A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében

1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében Előadó: Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2007. április 24.

2. Kamarai feladatok, elért eredmények • Tanulószerződés intézménye • Vizsga-delegálás • Mestervizsga • Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció • Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési Kezdeményezés • 16 szakma szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozása • Szintvizsgáztatás

3. VERSENYKÉPESSÉG - GAZDASÁG - SZAKKÉPZÉS • Munkaerőpiaci igények • Keresletvezérelt elv

4. Elérendő stratégiai célok • 70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatott • A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése • Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása • Gazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzések • Mesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része, szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyen • Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája • A finanszírozás ne a „pazarló koldusokat” támogassa • Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön

5. Szakképzési problémafa • Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökken Szakmák társadalmi leértékelődése egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást • Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget 9-10 osztályban a gyakorlati képzés arányának növelése Szakmunkás életpálya modell kialakítása

6. Válaszok és beavatkozások • Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése • Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása • Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe kerülése • Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció: gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra • Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben: OSZEB, egységes arculat, egységes fellépés • Szakmunkás életpálya modell: zsákutcás modell helyett

7. Minisztérium – kamara együttműködése • Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al keret-megállapodás megkötése 2006. december 8: Átadott 16 szakmákban vizsgaelnöki kinevezés 2007. áprilistól Újabb szakmák átadása: 11 hiány, vagy keresett szakma KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben a gyakorlati képzés szabályozása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás); mesterképzés megújítása Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése 16 szakmában

8. Új szakképzési feladatok átadásának jelentősége • 2007 február 14-i megállapodás az SZMM – MKIK között • MKIK –gazdasági érdekképviseletek közötti megállapodás • A szakképzés társadalmi támogatottságának növelése • Új partnerségi – szakképzési modell: 1993-as szakképzési törvény • A szakképzés szereplőinek együttműködése, tevékenységközpontú • A szakképzésben az állami túlsúly lebontása • Új felelősségi viszony kialakítása • Szolgáltatás centrikusabb, szakszerűbb ügyintézés: decentralizáció

9. Kamarák HR kapacitásának térképe Szakképzési feladatok 16 szakmában 390 regisztrált szakértővel Gazdasági érdekképviseleti szervezetek humánerőforrás kapacitása • 20 megyei és 3 városi kamara: • 93 kirendeltség • 100 főállású tanácsadó • 40 szakképzési területen dolgozó szakember • 10.000 vizsgadelegálás • 4000 fő vizsgabizottsági tag • 14 000 fő szintvizsga • 800 szintvizsga elnök • 3500 ellenőrzés, 1500 akkr. • Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése: • 11. 013 képzőhely • 53. 000 szakképző iskolai tanuló gazd.-nál • 36. 000 tanulószerződés • 1000 szakértő

10. Szakmai vizsgaelnöki delegálás • A kimeneti teljesítményeket a gazdaság értékelje • 1600 vizsgaelnöki delegálás megszervezése, 80%-a május-június • Április 1-e utáni vizsgákra a kamara delegálja az elnököket • A területi kamarák az országos lista alapján delegálnak • Március közepén vizsgaszervezők részére országos felkészítés: 16 szakmában 275 iskola rendszerű, 51 isk. rendsz. kivüli • Március 27 vizsgaelnököknek országos felkészítése • A 16 szakmában a vizsgabizottsági tagok delegálását az érdekképviseletek végzik

11. Vizsgadelegálási adatok • 23 területi kamara 10 ezer vizsgadelegálás (hálózatos megvalósítás, jelentős tapasztalat a kiválasztásban, delegálásban) • 4895 vizsgabizottsági tag (ebből érdekképviseleti tag 382 fő),pályáztatással folyamatosan bővíteni akarjuk a névjegyzéket • Kamarának átadott 16 szakmában 2006-ban 1563 szakmai vizsgadelegálást végeztek a területi kamarák • Az Országos vizsgaelnöki listáról 554 fő vizsgaelnök a 16 szakmában (telepítve az ISZIIR felületre)

