250 likes | 357 Views
A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában. Derényi András. Értelmezések, korlátozások. Európa – az EU tagállamai? – a Bolognai Folyamatban részes 43 ország? (2a) az egyes országok különböző időpontokban kezdték a megvalósítást (2b) eltérő sebességgel zajlik a folyamat
E N D
A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Derényi András A Bologna Folyamat hatása a középiskolás pályaválasztókra 205.11.17.
Értelmezések, korlátozások • Európa – az EU tagállamai? – a Bolognai Folyamatban részes 43 ország? (2a) az egyes országok különböző időpontokban kezdték a megvalósítást (2b) eltérő sebességgel zajlik a folyamat (2c) a célkitűzések, prioritások is különbözőek (kreditrendszer, képesítési keretrendszer, doktori képzés, közös diplomák ügye, diplomák elismerésének helyzete) A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Ha az előbbi megfontolásokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor a szinkrón, statikus összehasonlítás megtévesztő képet nyújt. Az adott időkeretben azonban csak az eredeti (berlini) prioritás: a két ciklusú képzési szerkezet szinkrón és általánosító tárgyalására van mód. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Források: • TRENDS IV: European Universities Implementing Bologna (Sybille Reichert, Christian Tauch) EUA-Socrates 2005 • Focus on the Structure of Higher Education in Europe 2004/05. National Trends in the Bologna Process. Eurydice 2005 • Bologna with student eyes. ESIB’s Bologna Analysis 2005 • Bologna Process Stocktaking – Report. Norwegian Ministry of Education and Research – Socrates 2005 • http://www.bologna-bergen2005.no A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Hagyományos duális szerkezet Új ciklusos szerkezet A pályaválasztók szempontjai A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
A képzések helyzete – külső szemmel 1. állítás: Ma még nincs olyan ország, ahol teljes körűen (intézményrendszer, tudományterület, összes évfolyam) bevezetett lenne a ciklusos rendszer. Megjegyzések: • Nincs „tiszta” 3+2+3 formula • Problémák lesznek a szintek, a fokozatok, a szakképzettségek összehasonlításával, elismerésével, a részképzéses mobilitással A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
2. állítás: A 2004/2005-ös tanévre a legtöbb ország kialakította kétciklusos képzését. 2000 előtti helyzet 2004/05 évi helyzet A BF-nak megfelelő ciklusos szerkezet létezik Jogszabály létrehozta 2004-ben vagy 2005-ben, de még nem lépett életbe Módosítandó de létező ciklusos szerkezet Nincs ciklusos szerkezet A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17. Forrás: Eurydice
Megjegyzések: • A bevezetés kötelezése (jogszabályi erővel) • A ciklusos szerkezet kizárólagossá tétele • Kiterjesztés a teljes intézményhálózatra • Kiterjesztés egyre több tanulmányi területre • A bevezetés sebességének növelése A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
3. állítás: A domináns modell a 3+2-es szerkezet Megjegyzések: • Nem a BF dokumentumai, vagy a közös miniszteri nyilatkozatok, hanem nemzeti jogszabályok írják elő sok helyen azt, hogy az első ciklus 3 éves időtartamú. • Ettől eltérő megoldások is megtalálhatók (pl. 4 éves alapképzés, 1 éves mesterk.) A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
4. állítás:Egyre kevesebb képzési terület/program tudja kivonni magát a ciklusos szerkezetből Megjegyzések • Orvosképzés osztatlan leginkább (bár egyre több ország ciklusokba szervezi pl. Svájc, Belgium, Dánia, Hollandia); • Osztatlan orvosképzésre kétféle megoldás: 5-6 éves bachelor / 5-6 éves master; • Az elmúlt 2-3 év nagy változása: szinte az összes többi, korábban osztatlan képzést ciklusokba szervezték (pl. mérnök, építész, jog, teológia, művészetek, pszichológia). • Tanárképzésre változatos megoldások. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
5. állítás:nincs általános gyakorlat a korábbi duális képzés ciklusos képzésekbe illesztésének eljárásaira Megjegyzések: • A korábbi főiskolai képzések megmaradnak, vagy szakmai alapképzésként élnek tovább (= nem akadémiai) • A főiskolákra elkülönült szakmai alapképzések integrálódnak az akadémiai alapképzésekkel. • A mesterképzésekben elkülönül a képzés alkalmazott v. szakmai és kutatási irányokra • Korábbi főiskolák is adhatnak mester fokozatot A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
6. állítás: A szintek és intézmények közötti átjárás biztosított, erős a linearitás, a diverzifikálódás kevéssé jellemző Megjegyzések: • A legtöbb országban a képzési ciklusok kapcsolódnak egymáshoz. • Nem minden intézmény kínál továbblépést a második ciklusba önmagán belül; • több ország jogszabályban limitálja, hogy az alapszintről mely kapcsolódó területre lehet továbblépni • Jogi kötelezés hiányában is erősen preferálják az intézmények az azonos területen való továbblépést • Területek közti nagyobb átjárás esetén felvételi vizsga, vagy kiegészítő kreditek az alapképzésben, esetleg áthidaló kurzusok a mester program elején A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Az önértékelés optimizmusa A BFUG kialakított a BF-hoz csatlakozott 43 ország számára egy egyszerű és látványos önértékelési eljárást: a színes pontozókártyák (Scorecards) rendszerét. 2004 végén arra kérték a tagországokat, hogy előre megadott szempontok, és a szempontokhoz rendelt, ötfokozatú értékelési útmutató alapján értékeljék saját előrehaladásukat a BF fő prioritásainak megvalósításában. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
