Tószegi-Faggyas KAtalin

1. Tószegi-Faggyas KAtalin Kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés helyzete valamint jövőbeli lehetőségei Kecskemét 2014. június 25.

2. Nemzeti Vidékstratégia, Jogszabályok Helyi élelmiszer-feldolgozás, helyi piac és élelmiszerellátási program • A helyi piacokra, helyi értékesítésre irányuló kezdeményezések ösztönzése • a hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása • a helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálás Több jogszabály módosítása könnyítette a helyi termékek piacra jutását: • Kereskedelemről szóló törvény • Kistermelői rendelet • Közbeszerzési törvény • Jövedéki törvény • Magyar Termék rendelet

3. A kistermelők élelmiszer-előállítással kapcsolatos lehetőségei Kistermelői rendelet - A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet • Kistermelő, az általa kismennyiségben termelt és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztónak és kiskereskedelmi, vendéglátó vagy közétkeztetési intézménynek értékesíti • Élelmiszerlánc-törvényre (2008. évi XLVI. tv.) épül, amelynek célja az élelmiszerlánc egységes és vállalkozásbarát ellenőrzési rendszerének megszervezése

4. A különböző élelmiszerekre vonatkozó kismennyiségek felső határai PÉLDÁK • hetente 6, évente legfeljebb 72 db kifejlett vagy növendék sertést, juhot, kecskét, struccot, emut • hetente 10, évente legfeljebb 120 db 50 kg alatti malacot, 15 kg alatti bárányt, vagy gidát stb. vághat le és értékesíthet • hetente legfeljebb 200 db házi tyúkfélét, 100 db víziszárnyast vagy pulykát vághat le és értékesíthet • naponta maximum 200 liter tejet • naponta maximum 40 kg tejterméket állíthat elő és értékesíthet • évente összesen maximum 5000 kg mézet és méhészeti terméket értékesíthet • hetente legfeljebb 500, évente legfeljebb 20 000 db tojást értékesíthet • hetente 150, évente legfeljebb 5 200 kg savanyúságot értékesíthet • hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát • hetente 50 kg egyéb élelmiszert értékesíthet

5. A kistermelő által végezhető élelmiszer-előállítással összefüggő szolgáltatások • Füstölés • Aszalás, szárítás, őrlés • Állat vágása és húsának feldolgozása • Ételkészítés (például: kenyér, tészta, pogácsa, befőtt, lekvár) • Terménytisztítás • Olajos magvak (olajsütés), gyümölcsök és zöldségek préselése, pasztörizálása

6. A kistermelő élelmiszer-előállítására és forgalmazásra vonatkozó szabályok • A kistermelő felelőssége: • termékei jó minőségéért és a termékeit fogyasztók egészségéért • a forgalomba hozott élelmiszerek biztonságának és nyomonkövethetőségének garantálásáért • A jogszabályok megfogalmazzák az alapvető higiéniai követelményeknek való megfelelést. • A jogszabályok betartásával elkerülhető vagy csökkenthető az egészség veszélyeztetésének kockázata. • Jelölés: „Nyers tej, forralás után fogyasztható” „Nyers tejből készült”

7. Higiéniai előírások • Higiéniai előírások élelmiszer-előállításhoz: • Elkülönített helyiség • Berendezések, eszközök, tárolók kizárólagos használata, annak tisztítása, fertőtlenítése • Megfelelő csomagolóanyag, edény használata • Termékvédelem a szennyeződésekkel szemben • Hulladék és szennyvíz tárolása és kezelése • Ivóvíz használata elsődleges termelésnél és a kapcsolódó műveletek során • Megfelelő egészségi állapotú személy

8. Alaptermék, illetve az ettől eltérő egyéb termék • Az alaptermékeket közvetlenül termelik és nincsenek feldolgozva: • Nyers zöldség, gyümölcs, tej • Tojás, méz gomba, élőállat • Amennyiben további kezelésen esik át mint pl. tisztítás, darabolás feldolgozatlan termék: • Nyers hús, pucolt hal mint pl. érlelés, szárítás, őrlés feldolgozott termék: • Pasztőrözött tej, sajt, vaj, kolbász, lekvár, őrölt paprika Az ágazatokban a kistermelők nyereségességét a feldolgozása, ill. forgalmazása növelheti. Ennek során viszont a hazai és uniós élelmiszerbiztonsági szabályozásnak kell, hogy megfeleljenek, amely technikai, technológiai követelményeket támaszt.