12. Szakmai vizsgaelnöki delegálás • A vizsgaelnöki munka minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása: Elnöki pályázati kiírás megújítása, munkatapasztalat szerepe Merítési bázis kiszélesítése: 1600 vizsgára 558 fő Előírt továbbképzéseken történő részvétel: tanúsítvány Minimumvizsga az eljárásrendből, vizsgaszabályzatból Elnöki tevékenység értékelése, helyszíni ellenőrzések Éves országos jelentés a vizsgáztatások tapasztalatairól • Az elnökök és tagok delegálása országosan egységes sztenderdek alapján on line rendszerű szoftver felhasználásával ISZIIR

13. Szakmai vizsgaelnöki delegálás • Vizsgáztatás: regionalitás a delegálásnál, de összeférhetetlenség • Kimeneti szabályozás: Ne „kegyelmi” bizottság, fülbesúgásos vizsgáztatás • Megélhetési vizsgáztatók: korlátozás, maximum 300 fő, rotáció • Szűk keresztmetszet a vizsgaelnöki jegyzékben szereplők száma • Szintvizsga számonkérése: kozmetikus, kárpitos • Vizsgabizottság humánerőforrás fejlesztése: szakmai továbbképzések, kézikönyv az NSZFI-vel, új OKJ-ra –SZVK-ra felkészítés, éves riport készítése • Egységes, integrált rendszer az érdekképviseletekkel

14. 16 szakmában a vizsgabizottsági tag delegálása • IPOSZ • Asztalos, • Kárpitos, • Kozmetikus, • Bőrdíszműves, • Cukrász, • Szobafestő-mázoló és tapétázó, • Cipőfelsőrész-készítő • MGYOSZ • Épületburkoló, • Ács-állványozó, • Villanyszerelő, • KISOSZ • Pincér, • Szakács, • OKISZ • Fodrász • VOSZ • Kőműves, • Nőiruha-készítő, • Férfiruha-készítő,

15. Az átvételre kerülő 11 hiány és keresett szakma • CNC-forgácsoló • Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő • Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető • Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő • Géplakatos • Hegesztő • Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó • Szerkezetlakatos • Szerszámkészítő • Tetőfedő • Kereskedő

16. Szakma Kiváló Tanulója Verseny • A Szakma Kiváló Tanulója Versenyek szervezése, lebonyolítása a 16 szakmában 2007/2008-as tanévben • Fő hangsúly a gyakorlati kompetenciák értékelésén van • Regionális versenyek területi kamarák közreműködésével • Országos döntő 16 szakmában BNV területén: world skill • A verseny kiállítás, fesztivál és vásár jellegének erősítése • Gazdálkodók bevonása, szakmai kiállítások • Pályaválasztás, pályatanácsadás segítése • Elkészült a versenyfelhívás és versenyszabályzat

18. Gazdaság–Szakképzés–Stratégiai partnerség • Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke: tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításához strukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszer szakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható • Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása: munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerű szolgáltató tevékenység • FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljárás helyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása

19. Gazdaság–Szakképzés–Stratégiai partnerség • A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell, munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten • Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyen profiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztése decentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltak az OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedése • Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkrimináció • Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése: • átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosára • adminisztrációs költségek normatív finanszírozása

20. Kamarák szerepe a szakképzésben – nemzetközi kitekintés Módszertan: • Nemzetközi szakirodalom eredményeinek és az OECD szakképzéssel foglalkozó riportjainak áttekintése és összefoglalása • Statisztikai adatok áttekintése és elemzése • Szakértői interjúk

21. Európai szakképzési modellek tapasztalatai Oktatás szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és hatékony munkavállaló képzése Vállalkozások nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

22. További javaslatok • 2+2-es, képzési rendszer átalakítása (pl. 1+1+2) • Gyakornoki rendszer kialakítása • Élethosszig tartó tanulás pályaívének kialakítása • Gyakorlati oktatás erősítése • Vállalkozói érdekeltség növelése • Regionális Szakképzési Modell • Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés • K+F együttműködés (pl. pályakövetési rendszer kialakítása) • Szakképzési Alap decentralizált pályázatainak kamarai lebonyolítása

23. Köszönöm a figyelmüket!