A ciklusos rendszer értékelési szempontjai (5-7. kritérium) A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
A ciklusos rendszer pontjainak összegzése A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Az eredmény értékelése (1)(hivatalos verzió) Az önértékelésből a BFUG összefoglalóan azt állapította meg, hogy a BF működik, azaz • a Berlinben 2005-re kitűzött cél (ti., hogy kezdődjön meg a kétciklusú szerkezet kialakítása) megvalósult; • az erőfeszítések és ráfordítások mértéke országonként különböző, ezt azonban nem tudta mérni a felmérés; • a hallgatói létszámok erős közelítések a válaszadás értelmezési lehetőségei miatt; a tendencia azonban jól látszik; • a ciklusok kapcsolódása is megvalósulónak tűnik. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Az eredmény értékelése (2)(a realitás) Nem szabad fenntartások nélkül hinni a szemünknek. A magyar önértékelés jól mutatja az egyes országok rózsaszín (zöld) iránti vonzalmát Magyarország önértékelésének eredménye A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
A bevezetés tanulságai (belülről, alulnézetből) Az EUA megbízásából 29 ország 62 intézményének oktatóit, intézmény-vezetőit bevonó Trends IV eredménye: • az általános elfogadottság jelentősen megnőtt az elmúlt években; • sok intézmény komoly erőfeszítéseket tett a reformfolyamat „internalizálására”. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Főbb kritikák, problémák: • nincs elegendő -- intézményi szabadság, -- pénzügyi támogatás -- idő (új tantervek kialakítására) (de: ahol az intézményvezetés elkötelezettebb, ott a haladás is nagyobb) • a tantervek strukturális átalakítása sok esetben nem következik be • zavar tapasztalható az első ciklus céljait illetően • probléma az alapfokozat elfogadtatása a társadalommal, a munkaerőpiaccal • nehézkes a tanulás-orientált képzésre történő módszertani áttérés. Ahol az átállás régebben megkezdődött, sokkal kevesebb problémáról számolnak be. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
További problémák: • Általános probléma az átmenet kezelése a régi szisztémából az újba, a kifutó és a felfutó rendszer között mozgó hallgatók kezelése. (Ez nálunk egyes számítások szerint mintegy 30%-os túlmunkaterhelést fog jelenteni az intézmények számára az átmenet első éveiben.) • Érzékelhető egy generációs választóvonal is az oktatók között: a fiatalabbak inkább támogatják az átalakulást, míg az idősebbek kevésbé. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Egy sajátos mellékhatás: A mester ciklusban a női hallgatók aránya jelentősen csökken, azaz megfigyelhető egy nemi egyenlőtlenség kialakulása. Azokban az országokban, ahol van ilyen statisztika, az látszik, hogy a nők aránya az első ciklusban 52-64 %, de szignifikánsan csökken a második ciklusban (33-40 %), és még tovább csökken a doktori képzésekben. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Következmények a pályaválasztásra: • Nincs menekvés, végérvényesen átalakul a kontinens felsőoktatási szerkezete. • Még egy rossz hír: mint minden átalakulás, ez is éveken át tartó bizonytalanságokkal, kiforratlanságokkal, és jelentős utólagos korrekciókkal jár majd (a mesterciklus beüzemelődésével az ott szerzett képzési tapasztalatok vissza fognak hatni az alapciklusra, így 6-8 év múlva várható lesz az alapképzéseknek egy alaposabb korrekciója). • Egyéni karrierpályák optimálisan tervezése, alakítása nehéz lesz a rendszer alakulása, a bizonytalanságok, az információhiány miatt. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Következmények az alapszak-választásra Új mérlegelési szempontok (a középiskolások, tanáraik, szüleik, a pv.-i tanácsadók nincsenek felkészülve erre; belső, egyetemi információkra is szükség van): • mely szakterületeken/munkakörökben szükséges a munkaerőpiacon az alap-, illetve a mesterszintű végzettség? • mesterfokozat megcélzása esetén melyek az odavezető legjobb utak (mely alapszak(ok)ról lehet majd kreditveszteség nélkül a tervezett mesterszakra bejutni? • mely alapszakok rugalmasak eléggé a későbbi korrekciókra (azaz melyekről lehet a legnagyobb szabadságfokú választást megengedő módon továbblépni – akár többféle - mesterszakra)? • stb. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Ki nyújthat segítséget? • A felsőoktatás egyelőre azt sem tudja, milyen mesterszakok lesznek, azok hogyan épülnek , illeszkednek az alapszakokra • A munkaerőpiac még nem ismeri az új kimeneteket, a kínálatot (a HR-esek a régi rendszerben végeztek!) • Ahol a rendszer már régebb óta működik, ott kevesebb a probléma. Azaz van remény… …addig pedig szükséges lenne sajátos korrekciós lehetőségek beiktatása, megengedése a hallgatók számára. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.
Köszönöm figyelmüket. Derényi András derenyi@kreditiroda.hu www.kreditlap.hu A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában - 2005.11.17.