(LMP_PS022G2) A tanulók megismerésének pszichológiája a kompetencia alapú tanárképzésben Dr. Estefánné dr. Varga Magdol

1. (LMP_PS022G2) A tanulók megismerésének pszichológiájaa kompetencia alapú tanárképzésbenDr. Estefánné dr. Varga Magdolna2011. április 16.

2. Követelmények Kötelező irodalom: Dávid Mária - Estefánné Varga Magdolna - Farkas Zsuzsanna - Hídvégi Márta - Lukács István (2006) Hatékony tanuló-megismerési technikák, Kézikönyv –Sulinova, Budapest http://www.sulinovaadatbank.hu/index.php?akt_menu=228 Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez, Budapest, Pedellus Tankönyvkiadó, 2004. N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak; Budapest, Osiris Kiadó, 2004. 472 – 539.p. A gyakorlati jegy megszerzése: • részvétel a konzultáción; • esettanulmány készítése.

3. A kompetencia értelmezései A (kulcs)kompetenciával foglalkozó szakirodalomban alapvetően kétféle megközelítéssel találkozunk: • Az egyik atársadalmi szükségletek,a hasznosság oldaláról közelít; • A másik aszemélyiség tudatos fejlesztésébőlindul ki. Pedagógiai lexikon: Alkalmasság, ügyesség, „alapvetőenértelmijellegű (kognitív alapú) tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne amotivációselemek, képességek, egyébemocionálistényezők.”

4. Mi a kompetencia? Azismeretek, készségek és attitűdöktranszferábilis, többfunkciós egysége. Ezzel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét. kiteljesíthesse és fejleszthesse. Képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen.

5. Ismeret vagy képesség?

6. Tudás A tanár tisztában van a tanulás mibenlétével, s azzal, hogy hogyan kell a tanítási stratégiákat alkalmazni. A tanár tisztában van azzal, hogy a tanulók fizikai, szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlettsége hat a tanulásra. A tanár tisztában van az elvárható fejlettséggel és az egyéni különbségek mértékével minden területen.

7. Diszpozíciók A tanár elismeri az egyéni különbségeket minden területen. Megbecsüli a tanuló sajátos tehetségét, eltökélt a tanulók önértékelésénekfejlesztése iránt. A tanár kész a tanulók erősségeit a fejlődés alapjaiként, hibáikat a tanulás lehetőségeiként kezelni.

8. Tevékenységek A tanár tanítványai teljesítménye alapján olyan oktatási tevékenységet tervez, amely megfelel a tanulók szükségleteinek. A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre. Öszekapcsolja az új tudást a korábbi ismertekkel, lehetőségeket teremt az aktív részvételre. A tanár megismeri a tanulók gondolatait és tapasztalatait, acsoportos és egyéni interakciók megfigyelésével.

9. A kompetencia alapú fejlesztés középpontjában: a gyermek

10. Az elsajátítandótanárikulcskompetenciák • A tanulói személyiség fejlesztése • A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése • A pedagógiai folyamat tervezése • A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával • Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése • A tanulási folyamat szervezése és irányítása • A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása • Szakmai együttműködés és kommunikáció • Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

11. A tanulói személyiség fejlesztésemint tanári kompetencia Ennek feltétele a hatékony tanulói megismerés.

12. Tanulók a közoktatásban Tankötelezettek Tanulási zavarokkal nehézségekkel küzdők Tanulásban akadályozottak Kivételes képességűek Értelmileg akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők

13. Hogyan értelmezzük a megismerést? Néhány megközelítés: • Pedológia • Konstruktivizmus • A humánökológiai modell

14. Pedológia A pedológia olyan – a megismerésre épülő gyermekközpontú nevelést hordozó – elmélet és gyakorlat, amely az inkluzív- és a fejlesztő pedagógia számára érvényes, és alkalmazható szemléletet, módszert kínál. „ Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban megértjük, annál inkább szeretjük, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni.” (Nagy László)

15. Konstruktivizmus Piaget A megismerés a való világ viszonyainak cselekvés segítségével történő belsővé válása. A tudás aktív tevékenység eredményeképpen épülő, környezetére reagáló rendszer. • Belső megismerő mechanizmus. • Kognitív struktúra. • Kognitív rendszer.

16. Papert - konstruktivizmus Piaget hatása • a gyerekek saját gondolati struktúráit építői • tanítás nélküli tanulás Papert szerint • természetes motiváció a tapasztalatszerzésre, • önkéntelen érdeklődés a környezet iránt, • környezetük állandó vizsgálata, megfigyelése Az "észrevétlen" tanulás - tudásszerzés • felfedező, érzékelő, nonverbális • a kisgyermek által vezérelt

17. Konstruktív oktatás A gyerekek tudásukat • a nekik megfelelően kialakított környezetben, • a saját, – fontos – problémájukkal foglalkozva, • aktív, alkotó, felfedező tevékenység során szerzik meg. A tanulás, mint tudásépítés (konstrukció) mindig a • felnőttek által jól megszervezett és segített, • gyerekek által irányított és elfogadott módon, • hiteles problémahelyzetek megoldása közben zajlik.

