Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig

1. Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig Előadó: Horváth Judit

2. A matematikai szöveges feladat fogalma • Matematikai szöveges feladatnak tekintendő, minden olyan probléma, melynek megfogalmazása szöveges, és a megoldásához elengedhetetlen a matematika valamely területének alkalmazása.

3. A matematikai szöveges feladat-megoldó képesség fogalma • Matematika szövegesfeladat-megoldó képességnek, azt az összetett képességet nevezzük mely szükséges a különféle matematikai szöveges feladatok megoldásához.

4. A matematikai kompetencia készség- és képesség-komponensei

5. Célok és követelmények • Az érzékelés, a megfigyelőképesség, a tartós figyelem fejlesztése • Az adatok pontos lejegyzésére szoktatás • Tapasztalatok, megfigyelések kifejezése tevékenységgel, szóban és jelekkel • A szaknyelv pontos használata • Szóbeli szöveg összevetése a tapasztalattal, ítélőképesség fejlesztése • Kapcsolatok felismerése, lejegyzése • Modell-értő és -alkotó képesség formálása

6. A problémamegoldás szintjei • Első szint: • Alacsony szintű és korlátozott problémaértésről tesz tanúbizonyságot. • Az adott információnak csak a legalapvetőbb részeit használja. • Keveri a tényeket a véleményével. • Elhamarkodottan mond ítéletet, miután csak kevés információt fontolt meg. • Nem gondolja át a következményeket.

7. Második szint: • Általános problémaértésről tesz tanúbizonyságot. • Felhasználja a közölt információt és legalább egy ötletet saját tudása alapján. • A következtetést vizsgálataira támaszkodva és néhány következmény átgondolása után vonja le.

8. Harmadik szint: • Tisztán látja a problémát. • A kérdést legalább két oldalról vizsgálja meg. • A közölt információk főbb pontjait és releváns, konzisztens személyes tudását használja fel. • A konklúziót a fő érvek, bizonyítékok alapján vonja le. • Megfontol legalább egy alternatívát és ennek egy lehetséges következményét.

9. Negyedik szint • A probléma tiszta akkurátus ismeretéről tesz tanúbizonyságot • Az összes rendelkezésre álló információt felhasználja, és nagyfokú, tényeken alapuló, releváns és konzisztens tudásról tesz tanúbizonyságot. • A konklúziót a tények alapos megvizsgálása után vonja le. • Mérlegeli a következményeket.

10. Miből következtethetünk arra, hogy a tanulók megértették egy matematikai feladat szövegét?

11. a feladattal összefüggő, önálló értelmes kérdésfeltevés képessége, • a feladat saját szavakkal való elmondása, pontos visszaidézése, • a feladat helyes megoldása, • a megoldás önellenőrzésének képessége

12. Megértést nehezítő körülmények • terjedelmes szöveg, • bonyolult szövegezésű (összetett mondatokat tartalmaz), • matematikai fogalmakat és/vagy összefüggéseket használ

13. Rajzolj egy olyan négyszöget, amelynek van két derékszögnél nagyobb szöge! Rajzolj egy olyan négyszöget, amelynek van két, derékszögnél nagyobb szöge!

14. A szöveges feladat szerepe a tanításban

15. A szöveges feladatok tanításának célrendszere (módszertani szempontból) • szövegértés fejlesztése, • problémamegoldó gondolkodásra nevelés, • ítélő, emlékező, lényegkiemelő és önellenőrző képesség formálása, • modellalkotási képesség alapozása, • műveletfogalom kialakítása és a műveletvégzés közvetett gyakoroltatása

16. A szöveges feladatok rendszerezése • Keletkezésük szerint • Témájuk szerint • Szövegezésük szerint • Bonyolultság szerint • Az ismeretlenek száma szerint • A megoldások száma szerint • Az adatok relevanciája szerint

17. A szöveges feladatok órai feldolgozásának lépései

24. Lejegyzés, az egyenes és a fordított szövegezésű feladatoknál • Az adatok kigyűjtése • Megoldási terv készítése • Az ismeretlenek becslése • Az ismeretlenek kiszámítésa • Ellenőrzés • Válasz

25. Lejegyzés az egyenes szövegezésű feladatoknál

27. Lejegyzés a fordított szövegezésű feladatoknál