Budapest Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció 2010. évi feladatai teljesítésének helyzete

1. Budapest Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció 2010. évi feladataiteljesítésének helyzete Skultéti József ügyosztályvezető Budapest Főváros PH. Szociálpolitikai Ügyosztály Budapest, 2010. december 02.

2. A Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal és a Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció • A fővárosi szolgáltatástervezési koncepció céljaa fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása és a biztosított ellátási formák megszervezésének módja, a felülvizsgálat célja a koncepcióban vállalt feladatok időarányos végrehajtásának helyzete és a változó feltételek aktualizálása. • A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepciót –a szociális ellátás területén- a Fővárosi Közgyűlés 2003. évi októberi ülésén, 1910/2003. (X.30.) számú határozatával fogadta el és 2005., 2007. és 2009. évben felülvizsgálta. • Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 58/B. § (2) bekezdése értelmében „A 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a megyei, fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői”.

3. A szolgáltatástervezési koncepció • olyan tervezési dokumentum, amely lehetőséget teremt • a szociálpolitika és határterületein nyújtott ellátások és szolgáltatások paramétereinek területi leképezésére és összehangolására, • az ellátási formákat biztosító szervezetek (állami, önkormányzati, civil és egyházi, stb.) közötti párbeszéd, koordináció és kooperáció kiterjesztésére, • szektorok-, intézmények- és szakemberek közötti interaktív együttműködés fejlesztésére, • a költséghatékonyabb intézményműködtetés feltételrendszerének kialakítására, • a biztosított prevenciós, kompenzációs és korrekciós célú formák hatásosabb és hatékonyabb hozzáférésének biztosítására, valamint • a szociálpolitika alanyai és alakítói szükségleteinek-, körülményeinek és lehetőségeinek figyelembe vételére, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére, • a regionális/fővárosi ellátási minimum lehetséges tartalmi elemeinek megjelenítésére és összehasonlítására, azok fejlesztési irányainak meghatározására.

4. Kérdőjelek a szolgáltatástervezési koncepció „körül” A szakmai jogszabályok csak készítéséről rendelkeznek „elegendő” instrukcióval, de felülvizsgálatát érintő körülmények (egyeztetés, harmonizáció, véleményezés, stb) kérdései szabályozatlanok. A koncepció felülvizsgálatának elmulasztása nem szankcionálható - de tisztázatlanok a véleményeztetés és elfogadás feltételei is. Az elkészült kerületi szolgáltatástervezési koncepciók –törvényes kötelezettség szerinti- felülvizsgálatát a kerületi önkormányzatok (az alábbi táblázat alapján) közül három (!!) kerület három alkalommal megfelelő időben és gyakorisággal-, de sajnos tizenhét kerület csak két alkalommal és nem megfelelő időben, két kerület csak egyetlen-, míg egyetlen kerület egyetlen alkalommal sem végezte el! Bátortalan jogszabályi utalás: „A szociális és gyámhivatal az e törvényben meghatározott önkormányzati ellátási kötelezettségek teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri. Amennyiben az önkormányzat ellátási kötelezettségéből adódó feladatainak, különösen fenntartói feladatának, illetve a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének nem tesz eleget, felszólítja az önkormányzatot megfelelő határidő kitűzésével a feladat teljesítésére.” - Szoctv- 90/A. §

5. A fővárosi kerületek koncepciói felülvizsgálatainak helyzete - 2010. november 10.-i állapot A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció jelentősége és az „alapítói szándék” szerint, a 24 koncepció egyesített és harmonizált, kétévenként aktualizált dokumentuma tartalmi és formai kérdéseit tekintve az egyes kerületi koncepciók eltéréseit és különbségeit jelenítenék meg - Budapest Ellátási Térképeként. Azonban az adattartalmak és szakmai elképzelések különbözőségei és a kerületi koncepciók követhetetlen felülvizsgálatai miatt nem összeegyeztethetőek az ellátási formák és szolgáltatások koncepcionális irányváltozásai, nem tudunk elmozdulni Budapest Ellátási Térképe megrajzolásának lehetősége felé.