18. Konstruktív pedagógia Tudás - konstrukció, (belső világ) építés eredménye Belső világ - kognitív rendszer kölcsönhatása, egymásra hatása Külső világ - tapasztalatok

19. Összehasonlítás Hagyományos tanítás-tanulás • olcsóbb, • kézben tarthatóbb, • előbb elérhető a (vélt) tudás. Konstruktivista tanulás-tanítás • költségesebb, • komolyabb felkészülést igényel, • később érhető el a (valódi) tudás, • minden részletében még nem kidolgozott.

20. A humánökológiai modell • Rendszerszemléletű modell. • Az ember és a környezet kölcsönhatására helyezi a hangsúlyt. • Az ember úgy tudja kielégíteni szükségleteit és problémáit megoldani, hogy közlekedik, kapcsolatokat teremt ebben a rendszerben. • Így létrejön a kommunális adaptáció (alkalmazkodás) a fizikai és emberi környezet között. • A különböző természeti és mesterséges környezeti feltételek között különbözőképpen alakulnak ezek a kapcsolatok. • Az emberek különbözőképpen elégítik ki szükségleteiket és oldják meg problémáikat.

21. Humán ökológia a pedagógiában • a gyermek „beleszületik” egy családba, annak társadalmi helyzetébe • a család társadalmi erőforrás-készlete határozza meg környezetét • a gyermeket/tanulót csak környezete összefüggésében ismerhetjük/érthetjük meg • a gyermek/tanuló szocializációja során adaptálódik környezetéhez. (Az ökológiai modell 7 szintje Welch szerint.)

22. A humánökológiai rendszer szintjei • A gyermek fizikai-biológiai állapota • A gyermek intrapszichés szintje • A gyermek interperszonális kapcsolatai • A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. • A gyermek lakóhelyi környezete • A gyermek kultúrája, mint identitás • A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

23. Ezeken a szinteken találhatók azok az erőforrások. • A gyermeknek és családjának állandóan kapcsolatokat kell létesítenie és fenntartania az egyes szinteken elhelyezkedőkkel. • A humán ökológia szintjei: • természetes támaszok, vagyis védőhálók: 2., 3., 4., 6. szint • mesterséges támaszok, vagyis társadalmi védelmi rendszerek: 5., 7.

24. A természetes, és a mesterséges támaszok szintjén kétféle emberi (gyermeki) kapcsolatot különböztethetünk meg: • Az erős kötések legfontosabb jellemzője a kölcsönös elfogadás, a szeretet. Ezek az expresszív (érzelem, biztonság, individuumként való kezelés, identitás) szükségletek kielégítését szolgálják. Legtipikusabb megjelenési formái a családi, baráti kapcsolatok. • A gyenge kötésekérzelmek nélküli kapcsolatok, amelyek elsősorban azt szolgálják, hogy a gyermek, illetve családja hozzájuthasson olyan össztársadalmi javakhoz, amelyek elvileg mindenki számára biztosítottak.

25. Ökológiai modell

26. A humánökológia modellre építhető fejlesztési séma:

27. A hatékony tanuló megismerés alapelvei

29. Alapelvek • A pedagógus legyen motivált a tanulók megismerésében • A tanulók személyiségének megismerése ne legyen akció jellegű, ágyazódjon egy komplex pedagógiai folyamatba • Törekedni kell arra, hogy a tanulók teljes személyiségére vonatkozó kép alakuljon ki • A gyermek teljes tevékenység- és kapcsolatrendszerének megismerése (holisztikus elv)

30. A tanulók személyiségének megismerése a humánökológia szemléletén alapuljon (intra-, interpszichés és interkulturális tényezők feltárása) • A megismeréshez a pedagógus rendelkezzen megfelelő szakmai felkészültséggel és módszertani eszköztárral • A megismerésnél legyen meghatározó a gyermek aktuális fejlettségi állapota, (vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat) • A komplex megismerésre épüljön a differenciált fejlesztés

31. A tanulói megismerés területei

32. Biológiai-, fiziológiai működés sajátosságai (pl.: Testi fejlettség, fejlődési eltérések) Az intrapszichés működés jellemzői: • Kogníció (pl.: kognitív stílus) • Tanulói motiváció és affektivitás jellemző • Tanulói attitűdök, érdeklődés • A tanulói tevékenységek Az interperszonalitás jellemzői: • Család, rokonság, más informális közösségek • társadalmi integráció és szociális helyzet • családi normák, szociális értékek • családi identitás Környezeti erőforrások: • pedagógia-pszichológiai szakszolgáltatások • önkormányzati alapellátás • civil szervezetek

