Zavarok a nyelvelsajátításban, nyelvfejlődésben

1. Zavarok a nyelvelsajátításban, nyelvfejlődésben

2. A beszédzavarok ok szerinti felosztása • organikus eredetű beszédzavarok (pl. a hangképző szervek organikus hibája, hallássérülés, idegrendszeri zavarok) • funkcionális beszédzavarok (pl. autizmus) • pszichés eredetű beszédzavarok (pl. pszichogén afónia) • környezeti tényezők okozta beszédzavarok (pl. ingerszegény környezet)

3. Autizmus • Olyan rendkívül összetett viselkedési zavar, amelynek vezető tünete a nyelv, illetőleg a beszéd változóan korlátozott használata (szituáció-, személyfüggő kommunikáció) • A gesztusnyelv használata sok esetben akkor is működik, amikor a gyermek a verbális kommunikációt visszautasítja • Fiatal gyermeknél nehéz differenciálni a diszfáziát és az autizmust

4. Elektív mutizmus • Az ebben szenvedő gyermek visszautasítja a beszédet • Kiválasztott személyekkel vagy helyzetben vagy időpontban kommunikál • Gyakoriak a pszichés kísérő tünetek • A gyermek beszédprodukciója és beszédmegértése egyébként ép

5. A beszédzavarok folyamatműködés szerinti felosztása • a zöngeképzés zavarai • a beszédprodukció zavarai • a beszédészlelés zavarai • a beszédmegértés zavarai • a beszédindulás zavarai

6. A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai • Mutatio prolongata: a hangképző szervek változásának lelassulása • Rekedtség: a hangszalag-rezgés zavara és a levegő örvénylése, illetőleg az ennek következtében kialakuló zörej (okai: gégehurut, külső izgató ingerhatások, a hangszalagok izom eredetű mozgászavarai, bénulások, a hangképzés túlerőltetése)

7. A zöngeképzés és a hangszínezet zavarai • Pszichogén afónia: a hangadásnak neurotikus alapon kialakult zavara • Orrhangzós beszéd: lágyszájpad-elégtelenség, hasadék fennállása • Nyelőcsőbeszéd: a gége eltávolítása után • Depressziós, mániás beteg

8. A beszédprodukció zavarai • Hangképzési zavarok: pöszeség • Agrammatizmus: a kívánt nyelvi formák, illetőleg a szabályok téves alkalmazása

9. A beszédprodukció zavarai • A beszédfolyamat zavarai: • Dadogás: felborul a normál beszédhez szükséges mozgások koordinációja, s ezt görcsszerű jelenségek kísérik. Kialakulása neurológiai, illetőleg pszichés okra vezethető vissza (klónusos és tónusos dadogás • Hadarás: nem egyszerűen gyors vagy felgyorsult beszéd. Jellemző a hangok és szótagok részleges képzése vagy elnyelése, kihagyása, torzítása • Pattogás, leppegés

10. A beszédészlelés és beszédmegértés zavarai • A beszédészlelés akusztikai, fonetikai és fonológiai zavara • A szeriális észlelés zavara • A transzformációs észlelés zavara • A beszédhang-megkülönböztetés zavara • A beszédritmus észlelésének zavara • A vizuális észlelés zavara (ajakmozgás) • A mondatértés és a szövegértés zavara

11. Életkor szerinti felosztás • Gyermekkori beszédhibák (többsége anyanyelv-elsajátítási zavar) • Felnőttkori beszédhibák (a már kialakult beszédmechanizmus hibás működése) • Időskori (a gerontológia pszicholingvisztikai ága foglalkozik vele)

12. A beszédzavarok felosztása a keletkezés körülményeit tekintve • veleszületett zavarok (pl. fejlődési diszfázia) • szerzett beszédzavarok (pl. afázia)

13. Diszfázia • Ha a normális kezdethez képest (lányok két, fiúk két és fél éves kora)a kisgyermek késést mutat a beszéd indulásában, akkor fejlődési diszfáziáról, azaz megkésett beszédfejlődésről beszélünk • A gyermek mindaddig diszfáziásnak tekintendő, amíg mind a beszédprodukciója, mind a beszédfeldolgozása el nem éri az életkori szintet (hangsúlyozottan motoros vagy percepciós diszfázia)

14. A beszéd késésének okai • Örökletes sajátosság • Neurológiai zavar • Mentális retardáció • Agyi károsodás • Ingerszegény környezet