6. A lakosság legfontosabb szociális jellemzői • A magyar társadalom lélekszáma 2050-ig 8 millió körüli lakosságszámot érhet el, így a jelenlegi 20%-ról 26%-ra nőhet a 60 éves és annál idősebb személyek aránya – 4 fővárosi kerületben (I., II., V. és XII.) már meghaladta a 30 %-ot is. • Az időskorúak aránya 2050-re elérheti a jelenlegi szintnek a másfélszeresét. A 60 éves és idősebb népesség száma: 1980.01.01-én 1830132 fő, Bp-n 414140 fő, 2010.01.01.-én 1700308 fő, Bp-n 440004 fő, - 2050-re megközelíti a 2,4 millió főt, • A fővárosi díjhátralékkal rendelkező lakosok/háztartások száma két év alatt háromszorosára növekedett, Budapest közel 1,7 millió lakosa közül közel 300 ezer hátralékos fogyasztót tartanak nyilván (kb. minden 6 lakos) és több, mint 11 milliárd forint hátralékkal adósak (A 2004. évben ez az adósság nem haladta meg a 3 md ftot!). • Az időskorúak jövedelmi helyzete (minimálbér 73500.-Ft., egyfős nyugdíjas háztartás minimuma 54125.- Ft, önymin 29500.-Ft. -KSH. -2005.: 24700 .-Ft./) • A fővárosi lakosok közül Budapesten fogyatékossággal él 67 832 fő, ebből mozgásszervi akadályozottsággal élnek 27028-an, látássérült 13116 fő, halláskárosodott 12803 fő, beszéd ~: 3155 fő, értelmi fogyatékos 6188 fő, halmozottan sérült és egyéb károsodással él 7296 fő. • A munkanélküliek száma nem csökken (országosan 317 efő, Bp.-n 44 efő, /500-65/ a munkanélküliségi ráta 7,5 %, a munkanélküliek 50,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 19,0 hónap) -KSH. 2010.06. • az inaktív munkaképesek száma (2615 efő, 543 efő), szeretne dolgozni (341 efő, 30-50 efő), • a hajléktalanok száma sem csökken (12-15 efő, 5-7 efő) .

7. Budapest szociális ellátása - útelágazások • idősek ellátása, • hajléktalanok ellátása, • pszichiátriai/szenvedély betegek ellátása, • adósságkezelés, • pénzbeni ellátások harmonizációja, • alapszolgáltatások és szakellátás kapcsolata • egymásra épülő ellátások, komplexitás (adósságkezelés), • szervezeti integráció, strukturális együttműködések, • ellátási határterületek koordinációja (eü., foglpol.). SzTK.

8. Budapest legfontosabb szociális jellemzői 2010.

9. A szociális szolgáltatások regisztrációs adatai – 2010. szeptember Forrás: ÁFSz. szociális regiszter 2010.09.01.

10. A szociális szolgáltatások adatai – 2010. szeptember Forrás: ÁFSz. szociális regiszter 2010.09.01.

11. Az állami hozzájárulások változásai - 2000-2011 között *az otthon-közeli ellátás (221 450.-Ft/fő) 65 %-át igényelheti a települési önkormányzat szociális étkeztetés+nappali ellátás után. BPFPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa (SZIIR) 2010.

12. A szociális ellátásban és a gyermekellátásban dolgozók száma Budapesten I. - 2010. január Forrás: BpFPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2010.

13. A szociális ellátásban és a gyermekellátásban dolgozók száma Budapesten II. - 2010. január Forrás: BpFPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2010.

14. A segítő szakemberek társadalmi (el)ismertsége • A szociális szférában dolgozók társadalmi presztízse alacsony, jövedelmük jelentősen elmarad az átlagtól. A szociális szakemberek átlagos jövedelme a nemzetgazdasági átlagbér 60–65%-a! • A pénzügyi korlátok miatt hiányos munkafeltételek, szegényes munkakörülmények – ugyanakkor rendkívüli fizikai terhelés és a női munka túlsúlya ~95 % !! • Az egyéb jóléti juttatások minimális szintje, a beszűkült képzési és továbbképzési lehetőségek, nincs pályakép! • Csökkenő szakmai létszám – növekvő ellátási feladatok. • Nem megoldott a „segítők segítése”: hiányoznak a szupervízió, a munkahelyi mentálhigiéné feltételei, az igényekhez képest kevés továbbképzési lehetőség áll rendelkezésre. • Öngondoskodás, önkéntesség, önsegítés.

15. Nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülők számaaz ellátás összege szerint – 2010. Forrás: Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság - 2010. január – emelés után

16. Nyugdíjasok és nyugdíjaik összege A Nyugdíjbiztosítási Alap nyugdíjkiadásainak főbb adatai 2010-ben A nyugdíjösszegek arányai - 2010. évben Forrás: O. Nybizt. Ig. 2010. (rokkantnyugdíjasok: 766 efő – a ny-k 23 %-a, közülük 277 efő 47 évesnél fiatalabb!!)

17. Engedély nélkül működő szociális szolgáltatások (6-25-358) - 2010. október Forrás: Álligazgatási Hivatal + www.afsz.hu 1

18. Engedély nélkül működő szociális szolgáltatások – újabb veszély !!!! 1

19. HOVA??

20. A Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettsége A Fővárosi Önkormányzat • fenntartásában működő tartós bentlakásos, szakosított intézményei, alaptevékenységüket illetően 4 csoportba sorolhatók (időskorúak-, pszichiátriai betegek és értelmi fogyatékosok otthona, valamint a hajléktalanok ellátását biztosító intézmény). • tartja fenn az ország legnagyobb szociális ellátást nyújtó intézményrendszerét, az ország összes intézményi férőhelyeinek közel 10 %-át, ebből intézménytípusonként az időskorúakat gondozó otthonok 8,4 %-át-, a pszichiátriai betegek otthonainak 14,8 %-át-, az értelmi fogyatékosok otthonainak 10,04 %-át.  A Fővárosi Önkormányzat a szociális gondoskodás szakosított ellátási formái keretében 22 intézményben és 41 telephelyén, - melyek közül 13 intézmény a fővárostól jelentős földrajzi távolságra található- összesen 6467 férőhelyen biztosítja az ellátást igénylők elhelyezését, ápolását, gondozását. A működő férőhelyei közül: 3842 időskorúak otthoni, 1176 pszichiátriai betegek otthoni-, 1345 értelmi fogyatékos otthoni (ebből 104 férőhely pedig lakóotthoni - fogyatékosok és pszichiátriai betegek) ellátást biztosít (2010. augusztus 22.-i állapot).

21. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott szociális intézmények költségvetési adatai 2006-2010 között A Fővárosi Önkormányzat tárgyévi költségvetéseiben a szociális ágazat működési kiadásaira 2006-ban 14.708.195 eFt (52,529 m€), a 2007-ben 15.688.911 eFt (56,032 m€), 2008-ban 17.062.313 eFt (60,937 m€), 2009-en 15.781.073 eFt (56,391 m€), míg 2010-ben 15.309.265 eFt ( 54,676 m€) eredeti előirányzatot biztosított (ebből 27 civil szervezet kap/ott 513 682 eFt. összegű támogatást). Az ellátottak száma 8375 fő, 8352 fő, 8510 fő, 9173 fő, illetve 8963 fő (107 %); az ágazat létszámkerete 3808, 3642, 3498, 4058, illetve 4031 fő (105,6 %) volt. Az ágazat egy ellátottra jutó átlagos működési kiadása 2006-ban 1.754.815 Ft/fő/év (6267 €), 2007-ben 1.769.385 Ft/fő/év (6319 €), 2008-ban 1.910.874 Ft/fő/év (6825 €), 2009-ben 1.741.2024 Ft/fő/év (6218 €), míg 2010-ben 1.643.660 Ft/fő/év (5870 €) volt - /1 €=280 Ft)/. Az egy ellátottra jutó átlagos működési kiadás láncindexei (arányváltozásai) 100,8 %; 108,0 %; 91,1 %; 94,4 % - bázisindex 93,7 % (2010/2006). Az intézmény-típusonkénti adatok: Forrás: BpFPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2010.