9. Értékesítési lehetőségek I. Alaptermékből előállított egyéb élelmiszert • Kistermelő a végső fogyasztónak: saját gazdaságának helyén, a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül működő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett árusítóhelyen • Kistermelő a helyi termelői piacon: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározottak szerint, amely a kistermelők számára létrehozott jogszabályi kategória és kereskedelmi fórum • Kistermelő az előző pontokban felsoroltak szerint kiskereskedelmi, vendéglátó és közétkeztetési létesítményeknek (közbeszerzési tv. módosítása)

10. Értékesítési lehetőség II. • Kistermelő házhozszállítással: Vevő kérésére a régión belül vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül házhozszállítással is értékesítheti az élelmiszereit, a piaci értékesítésre vonatkozó területi szabályok betartásával • Kistermelő a falusi vendégasztal keretein belül: A gazdaságba látogató turistákat házi tejjel, sajttal, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül.

11. Kistermelői élelmiszerek jelentősége • A helyi termékek megjelenítése: az érintett kistermelők, családi gazdaságok összefogása a piacra jutás érdekében • Kistérségi értékesítés: hazai kézműves termékek iránti elkötelezettség a termelői piacokon • Szemléletváltás: a magyar áruk fogyasztásának népszerűsítése • Agroturisztika, gasztronómia összekapcsolása, pl. sajt útvonalak létrehozása

12. Kézműves élelmiszerek jelentősége • Kézműves élelmiszerek, magyar termékek erőteljesebb jelenléte: kiadványok, bemutatók, kóstolók • Hagyományos receptúrák • Hagyományos, illetve az adott térségre jellemző technológiák, eljárások • Népi hagyományok, kézi előállítás, házi körülmények • Helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagokból

13. Célkitűzések • Import visszaszorítása → hazai termékek térnyerése • Iskolatej program folytatása 2014-ben 1,7 milliárd forint • Iskolagyümölcs program folytatása 2014-ben 1,2 milliárd forint • NAK és az ágazati szereplők együttműködése → megoldások keresése • A legális kereskedelem bővülése, a feketegazdaság visszaszorítása a termékpályák szereplőinek érdekében (Etikai Kódex) • Kistermelők felkészültségének javítása (falugazdász hálózat, szaktanácsadás, szakképzés

14. NAK szerepvállalás • Szemléletformálás: helyi adottságokhoz, hagyományokhoz, erőforrásokhoz való illeszkedés • Tájékoztatás: őstermelővé, kistermelővé, mezőgazdasági vállalkozóvá válásról • Tudástranszfer: igény alapú, gyakorlatorientált szakképzés és szaktanácsadás megteremtése • Közvetlen értékesítési csatorna kialakítása a termelő és a vásárló között • Együttműködési készség kialakítása a közös érdekek, közös célok elérése érdekében

15. NAK szerepvállalás • Helyi kezdeményezések felkarolása: • Mozgó Piac • Termelői Piacok • Kiállítások, fesztiválok, rendezvények • Termelői boltok, csoportos értékesítés

16. Rövid ellátási lánc (REL) tematikus alprogram • Elsődleges célcsoportja a gyenge érdekérvényesítő képességű, a támogatási rendszerben nehezen eligazodó, legkisebb termelő • Fejlődési lehetőséget jelent az értékesítési formák területén • Elősegíti a helyi minőségi rendszerek elfogadottságának és tanúsítási szintjének emelését

17. A REL fogalma a rendeletben „Rövid ellátási lánc”: • az együttműködés, • a helyi gazdasági fejlesztés, • valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, • korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc. A REL a 3A fókuszterület és a 35. együttműködés intézkedésben tervezhető ( 16.4. kód) A cél indikátor pedig az együttműködésben résztvevő gazdálkodók száma Forrás: Juhász Anikó Rövid Ellátási Lánc (REL) munkacsoport vezetője (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság)

18. Földrajzi korlát kérdése,avagy a „helyi” fogalma… • Leader helyi akció csoportok támogatásával kapcsolatban • a „helyi termék: • helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagból, • hagyományos, illetve az adott térségre jellemző technológiával, eljárással, • nem nagyüzemi termék, vagy gyáripari technológiával, eljárással készült, mikro- vagy kisvállalkozás által előállított, feldolgozott termék. • kereskedelemről szóló törvényben • „helyi termelői piac”: • a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti;

