III./I. A vallásszociológia kezdetei Magyarországon

1. III./I. A vallásszociológia kezdetei Magyarországon

2. Szociológia Magyarországon • A szociológia kezdeteit a 19. század közepére tehetjük Magyarországon • Ekkor azonban csupán a társadalom-tudományos gondolkodás kezdetei jelentek meg, szociológiai nézőpontok kerültek be fontos művekbe (Széchenyi, Wesselényi, Eötvös) • A századforduló változást hozott

3. Huszadik Század • Szociológiai folyóirat • 1900-ban alapították • 1919 után kiadása nem folytatódott • A kor nagy szociológusainak cikkeit közölte: Durkheim, Frazer, Gumplowitz, Mehring, Simmel, Westermarck • Egyik szerkesztője Mannheim Károly • Lukács György 13 cikket közölt benne • Egyértelmű a folyóirat nemzetközi meghatározó jellege

4. Vallásszociológia kezdetei I. • Társadalomtudományi Társaság 1901 • Fordítások jelennek meg (pl Guyau) • Durkheim „A vallási élet elemi formái” című műve részletekben megjelenik a Huszadik Században, hamarabb mint könyvben Párizsban • A 20. század első két évtizede a magyar vallásszociológia bölcsője

5. Kezdeti vallásszociológiai nézőpontok • Témái és céljai többféleképpen voltak definiálva • Kezdetben két különböző vallásszociológia létezett • Szociológia hagyományon alapuló • Mik a vallásosság, az egyház, a vallás és társadalom viszonyának belső karakterisztikái, szabályai, törvényei. • Egy társadalmi modellen alapuló • Annak a megvalósítását akarta elősegíteni • Nem úgy foglalkoztak a társadalommal, ahogy az valójában létezett • Nem voltak értékmentesek

6. „Elméleti vallásszociológia” kezdetei • Mikro és makro szintű elméletek keveredése • Egyértelmű ellentmondások • Nem volt jelentős szerepe a vallásszociológia továbbfejlődésében • Kulturkampf hatásai miatt alakulhatott így

7. „Keresztény szociológia” • Kezdeteitől fogva normatív természetű • Értékkritériumokat határoz meg, álláspontokat foglal el • Határterület a szociológia és a szociális etika között • A társadalmi helyzet leírása a morális és társadalompolitikai kérdések hátterét képezi

8. „Keresztény Szocializmus” • A társadalmi helyzet és a társadalom belső törvényeinek elemzése is alárendelt szerepet játszott benne • Erkölcsi követelések és elméleti célok • Társadalom formálás és politikai szükségletek • Eszköze a társadalomkritika • I. Világháború elsöpri

9. „Valláskritikai irányzat” I. • Alaptétele: a vallás társadalmilag meghatározott • Nem felsőbb lénytől származik, nem érdeklődik a természetfeletti iránt • Ha társadalmi alapjai ismertté válnak, jelentősége csökkenhet, vagy eltűnhet • Nem foglalkozik a vallás társadalmi funkcióival

10. „Valláskritikai irányzat” II. • „A vallás egy olyan tudat, amit abszolút módon meghatároz a társadalom” vs. „A tudomány a valóság autonóm megismerése” • Nem küzdöttek a vallás ellen és nem törekedtek a megismerésére, hiszen az kihalásra volt ítélve szerintük • Egyoldalú álláspontot képviseltek a vallás és a társadalom viszonyával kapcsolatban

11. „A vallásosság szociológiája” • A vallási hittételek és viselkedés, a vallásgyakorlás szociológiája csupán izolált tanulmányok formájában létezett • A vallásosság és az erkölcsös cselekvés feltételezett kapcsolata különösen fontos volt • Politikai és egyházpolitikai érveket tudott hozni

12. „Társadalmi problémák és vallás” Fő területek: • 100 éve a nagyon magas az öngyilkosságok és válások száma Magyarországon • Csökkenő születésszám, az „egyke” megjelenése • Bűnözés és vallásosság kapcsolatának vizsgálata

13. „Csökkenő születésszám, az „egyke” megjelenése” • Budapesten több az egygyermekes és gyermektelen család (Madzsar 1916) • Vallási felekezeti tagság és születésszám alapján: • Reformátusok: vallási elkötelezettségük és kultúrájuk alapján kevesebb gyereket akartak (Buday 1909, 1910) • Kaotlikusok: a természetes rendet követték, hozzájárultak a nemzet megújulásához (Bangha 1916, Pezenhoffer 1922) • Sok szempont kimaradt az elemzésekből

14. „Egyház szociológia” Eredete: • Egyház és állam szoros kapcsolata • Az Egyházak az állam legerősebb intézményei voltak • Az egyházak társadalmi helyzete • Alkotmányos és politikai kérdés • Az egyházak társadalmi szerepvállalása a fő kérdése

15. „Egyház szociológia” II. • Két irányzat • Az egyház szervezeti ábrája egybeforr a magyar társadalmi rendszerrel • Az egyház és az állam elválasztandóak • A valláskritikusok államtól független egyházakat követeltek, egyes katolikus csoportok pedig nagyobb egyházi függetlenséget az állami beavatkozástól • A probléma alapja, hogy az egyházak birtokolták az ország területének 7 százalékát – szekularizáció kérdése

16. „Egyház szociológia” III. • Az iskolák többsége egyházi fenntartású volt • Kunfi (1910) szerint az egyháznak és a papságnak kulcsszerepe volt a középosztály kialakulásában • A papság szociológia jellemzőinek keresésével nem foglalkoznak Fontossága az Egyházak akkori fontosságán alapult.

17. „Vallási gyülekezetek szociológiája” • Hiányzó terület • Részeredményeket értek el benne • Görög Katolikusok vizsgálata • Katolikus, Református, Evangélikus Egyház vizsgálata nem történt meg • Zsidó vallással és népességgel kapcsolatban sem készült korrekt kutatás

18. Vallásszociológia az államszocializmus ideje alatt • Tomka Miklós (..Vallásosság és szocialista tudat..) • Morel Gyula • András Imre

19. Vallásszociológia 1990 után • Tomka Miklós Molnár Attila Károly • András Imre Révay Edit • Kamarás István Horváth Zsuzsa • Máté-Tóth András ….. • Török Péter • Hegedűs Rita • Nagy Péter Tibor • Pusztai Gabriella • Rosta Gergely • Bögre Zsuzsanna

20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!