22. A Fővárosi Ön kormányzat által fenntartott szakosított szociális intézmények Idősek Otthonai Pszichiátriai Betegek Otthonai Értelmi Fogyatékosok Otthonai Hajléktalanok ellátása BMSZKI 1047 Bp. Baross u. 100. (137 fh.) 1046 Bp. Béla u. 18. (30 fh.) 1046 Bp. Csokonai u. 38. (56 fh.) 1173 Bp. Pesti út 117. (544 fh.) 9971 Szentgotthárd, Hunyadi u. 29. (720 fh.) – 243 km 9970 Szentgotthárd, Május 1. út 19. (14 fh.) 2463 Tordas, Gesztenyés út 1. (200 fh.) – 30 km 2463 Tordas, Hangyasor 255/4. (60 fh.) 2463 Tordas, Somogyi B.u. 35. (12 fh.) 1134 Bp. Dózsa Gy. út 152. ÁSZ: 326 fh, ANY: 14 fh, CSÁO: 12 fh, ÉM: 150 fh. 1097 Bp. Külső mester u. 84. ÁSZ: 129 fh 1105 Bánya u. 37. ÁSZ: 64 fh. 1104 Bp. Vaspálya u. 56. ÁSZ: 66 fh 1105 Bp. Előd u. 9. ÉM:140 fh 1081 Bp. Alföldi u. 6-8. ÁSZ:221 fh. 1087 Bp. Könyves K. krt. 84. ÉM: 100 fh, NM: 100 fh. 1102 Fehér köz 2. NM: 120 fh 1097 Bp. Táblás u. 31. ÉM: 80 fh. 1089 Bp. Kálvária u. 23. ÁSZ: 48 fh. 1119 Bp. Kocsis u. 26. ÁSZ: 150 fh, Mszáll: 200 fh. 1047 Bp. Rákosszeg park 4-6. CSÁO: 80 fh, Mszáll: 70 fh. 1091 Bp., Gyáli út 23. ÁSZ: 150 fh, Mszáll: 200 fh. 1153 Kőrakás park 1-8. ÁSZ: 150 fh, Mszáll: 150fh Szobabérlők: 244 fh 1102 Bp. Halom u. 31. (40 fh.) 1103 Bp. Óhegy u. 48. (73 fh.) 1213 Bp. Tapló u. 1. (60 fh.) 1103 Bp. Gergely u. 85. (160 fh.) 1064 Bp. Rózsa u. 67. (121 fh.) 1092 Bp. Knézits u. 14. (50 fh.) 6422 Tompa, Szabadföld út 47. (150 fh.) – 177 km 9919 Csákánydoroszló, Fő u. 11. (255 fh.) – 222 km 1071 Bp. Dózsa Gy. út 82/b. (79 fh.) 1068 Bp. Benczúr u. 46. (50 fh.) 1161 Bp. Pálya u. 27. (39 fh.) Integrált Intézmények 2100 Gödöllő, Dózsa Gy. út 65. (192 fh.) - 30 km 2100 Gödöllő, Dózsa Gy. út 65. 8048/2 hrsz( 50 fh.) - 30 km 2113 Erdőkertes Petőfi S u. 49 -52 fh) 8713 Kéthely, Magyari u. 35. (140 fh.) – 212 km 8713 Kéthely, Hunyadi u. 61-14fh 8713 Kéthely, Hunyadi u. 93-20 fh 8713 Kéthely, Ady E. u. 55. -40 fh 2635 Vámosmikola, Ipolysági út 9-11. (150 fh.) – 75 km 2025 Visegrád, Mogyoróhegy út 10. (95 fh.) – 43 km IO 1201 Bp., Virág B. u. 36. (138 fh.) IO 1192 Bp. Mészáros L. u. 26. (50 fh.) PBO 1182 Bp. Ráday G. u. 3. (140 fh.) 8331 Sümeg-Darvastó Foglalkoztató Intézet (255 fh.) – 166 km 8331 Sümeg-Darvastó Lakóotthonok (24 fh.) 5701 Gyula, Vértanúk útja 1-5. (425 fh.) – 222 km 1112 Bp. Kamaraerdei út 16. (400 fh.) 1112 Bp. Rupphegyi út 7. (126 fh.) 1115 Bp. Bánk bán u. 12-20. (120 fh.) ÉFO 8925 Búcsúszentlászló, Arany J. u. 17. (100 fh.) – 227 km PBO 8741 Zalaapáti, Deák F. u. 3. (191 fh.) – 187 km 9700 Szombathely, Bogáti út 72. (140 fh.) – 217 km 9476 Zsira, Rákóczi F. u. 12. (186 fh.) – 201 km 9476 Zsira, Flórián u. 54. (8 fh.) 9476 Zsira, Fő u. 1. (10 fh.) 9476 Zsira, Peresznye külterület (76 fh.) 1125 Bp. Kútvölgyi út 20-22. (135 fh.) 1031 Bp. Ányos u. 3. (75 fh.) 1124 Bp. Mártonhegyi út 53-57. (56 fh.) 1121 Bp. Zugligeti út 58. (34 fh.) 8153 Polgárdi-Ipartelepek Somlyói u. 2. (165 fh.) – 80 km

