Az önkéntesség és az arra ható okok a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében

1. Az önkéntesség és az arra ható okok a felsőoktatásban tanuló fiatalok körében Fényes Hajnalka MSZT konferencia 2011. november 12. Miskolc

2. Az önkéntes munka definiálása • Nem kötelező; mások (egyének, szervezet, vagy az egész társadalom) érdekében történik; nem fizetett tevékenység; általában szervezett keretek között folyik. • Az önkéntesség nem tisztán altruista tevékenység, mivel az önkéntesség egyéni haszonnal is jár (pl. a tudatos karrierépítési motiváció a fiataloknál). • Az önkéntesség lehet egy komolyan veendő szabadidős tevékenység is, ami összhangban van azzal, hogy napjainkban az önkéntesség altruista jellege csökken, nő a szubjektív önértéke, beleértve akár az örömszerzés, a szórakozás szükségletét, motivációját is (Stebbins 1996).

3. Az új típusú önkéntesség • Az új típusú önkéntesség specializáltabb, kevésbé ideologikus, kisebb a tagoktól elvárt szervezeti követelmény. A tradicionális, érték alapú önkéntesség csökken, miközben a kulturális és a szabadidős önkéntesség (pl. sport szervezetekben való aktív részvétel) jelentősége nő. (De a szabadidős önkéntességnél továbbra is fontos a mások javára végzett jelleg (pl. funkció és feladatvállalás) a belső önérték mellett.) • Az új típusú önkéntesség érdekes és értelmes elfoglaltságot ajánl, cselekvésorientált, rövid időtartamú elkötelezettséggel jár (projekt jelleg, és a szervezetekben erős a fluktuáció (kevésbé jellemző a csoportképződés). (Wollebæk és Selle 2003) • Fontos a reciprocitás (de nem kaláka-munka) és a tevékenység belső önértéke, szemben a korábbi tradicionális, paternalisztikus „csak” segítő attitűddel. (J. Butcher 2003) • A fiatalokra inkább az új típusú önkéntesség a jellemző (tőkekonvertálás: a szerzett kulturális és kapcsolati tőkét később anyagi tőkévé konvertálják).

4. Kvantitatív vizsgálat • 2005-ös „Regionális egyetem” kutatás eredményei (N=940 fő), a „partiumi” régió felsőoktatási hallgatói (DE, NyF, néhány határon túli intézmény) • 2010-es online vizsgálat, „Campus-lét…” OTKA kutatás, DE hallgatói (a nemenkénti és karonkénti reprezentativitást súlyozással biztosítottuk), N=2384 fő

7. 2005 és 2010 között a diákok tanulás melletti munkavégzése emelkedett, férfiak kis előnyben • főleg az alkalmi munka aránya nőtt • A rendszeres ÖM több mint kétszeresére nőtt (2,5%-7%), bár a részvételi arányok jóval kisebbek, mint nyugaton, nemenként nincs különbség • A továbbiakban a diákok csoporttagságát, és egyben potenciális ÖM végzését vizsgáljuk (új típusú mérés szükségessége!)

9. A vallási csoportok kivételével a diákok 10% alatt vesznek részt potenciális ÖM csoportokban • Vallási csoportok (12,3%) (fókusz): zenei kíséret, karvezetés, étel és ital összejöveteleken, hajléktalanok segítése (ökomenikus szervezet szervezésében) • Mentor program (3,1%): felsőbb évesek segítenek hátrányos helyzetű elsőéveseknek a beilleszkedésben, kapnak juttatást, de ez csak a költségeket (telefonszámla) fedezi • Mentálhigiénés klub (1,4%): telefonos lelki segély, buliszerviz-szolgálat (havi 2-3 alkalom, nyári fesztiválok ingyenes részvétel), tréning és vizsga (résztvevő megfigyelés: Marczali, Tercza 2010) • Nekem senkim sincs klub, személyiségfejlesztő klub, informatikusok öntevékeny csoportja 1% alatt (nyugaton népszerűbb)

11. Nemi különbségek • a rendszeres ÖM egyforma (6-7%: lásd korábban) • de a lányokra inkább a tradicionális ÖM végzés a jellemző (segítő szolgálat, karitatív munka, önkéntes szervezeti tagság) • A fiúkra inkább jellemző a szabadidős önkéntesség: sport és kulturális csoporttagság, civil szervezeti tagság, természetvédő csoporttagság, politikai szervezeti tagság • Érdekvédelmi szervezetben, emberjogi mozgalmakban a diákok alig vesznek részt, ebben nincs nemi különbség sem

14. Nemenként ugyan nincs különbség az önkéntes munkavégzés gyakoriságában, de a tradicionális férfias képzési területeken (műszaki, TTK, informatika) átlagos vagy az alatti az önkéntesség • a tradicionális segítő szakmáknál (óvónők, egészségügyi, orvosi, gyógyszerészeti, tanárszakok) viszont átlag feletti az önkéntesség, ahol a lányok vannak túlsúlyban • Logisztikus regressziós eredmények az önkéntességre ható okokra (akik legalább évente vagy gyakrabban végeznek ÖM):

16. A klasszikus demográfiai változók (nem kor) nem hat az ÖM, az anyák iskolázottsága és a saját jobb anyagi helyzet viszont növeli • Az értékek hatása jelentősebb (lásd a szakirodalmat). • A vallásosság növeli: A kereszttáblák szerint a maga módján vallásosak 28,4%-a végez ÖM (átlag feletti), de az egyháziasan vallásosak 45%-a (a vallásos gyakorlat számít, mint a hit: lásd a külföldi szakirodalmat) • A boldogság, az igaz barátság, a segítőkészség, másokért cselekvés preferálása növeli az önkéntesség valószínűségét. Viszont már értékek, mint az élvezetes élet preferálása, az anyagi jólét fontossága, és furcsa módon a gyöngédség és szeretetteljes ragaszkodás preferálása csökkenti az önkéntesség valószínűségét.

17. Összegzés • A kutatás aktualitása: 2011 az önkéntesség európai éve + HR: javaslat a középiskolások „kötelező” önkéntes munkavégzésére??? • Eredményeink szerint a fiatalok növekvő arányban, de az ÖM jelentőségéhez és a külföldi részvételi arányokhoz képest csak kismértékben vesznek részt az önkéntes tevékenységekben (6-7% rendszeres, 20% alkalmi). • Okok: információhiány, időhiány, a felkészültség hiánya, anyagi okok • A szakirodalom tanulsága szerint napjaink fiataljaira az új típusú (nem feltétlenül altruista motivációjú) önkéntesség a jellemző, és ez felhívja a figyelmet az önkéntesség újfajta mérésének szükségességére is (csoporttagság: potenciális ÖM végzés) • A szakirodalommal összhangban a debreceni fiatalok esetén is a klasszikus demográfiai változók csak kis mértékben hatnak az önkéntességre, míg az értékek hatása jelentősebb.