Kondenzátorok

1. Kondenzátorok

2. fémlemez Töltéssűrítő, azaz kondenzátor A d szigetelő (levegő) E A fémlemez A lemezek töltése egyenlő nagyságú, de ellenkező előjelű. A lemezek között homogén elektromos mező alakul ki, a térerősség annál nagyobb, minél több töltést halmozunk fel a lemezeken.

3. Minél nagyobb az elektromos tér erőssége a lemezek között, annál nagyobb a feszültség a két lemez között.  = 0  cos  = 1 tehát U = E · d    A kondenzátorra jellemző:

4. A kondenzátorra jellemző C-vel jelölt fizikai mennyiséget kapacitásnak nevezzük. behelyettesítve: A kapacitás mértékegysége: [C] = [q / U] = C / V = F (farad)

5. Régi és mai kondenzátorok

6. Ewald Georg von Kleist (1700 - 1748) 1745: Orvosságos üvegbe vizet töltött, és hosszú tűt rakott bele úgy, hogy a vége kiálljon belőle. A tűt az elektromozógép-konduktorához érintette, mire halk sercegést hallott. Ezután Kleist megérintette a tűt, aminek következtében akkora ütést kapott, mint előtte még senki, az elektromos kísérletek kapcsán. Magyarázat: Töltést sikerült felhalmoznia, azaz kondenzátort készített. A fegyverzeteket a víz és a tudós keze képezte, a szigetelő pedig a két vezető anyag között az üveg volt.

7. Pieter van Musschenbroek (1692 - 1761) A holland természetkutató Kleisttől függetlenül szintén kísérletezett a vízzel töltött palackokkal. Az első áramütés, melyet a szerkezetével előállított, egyik alkalmi vendégét érte. Kísérleteinek az eredményét 1751-ben tette közzé. A kísérletben felhasznált palackot leideni palacknak nevezték el kortársai.

8. Alessandro Volta 1778: Megalkotta a feszültség és a kapacitás fogalmát, felismerte, hogy a kondenzátor töltésfelvevő képessége a lemezek nagyságától és a közöttük lévő távolságtól függ.

9. Kondenzátorok napjainkból Állandó üzemű kondenzátorok 230V 1 - 25 F; 450 V 1 - 20 F Alumínium házas kondenzátorok 250V 1,4 - 25 F; 450 V 3,4 - 7,9 F Szűrőköri kondenzátor Elektrolit kondenzátorok 10 - 385 V 100 - 68000 F Fázisjavító kondenzátorok