15. A nem vagy alig beszélő 3-4 évesek anyanyelvi szintje • Artikulációs teljesítményük alig 5%-uknál felel meg az életkorukban elvárt teljesítménynek • Mintegy 75%-uknál enyhe fokú, vezetéses típusú hallászavar áll fenn • Beszédészlelési készségük döntő többségüknél elmaradott • Kétharmaduknak a szövegértése bizonytalan

16. A diszfázia további jellemzői • A megkésett beszédfejlődésű gyermekek mintegy 70%-a fiú • Egy részük beszédindulása spontán megtörténik • Más részüknek a beszéde csak szakember bevonásával indul

17. A diszfázia későbbi kihatásai • Mind a produkció, mind a beszédészlelés és beszédmegértés súlyos elmaradásokat mutathat • Gyér szókincs • Az artikulációs hibák időszaka elhúzódik • Grammatikai szerkezetek elsajátításának zavara

18. A diszfázia későbbi kihatásai • Az anyanyelv-elsajátítás éveket is késhet: négy-, öt-, hatéves korban is megkezdődhet • Az ilyen mértékű beszédkésés azonban már nehezen korrigálható (vö. biológiai sorompó) • Az elmaradások kihatnak az írott nyelv elsajátítására, befolyásolhatják a gyermek általános kognitív fejlődését is

19. Afázia • Szerzett beszédzavar • Az agy meghatározott területeinek sérülése (agyvérzés, embóliák, trombózisok, körülírt sérülések) • Ép intellektus • A pszicholingvisztika az afáziát nyelvi, illetőleg beszédjelenségként kezeli, a neurolingvisztika pedig az agyi történés és az afázia jelensége között igyekszik egyértelmű megfeleléseket találni

20. Afáziatípusok(klasszikus felosztás) • Broca-afázia • Wernicke-afázia • Anómikus (amnesztikus) afázia • Globális afázia

21. Broca-afázia (motoros afázia) • A beteg spontán beszéde súlyosan zavart, nem folyamatos, feltűnően lassú • Sok az artikulációs helyettesítés • A beszéd prozódiai megszerkesztettségének zavara • Nehézségek az artikulációval • agrammatizmus

22. Wernicke-afázia (szenzoros afázia) • Elvész az emlékkép a szavak szimbolikus jelentéséről, noha a beteg hallása és beszédészlelése kifogástalan • A beszédprodukció általában nem érintett • A hallás utáni beszédmegértés súlyos zavarokat mutat • Az olvasásértés is érintett, csaknem működésképtelen • A figyelem és a memória is jelentősen zavart

23. Anómikus (amnesztikus) afázia • Fő jellemzője a beteg szótalálási nehézsége (főként a főneveket érinti) • A beteg képtelen emlékezetében tartani a szósorok jelentését

24. Globális afázia • Csaknem valamennyi nyelvi készség olyan súlyosan érintett, hogy a beteg nemritkán alig tesztelhető

25. Alexia, agráfia • Az írott nyelv használatának szintje különféleképpen lehet érintett az egyes afáziatípusokban • Külön vizsgálják az olvasás képtelenségét és az írás képtelenségét

26. A leggyakrabban használt tesztek az alábbi funkciók működését vizsgálják: • A spontán beszéd minősége • A hallás utáni beszédmegértés • A hallás utáni beszédismétlés • Spontán írás • Hangos olvasás • Az írott szöveg verbális meghangosítása

27. Nagyothallás • Lehet veleszületett, de kialakulhat bármely életkorban • Lehet vezetéses típusú vagy idegi eredetű, illetve kevert típusú

28. A nagyothalló kommunikációjának sikeressége az alábbi tényezőktől függ: • A hallásromlás mértéke, típusa • A hallássérülés felfedezésének időpontja • Prelingvális vagy posztlingvális halláskárosodás-e • A hallás elvesztésének vagy csökkenésének oka • A nagyothalló pszichés alkata, személyiségfejlődése • Az adott családi háttér • A hallásnevelés kezdeti időpontja és folyamatossága

29. A korai vagy veleszületett halláskárosodás befolyásolja a gyermek beszédprodukcióját • A beszédhangok kiejtése torzzá válik, egy részük hiányozhat • A beszédprozódia bizonytalan, beszédük monoton jellegű • A hangerő nehezen szabályozható, a hangsúlyozás sokszor hibás, a beszédtempó lassú • Agrammatizmus, szegényes szókincs

30. A siketek jelnyelve • A természetes jelek alapján jött létre • Az elvont fogalmak jelölésére, az igeragozás pontos kifejezésére is tartalmaz jelet (nemcsak lexémákat, hanem grammatikai formákat is tartalmaznak)

31. A magyar ujj abc (daktilológia)