkatársak • A társadalom • A vállalat pénzügyi és nem pénzügyi eredményei

4. Köztes lépcső –az EFQM Elismerési Program: útban a kiválóság felé Az EFQM Elismerési Programot azzal a céllal hozták létre, hogy: • kitüntessék a vállalatokat a kiválóság felé vezető út különböző állomásain, • a legkülönbözőbb vállalatok számára lehetővé tegyék a Kiválóság-modell előrejelző eszközként való alkalmazását, • lehetővé tegyék az EFQM Kiválóság Modellnek a „méretre szabott” alkalmazását egy vállalat különböző érettségi fokainál.

5. Az EFQM Elismerési Programmodellje Európai Minőségdíj 2.szint A kiválóság elismerése 1.szint A kiválóság iránti elkötelezettség elismerése Ajánlott alap ISO 9001:2000 szerinti tanúsítvány (és fejlesztés az ISO 9004:2000 irányában)

6. Az érdekelt vállalatok vezetését a következők jellemzik (1. szint) Rendelkezik már valamennyi tapasztalattal az egyes javító intézkedések megvalósításában melyek többnyire ad hoc jellegűek vagy reaktívak voltak. A vállalat teljesítményét rendszerint csak belső mérőmennyiségekkel méri. A célmeghatározás folyamatához nem használnak külső összehasonlításokat. Esetlegesen hallott már az EFQM Kiválóság Modellről, és minden nagyobb kockázat nélkül szeretné megvizsgálni, hogy használható-e az ő vállalatára is ez a modell.

7. Az érdekelt vállalatok vezetését a következők jellemzik (2. szint) • Mintegy három év leforgása alatt egy, az egész vállalatra kiterjedő programot valósít meg, ami az irányítási folyamatok szisztematikus javítását célozza. • Legalább 3 évre visszamenőleg igazolni tudja a vállalat azon teljesítményeinek a javulását, melyek a program megvalósításából származnak. • Érti az EFQM Kiválóság Modellt. • Legalább egy olyan önértékelést végzett ez az EFQM-modell szerint, aminek a pillanatnyi eredménye legalább 350 pont volt. • Javított annak a módján, ahogyan az értékelések eredményeit integrálják a vállalati vezetésbe. • Elkezdte a külső benchmarkokat és az összehasonlító számokat alapul venni a célok megtalálásának a folyamatához. • Elkezdte megérteni, hogy milyen kihatással vannak a kiválasztott eljárásmódok az elért eredményekre.

8. Az érdekelt vállalatok vezetését a következők jellemzik (Európai Minőségdíj) • Már hosszabb ideje egy, az egész vállalatra kiterjedő fejlesztési programot tart fenn. • Ismeri a vállalatirányítási folyamatok, valamint a célul kitűzött és elért eredmények közti összefonódásokat. • Felhasználja az EFQM Kiválóság Modellt. • Legalább 3 éve önértékeléseket végez, és 450 feletti pontértéket ér el. • Kifejlesztett egy szisztematikus eljárástaz eredmények ügyvezetési folyamatokba történő integrálására, annak érdekében, hogy javítsa azokat. • A célkitűzései alapjául külső benchmarkokat és összehasonlításokat használ, és már kapott is feldolgozott visszacsatolásokat független/külső szakértőktől.

9. Integrált irányítási rendszerek

10. Az integráció fogalomköre Integráció: A fogalom jelentése a latinból származik, és lefordítva a következőt jelenti: „Egy egység újbóli helyreállítása. Egy folyamat, amely az egész létrehozásához vezet.” Rendszer: Célja és funkciója révén definiálható, a környezetétől elhatárolható, a külvilággal kölcsönhatásban álló sajátos tulajdonságok összessége. Al- vagy részrendszerekből és elemekből áll, melyek egymásra meghatározó hatást gyakorolnak, és adott módon kapcsolódnak egymáshoz. Irányítási rendszer: Egy, a politika és a célok rögzítésére, valamint a célok megvalósítására szolgáló rendszer. Egy szervezet irányítási rendszere különböző irányítási (al-, rész-) rendszereket foglalhat magában (integrált irányítási rendszer). Egy irányítási rendszer minden esetben tartalmazza a vállalaton belüli szervezeti felépítést és folyamatszervezést.

11. Integrált irányítási rendszer Egymással összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetése és irányítása céljából, a minőségi, a környezetvédelmi, a munkabiztonsági és más további szempontok igényeit beleértve. A rendszer valamennyi integrált alkotórész folyamatos fejlesztésére törekszik. Az integrált irányítási rendszer alkotórészei az irányítási politika, célok, programok, tervezés, szabályozás és fejlesztés.