33. Megismerési lista

34. A tanulók megismerésének főbb lépései

35. A tanuló megismerést igénylő cél és helyzet meghatározás • Igények és célok meghatározása alapján a pszichológiai, pedagógiai, szociálpszichológiai, szociológiai ismeretek felfrissítése, kiegészítése • Módszerek, eszközök kiválasztása, • Vizsgálatok, mérések, felmérések elvégzése • A kapott adatok feldolgozása, elemzések értékelése • Az eredmények alapján a pedagógusi kompetenciába tartozó feladatok meghatározása, fejlesztési stratégia kidolgozása • Ha szükséges, a pedagógusi kompetencián kívül álló esetekben külső, adekvát kompetencia bevonása, pl.: pszichológus, családgondozó, stb.

36. A tanulói megismerés területei

37. Néhány kiemelt terület Kognitív tényezők Képességek Intelligencia Tanulási szokások Tanulási stílus stb. Motiváció, érdeklődés Viselkedés, magatartás Agresszió, iskolai erőszak

38. Képesség A képességfogalmon mindazokat a tulajdonságainkat értjük, amelyek egy adott tevékenység végrehajtásához szükségesek. A képességeket ilyen értelemben előfeltételnek kell tekintetni a készségek kialakításához, vagy az ismeretek megszerzéséhez. Általában többféle képesség együttes jelenléte a bonyolult iskolai feladatok elvégzésének alapja. A képességek szintje jellegzetes egyéni elrendeződést mutat.

39. A képesség, készség A képesség: A személyiség jellemzője, amely a jártasság és készség szintjén történő ismeretelsajátítás automatizáltsága alapján jellemzi a személyiséget. A képesség nem az emberrel vele született, hanem a tevékenységek során alakul ki, fejlődik. A készség: Tanult kivitelező pszichikus rendszer, mely rutinokból, ismeretekből szerveződik, pl.: olvasás.

41. Néhány képesség terület

42. Intelligencia • Wechsler szerint: „az egyénnek az az összesített, vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való eredményes bánást”. • A Sternberg-modell három alapvető információfeldolgozási képességből áll: metakomponensekből, teljesítmény-komponensekből, tudásszerzési komponensekből.

43. A metakomponenseknagyban hasonlítanak a metakognició folyamataira. Tervezésből, ellenőrzésből és értékelési funkciókból állnak. • Ateljesítménykomponensek azok a mentális folyamatok, amelyek a metakomponensi tevékenységeket viszik véghez. • Az ismeretszerzési komponensekbe a szelektív kódolás, a szelektív kombináció és a szelektív összehasonlítás tartozik.

44. Intelligencia • Ismeretszerzés (bevitel) • Ismerethasznosító és problémamegoldó stratégiák (kimenet) • Metagondolkodás és döntés (végrehajtó irányítás)

45. IQ övezetek:

46. Tanulást meghatározó tényezők Tanulási stílus: • Az a mód, ahogy az egyén személyiségjellemzői befolyásolják a tanulást. • A tanuláshoz való hozzáállás szempontjából fontos kognitív és motivációs jellemzők összessége • Befogadási és tárolási módok. • A tanulási stílusban a modalitás, a társas környezet és az egyéni reagálás-típusa fejeződik ki.

47. A tanulási stílus meghatározó jegyek: • személyiségdimenziók (pl. extrovertált, introvertált) • kognitív stíluselemek (pl. mezőfüggő, mezőfüggetlen) • öröklött tényezők (pl. vizuális, auditív) • tanult elemek (pl. aktív, reflektív) • szocializációs hatások (pl. egyéni, társas) • fizikai környezet (pl. csend, világosság) • kulturális tényezők (pl. zenei-ritmikus).

48. A tanulói motivációk A motiváció típusai Pedagógiai megfontolásból háromféle szintet különböztetünk meg: Beépült (internalizált) Belső tanulási motiváció (intrinsic) Külső (extrinsic) A tanulási motivációt befolyásoló tényezők: A tanuló személyiségbeli összetevői A tanuló szociális igénye A tanuló érdeklődése A szituációtól függő ösztönzési variánsok.

49. A tanulói viselkedést befolyásoló főbb motívumok Teljesítménymotiváció (sikerorientáció, kudarckerülés, igényszint) Kompetenciakésztetés Szükségletek

50. Emberi szükségletek (Maslow) Önmegvalósítás Önmeg- valósítás Teljesítmény Teljesítmény Társas kapcsolatok Társas kapcsolatok Biztonság, védettség Biztonság, védettség Életben maradás Életben maradás