Hosszú távú klíma- és energiapolitikai trendek

1. Hosszú távú klíma- és energiapolitikai trendek Feiler József

2. Tartalom • Klíma és energia trendek • Szakpolitika az Európai Unióban • A magyar klíma- és energiapolitika… • Mit jelent ez nekünk?

3. Klíma és energia trendek

6. Arktikus tengeri jég olvadása Műhold adatok kezdete • Az éves arktikus nyári tengeri jég kiterjedés 3.5-4.1% arányban csökkent évtizedenként az 1979-2012 közötti időszakban

8. 2012

9. Klímaváltozás és jet stream • Csökkenő hőmérséklet különbség az egyenlítő és a sarkok között – a csökkenő hőmérséklet különbség lassabb és még inkább meanderező jet stream-et jelent • A tropopausa (a troposzférát és sztratoszférát elválasztó réteg) növekvő magassága

10. Klíma és energiapolitika – a fő kihívások A megújuló energia gyors költségcsökkenést mutatotott A technológiák fokozatosan vesenyképessé vállnak Pala gáz US olaj és gáz termelés Fukushima Egyes országok leépítik a nukleáris termelő kapacitást A pénzügyi válság hatásai Csökkenés a magánbefektetésekben, kemény finanszírozási feltételek Növekvő kereslet -> emelkedő árak 2030-ra a világgazdaság megduplázódik és az energia kereslet 1/3-al nő Nemhagyonmányos gáz Nem hagyományos olaj Hagyományosl gáz Hagyományos olajl

11. Energia megtakarítás és megújuló energia termelés növeli az energiabiztonságot Az IEA előrevetíti az EU’s import függőségét… Import arány: import/kereslet Export arány: export/termelés Forrás: IEA, World Energy Outlook 2013 – New Policies Scenario

12. Energia igény súlypontok… Részesedés a globális növekedésből 2012-2035 Primer energia igény, 2030 (Mtoe) Kína a növekvő energia kereslet fő motorja a jelenlegi évtizedben, de a 2020-as években India veszi át a helyét mint a növekéedés fő forrása

13. A teljes primer energia igény növekedése A megújulók arányának növekedése csak 75%-ra csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok arányát 82%-ról a globális energia forrásokon belül Forrás: IEA, World Energy Outlook 2013

14. A megúló áramtermelés növekedése (2011-2035)

15. Energia kapcsolatú CO2 kibocsátások alakulása

16. Kibocsátás csökkentés 2020-ra, költségek nélkül

18. Potenciális CO2 kibocsátások a biztos fosszilis tüzelőanyag forrásokból 2050-ig

19. Szakpolitika az Európai Unióban

20. Klíma és energia – hol áll az EU? Előrehaladás a 2020-as célok eléréséért… Üvegházhatású gáz célok csökkentése 20%-al A megújulók részesedésének 20%-al való növelése Az energia felhasználás 20%-al való csökkentése Csökkenés 2012-ben: -18% Arány 2011-ben: 12.7% 2020 Prrojekció 2020 Célok 2020 Projekció 2020 Projekció

21. Az EU villany és gázárak éves emelkedése (2008-2012) Lakosság – villany ár Lakosság – gáz ár Közület – gáz ár Közület – villany ár

22. A 2030-as keretrendszer főbb elemei 20% Megújuló energia -20 % Üvegházhatású gáz csökkentés 20 % Energia hatékonyság 2020 -40 % Üvegházhatású gáz kibocsátások 27 % Megújuló energia Felülvizsgálat 2014 Új kulcs indikátorok 2030 Új irányítási rendszer

23. Miért kell az új keretrendszer?

24. Fő kihívások

25. Német energia rendszer átalakítási célok

26. Németország: Köszönjük szépen, jól vagyunk! Besides of rel. high electricity prices, Germany is not suffering economically

27. Magyar energia és klímapolitika

28. Energiastratégia 2030 • A stratégia a primer energia-felhasználás 6%-os növekedésével számol 2030-ig. • A megadottforgatókönyvektúlnyomórésztazatomenergiatovábbibővülésétirányozzákelő • Az áramtermelésre vonatkozó forgatókönyvek mindegyike alapnak tekinti a jelenleg működő paksi reaktorok 20 éves élettartam-hosszabbítását • Az egyik forgatókönyv még a szénenergia további bővítésével, pontosabban egy új, 440MW-os lignittüzelésű blokkal is számol a Mátrai Erőműben • A megújulóalapúelektromosenergiaterénlegoptimistábbforgatókönyvszerint is csak 35%-osrészarányttudunkelérniMagyarországon2050-re • Hazai napenergia potenciál nagyobb mértékűközvetlen áramtermelésre való felhasználására csak 2016 után lát lehetőséget magas árak miatt • CCS terén ambiciózus a terv • Hőtermelés terén tervez jelentős megújuló alapú fejlesztést - biomassza

32. HDU tervezet: dekarbonizációs potenciál 2030-2050 • A HDU kb. 70%-os csökkentési szintet mutat 2050-re 1990-hez viszonyítva • A nukleáris hozzájárulás 5,4 Mt • CCS hozzájárulás 1.5 Mt

33. Kapacitás mix – eltérő forgatókönyvek mentén Forrás: KMPL-REKK elemzés

34. Szén-dioxid kibocsátási forgatókönyvek – energia szektor dekarbonizáció Forrás: KMPL-REKK elemzés

35. Nukleáris forgatókönyv A Paks 2 beruházás költségmegtérülése csak magas karbon árak mellett valósulhat meg A Paks 1 és Paks 2 párhuzamos működési időszakában problematikus a mélyvölgyi áramtermelés – a mélyvölgyi fogyasztás/tárolás növeléséhez a közlekedés és épület szektor villamosítása szükséges (dekarbonizáció) • Erőmű típusok karbon lábnyoma: • Szénerőmű 960 gCO2e/kWh • Gáz erőmű 443 gCO2e/kWh • Nukleáris erőmű 66 gCO2e/kWh • Fotovoltaikus erőmű 32 gCO2e/kWh • Szélerőmű 10 gCO2e/kWh

36. Mit jelent ez nekünk?

37. Összegzés • A klímaváltozás miatt át kell gondolni az épületek (és települések) tervezési koncepcióját: • Alkalmazkodás – szélsőségek erősödése • Kibocsátás csökkentés – alacsony energia lábnyom az építésben és fenntartásban • Energia árak várható emelkedése is az alacsony energiás épületállomány irányába mutat • Az EU 2014-ben felülvizsgálja az energiahatékonyság terén elért eredményeket – várhatóan szigorítások • Haza tervezés – nem konlúzív és eltér a gyakorlati szakpolitikai/támogatási keretrendszertől • Nukleáris forgatókönyv csak erőteljes dekarbonizáció mellett értelmezhető – mikor fordul a szakpolitika?