12. Az irányítási rendszerek felépítésének és integrációjának keretfeltételei Az alapváltozatok: Mindeddig nincs a vállalatnak a minőségre, a környezetvédelemre és a munkabiztonságra vonatkozóan kidolgozott rendszere. Már felépítettek egy minőségirányítási rendszert, de a környezet- és munkabiztonság kérdéseit nem vették figyelembe, vagy még nem léteznek ilyen jellegű elgondolások. Már van egy minőség- és egy környezetirányítási rendszer, viszont nincs rendszerbe foglalva a munkabiztonság, és a rendszerek nincsenek egymással összekapcsolva. A minőség-, a környezet- és a munkabiztonsági rendszerek már megvannak, de még nincsenek egymással összekapcsolva.

13. Integrációs lehetőségek egy fennálló irányítási rendszer keretében • Környezetirányítási rendszer (EN ISO 14001:1996) beépítése a már meglévő minőségirányítási rendszerbe. • Munkacsoportok kialakítása • A projektszakaszokhoz tartozó időszakok rögzítése • A telephely auditálása/tanúsítása és adott esetben a környezeti nyilatkozat valóra váltása

14. A közös metszetbe tartozó folyamatok • A minőség- és környezetirányítási szabványokban a következő fejeztek fordulnak elő: • A vezetőség felelősségi köre • A dokumentumok és adatok kezelése • Folyamatszabályozás/vizsgálatok • Helyesbítő és megelőző intézkedések • Szabványok és szabályozások kezelése • A feljegyzésekkel és jelentéskészítéssel szembeni követelmények • Belső auditok (önértékelés, bejárások) • Vezetőségi értékelés • személyzet oktatása

15. Az irányítási rendszer KIR-rel való bővítésének feltételei • A környezeti aspektusok és a környezetvédelem szempontjából jelentőséggel bíró termékek, tevékenységek és szolgáltatások figyelembevétele és értékelése a már leírt folyamatokban. • A folyamattérkép bővítése környezetspecifikus folyamatokkal, valamint olyan folyamatokkal, melyeket a minőségszabványon kívül a környezeti szabvány megkövetel. • A folyamatszervezési szabályozások dokumentálása céljából környezetspecifikus folyamatleírások módosítása, ill. újak kifejlesztése.

16. Az EN ISO 14001 által kiegészítésképpen megkövetelt folyamatok • Szervezetspecifikus környezeti vonatkozások figyelembevétele • A jogbiztonság (környezetvédelmi törvényhozás) vizsgálata és a veszélyhelyzetek megelőzése • Környezetvédelmi célkitűzések megfogalmazása és program kidolgozása

17. Környezeti vonatkozások Környezeti vonatkozások A szervezeten belüli folyamatok kölcsönhatás hulladék veszélyes anyagok víz/szennyvíz talaj energia kibocsátások és káros környezeti hatások A környezet +/- változásai = környezeti kihatás

18. Törvényi és egyéb követelmények • A minőségszabványban a törvényi és hatósági követelmények meghatározása • a termék vonatkozásában • és a vevőközpontúság terén fejeződik ki. • A környezeti szabvány szerint arról van szó, hogy • eljárás bevezetését írják elő a jogi és egyéb követelmények meghatározására és aktualizálására, • valamint biztosítani kell a megfelelő szabályozásokhoz való hozzáférést.

19. Vészhelyzetek megelőzése és ezzel kapcsolatos intézkedések • Megfelelő eljárások bevezetését követeli meg • a lehetséges balesetek és veszélyhelyzetek meghatározására, • valamint az ezekre történő megfelelő reakciókra vonatkozóan.

20. Környezeti célok és irányítási program Környezeti szempontok meghatározása és kiértékelése Környezetvizsgálati jelentés Környezeti mutatószámok Környezeti célkitűzések megfogalmazása, intézkedések meghatározása A célok elérésének folyamatos ellenőrzése A környezeti program meghatározása (vezetőségi felülvizsgálat keretében) Projektfeladatok megfogalmazása

21. Munkabiztonsági rendszer beépítése a már meglévő irányítási rendszerbe • A munkabiztonsági rendszerek egyik fő alkotóeleme a megfelelő jogszabályi követelmények felmérése és aktualizálása. • Az integrált irányítási rendszer keretén belül ajánlott a KIR-rel közös eljárást kialakítani a jogszabályi háttér feltérképezésére. • A munkahelyi biztonság és egészség megőrzésére hozott kötelező érvényű szövetségi előírások megadják, hogy milyen intézkedéseket kell a munkavégzés során a vállalatnak és az alkalmazottnak figyelembe vennie.