19. A REL-ek fogalma a gyakorlatban A termelők csoportosulása ne legyen köztes szereplő! Házhoz Hagyományos: Házaló értékesítés, Mozgó bolt Újszerű: Doboz rendszer, Internetes házhozszállítás Nyitott gazdaság Hagyományos: Bolt a gazdaudvaron, Szedd magad, Falusi vendégasztal Újszerű: Közösségi Mezőgazdaság

20. A REL tematikus alprogram indoklása • Miért van szükség a REL fejlesztésére • A rövid ellátási lánc iránt fogyasztói és termelői oldalról is egyre növekvő az igény, viszont a jelenlegi termelői felkészültség, fogyasztói kereslet, valamint jogszabályi és hatósági feltételek mellett a kistermelői rövid ellátási láncok a lehetőségeknél kevesebb fogyasztót érnek el, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek, és nehezen biztosítják a jogkövető kistermelő jövedelmezőségét.

21. A REL tematikus alprogram indoklása • Miért van szükség külön alprogramra • A rövid ellátási láncban résztvevő termelők jellemzően a legkisebbek (egyéni, vagy mikrovállalkozások), önszerveződési és érdekérvényesítő és pályázó képességük gyenge. Ezért látható eredményt elérni ezzel a célcsoporttal, hatékonyan csak elkülönített kerettel rendelkező, közérthető, probléma fókuszált tematikus alprogrammal lehet.

22. Motiváció a REL-ben • A rövid ellátási láncban történő értékesítéssel a termelők azonnali készpénz bevételt érhetnek el • REL értékesítési pontjai könnyen elérhetőek a fogyasztók és a termelők számára (pl. piacok, vásárok, fesztiválok) • megjelentek a modern rövid ellátási láncok (az innovatív, etikai értékeket is hordozó kezdeményezések • A rövid ellátási láncok fejlődését segítő jogszabályi környezet és támogatási lehetőségek civil-kormányzati együttműködésben történő fejlesztése • A rövid ellátási láncban könnyebben értékesíthetők az ökológiai, illetve a biodiverzitás fenntartását szem előtt tartó gazdálkodással előállított termékek

23. REL fejlesztendő területei • A helyi- és hagyományos-termék védjegyek fogyasztói ismertsége és hitelessége • Generációváltás a REL-ben • REL önálló termelői működtetése, (erőforrás igényes értékesítési tevékenység, kereskedelem, marketing, adminisztráció) • rövid ellátási láncban értékesítő termelők élelmiszerbiztonsági felkészültsége (ismeretek, alkalmazás, önellenőrzés, eszközök) • résztvevő termelők és szervezők szakképzettsége • rövid ellátási láncban résztvevő termelők együttműködése

24. Támogatási lehetőségek • Rövid ellátási lánc komplex tematikus alprogram, amely a termelőket és a piacrajutásuk szervezőit támogatja: • Együttműködés kialakítása • képzés, szaktanácsadás, mentorálás • promóció • minőségi rendszer • értékesítéshez kapcsolódó eszközberuházások (infrastruktúra nem) • közösségi marketing eszközök és csatornák hálózatának kialakítása, • önellenőrzési rendszer, • élelmiszerlánc-biztonság, stb.

25. Támogatási lehetőségek • HFS-től függően • VP-ben lévő, de NEM REL, hanem CLLD tartalmak: • Helyi, kisléptékű élelmiszer termék-előállításának egyéni, közösségi és mobil kapacitások beruházásai • Helyi termékek értékesítésének, piacra jutásának támogatása (feltételes) • Közösségi (közintézményi) konyhák fejlesztése

26. A „REL” fő céljai • rövid ellátási láncok kialakítása, szervezése, promóciója, • a termelői részvétel és felkészültség erősítése. Átfogó, három szintes fejlesztési logika REL központ Helyi szervezőTermelő

27. Köszönöm a figyelmet! elérhetőségek: faggyas.katalin@nak.hu juhszanik@nebih.gov.hu www.NAK.hu +36 1 802 6100 1119 Budapest Fehérvári út 89-95. Kérdések ?