A MAB működése: elvek és gyakorlat Bazsa György a MAB elnöke mab.hu MAB szakértői fórum

1. A MAB működése: elvek és gyakorlat Bazsa György a MAB elnöke www.mab.hu MAB szakértői fórum Budapesti Corvinus Egyetem 2009. szeptember 25.

2. Elvek • Minőség: megfelelés a célnak. • A diplomás célja: megfelelni munkájának (hivatásának), ezzel együtt önmagának. • 2 alapdokumentumunk van: • - Felsőoktatási törvény (+ kormányrendelet) • - European Standards and Guidelines (ESG) - ENQA tagságunk • A minőségügy nem cél, hanem fontos eszköz a a jó oktatási, kutatási, szolgáltatási teljesít- ményhez, annak magas minőségéhez. • A minőség a felsőoktatási intézményekben és nem a MAB-ban dől el!De a MAB-on sok múlik!

3. A felsőoktatás minőségügyének szereplői: • OKM: ágazati minőségpolitika (keret, feltételek) • főszereplők a FOI-k: belső minőségbiztosítás • MAB: külső minőségértékelés és -hitelesítés • alkalmazói szféra (stake holderek, köztük hallgatók) • Napjaink minőségügyi paradigma váltása: az intézmények szerepe és felelőssége növekszik, a belső minőségbiztosítás meghatározó szerephez jut (pl. Oxford, Írország). • Az intézmények funkciói (a jó oktatás, kutatás, szolgáltatás érdekében) a minőségügyben: minőségbiztosítás + minőségfejlesztés + belső minőségértékelés: minőségkultúra

4. Gyakorlat: a MAB konkrét feladatai: • Bemenet=input=ex ante (FOI kezdeményez): • alap- és mesterszak létesítések • alap- és mesterszak indítások • doktori iskolák létesítése • intézmény- és (kar)létesítés • egyetemi tanári pályázatok (évente ~150) • Ezek szakértői véleményezése – ma! – közel nélkülözhetetlen funkció: a magyar felső- oktatás ambiciózus, fejlődő, expanzív – de olykor (ön)kritikátlan, mértéktelen, …

5. A MAB a bemenet akkreditációjában: • Akkreditációs követelményeket fogalmaz meg. • Útmutatót publikál a beadványokhoz. • Értékeli a beadványokat (dokumentumokat) – nyilvános szempontok alapján.(Nem győzné a helyszíni értékelést, de egyes indokolt esetekben kommunikál az intézménnyel.) • (szakértői) értékeli(k) a tartalmat, a személyi hát- teret, az infrastrukturális feltételeket: a minőséget; • elfogadja az oktatók tőle független minősítését (besorolás, PhD, DSc), de értékeli relevanciájukat; • elhiszi a kapacitás akkreditáció adatait.

6. Folyamat = process = ex post (8 évente) • benne: kimenet = output értékelés • Tartalma – témája (a MAB kezdeményez): • párhuzamos szak-akkreditációk • intézmény akkreditáció: stratégia, szervezet, működés, minőségbiztosítás. • Jellege: akkreditáció és audit – vegyesen, így nem csak hitelesítő, de értékelő, segítő is. • Fázisai (ehhez is adunk útmutatókat): • önértékelési jelentés • helyszíni látogatás (komponált LB) • akkreditációs jelentés és határozat (8/X évre). • Akkreditációs működési feltételeket magyar jogszabály nem (vagy alig), csak a MAB ad meg. Így o. k.

7. Egy komplett akkreditáció: doktori iskolák akkreditációja – www.doktori.hu • teljes, elektronikus, nyilvános, hiteles adatbázisra alapoz, az érintettek rendszeresen aktualizálják • bemeneti feltételeket, működési adatokat éskimeneti teljesítményértékeket egyaránt tartalmaz • ~2200 törzstagot és ~170 doktori iskolát komplex módon értékelünk • utána a program évi rendszerességgel figyeli a bemeneti, működési és teljesítményadatokat • a párhuzamos szak-akkreditáció keretében helyszíni DI értékelést is végzünk

8. Az ex ante akkreditációk főbb adatai Ex post intézményi és párhuzamos szak-akkreditációk: évente 8-14 (mérettől függően)

9. A MAB szervezete • 29 tagú testület (plénum: a 29+6 fő) → 19 • [elnökség: elnök, 4 alelnök + 2 tag] • 4 kollégium(az illetékes KÁB elnökökből áll) • 15 képzési ági bizottság (KÁB) → 8 TTB • anonim szakértők vs. ismert LB tagok • 7 elnökségi bizottság: EtKoll; Doktori, QA, Stratégiai, Etikai, MTT, NTT. • titkárság (főtitkár, főtitkárh., gazdasági ig.,szakreferensek, ügyintézők) • 2. szint: Felülvizsgálati Bizottság [vs. új beadvány] • Felügyelő Bizottság (gazdálkodás)

10. A MAB a szféra része, + MTA, kamarák stb.: • ez előny (hozzáértés, tapasztalat, szakmai tekintély) és • hátrány (érintettség, érdekeltség, belterjesség) • Határozott tapasztalatom és véleményem: a MAB tagok és közreműködő szakértők döntő többsége tárgyilagos, felelős, minőségelvű mun-kát végez és ilyen véleményt formál (szavaz). Sajnos, egyetlen rossz eljárás száz jó hatását rontja el a közvéleményben.

11. A szakértő (expert, peer review) „sapkája”: • elismert, tapasztalt felsőoktatási szakember; • látogató bizottságokban + hallgató + stake holder + minőségügyi szakember is van; • független (összeférhetetlenség); • személye anonim. Csak a KÁB elnök, a MAB referens és ő tudja: nem fedhető fel; • véleménye a FOI kérésére kiadható, kivéve az egyetemi tanári pályázatokat; • csekély anyagi elismerést kap; • képzésüket itthon most kezdjük el; • szakértői nyilvántartást tervezünk;

12. objektív (tárgyilagos) és nem szubjektív; • jó elemző és kritikai készsége van; • látja a lényeget és a belső összefüggéseket („olvas a sorok között is”); • érzékeli a kontextusokat; • át- és körültekintően értékel; • határozott, megindokolt véleményt formál; • szabatosan fogalmaz (nem feltételes módban); • a bírálatban igazodik az Útmutatóhoz; • visszacsatolás: nincs szervezett rendje, de a szakértő a MAB honlapon követni tudja • A KÁB jogosult – alapos indoklással – eltérni a szakértői véleményektől.

13. A MAB rendszerében egy-egy elem – szakértő, KÁB, kollégium, plénum – tévedhet (téved is), de a rendszer, benne a Felülvizsgálati Bizottság, képes a korrekcióra, így megalapozott, objektív szakértői vélemény kialakítására és kiadására. Az OKM ezt nem változtathatja meg, de (állam-igazgatási, oktatáspolitikai) döntésében a MAB véleményétől eltérhet. (Nem) ritkán el is tér. Ma „mindenki” akkreditációt akar. Ezt a formulát kéri a felsőoktatás is a törvényhozástól. Köszönöm a figyelmet!