23. A fővárosi szociális intézmények működési bevételeinek arányváltozásai - 1999.-2010. BPFPH Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa (SZIIR) 2010.

24. Idősek Otthona Vámosmikola

25. A fővárosi szociális intézmények élelmezési kiadásainak alakulása 2007-2010. között Forrás: BpFPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2010.

26. Fogyatékosok Foglalkoztató Intézete Darvastó

27. A fővárosi szociális intézmények gyógyszerkiadásainak alakulása 2007-2010. között Forrás: BpFPH. Szociálpolitikai Ügyosztály adatbázisa 2010.

28. Fogyatékosok Otthona Zsira

29. A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció feladatai teljesítésének helyzete I. - 2010

30. A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció feladatai teljesítésének helyzete II. - 2010

31. A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció feladatai teljesítésének helyzete III. - 2010

32. A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció feladatai teljesítésének helyzete IV. - 2010 AZ ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZATBAN LEÍRTAK ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA IDŐARÁNYOSAN TELJESÍTETTE A BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATÁBAN, 2010. ÉVRE MEGHATÁROZOTT FELADATAIT!

33. A szociális ellátás igénybevételi korlátai – avagy ellátási problémák a szociális szolgáltatások területén • A meglévő szolgáltatásoknak lefedettsége területileg egyenlőtlen, • nem biztosított a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés (lakosságszámhoz van kötve, hogy hol mit kell biztosítani), • nem ismertek a szükségletek, az elvárások és a működő szolgáltatások hasznossága, hatásossága és hatékonysága, • a szolgáltatásfejlesztésnek nem feltétele a valós szükséglet vizsgálata, • a szolgáltatások hozzáférésének kritériumai nincsenek minden szolgáltatás esetében meghatározva, • meghatározatlan a szociális szolgáltatások elvárt mennyiségi- és minőségi minimuma, nincs ösztönzés és nincs késztetés a fejlesztésre, • nincs naprakész adat és hiteles információ a különféle szolgáltatásokról (-szoc.reg.), • a szociális intézményekben egyre növekvő veszélyforrás acsökkenő szakmai- és intézmény-üzemeltetői dolgozói létszám –a növekvő ellátási feladatok mellett, • a hatósági és szakmai ellenőrzések összehangolatlanul és minden megyében különböző módon és jogértelmezés szerint történnek.

34. A koncepciókészítés jövője??? A szociális ellátás megújítása (kapacitástervezés és feladatfinanszírozás, jogszabályok, finanszírozás), az önkormányzati feladatok és finanszírozása reformja(szintek?), az ellátottak igényeinek és elvárásainak megismerése, változásainak követése és figyelembe vétele, a szociális ellátás tervezésének és monitorozásának „belsővé válása”, a tervezési dokumentumok nélkülözhetetlensége és forráskiváltási jelentősége, a koncepció mint rendszer használata és alkalmazás - mindenhol?? a szakmafejlesztés kiindulópontja és egyik kitörési pontja, a gondoskodási formák anyagi lehetőséggé és politikai haszonná válása.

35. Mi várható 2011-ben?? A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésében (várhatóan): 2011-re 3,5 %-os inflációval számol - a nyugdíjak 3,8 %-os emelkedése mellett; a normatív állami hozzájárulások 2010-hez képest nem csökkennek; a közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel és 64 milliárd forintos tervezet keretből. Jelentős számú és terjedelmű jogszabály-módosítás várható (pl. változnak a térítési díj megállapításának szabályai) - év eleji hatályosulással(közte Szoctv. és 1/2000./I.7./ SzCsM. rendelet)–év eleji hatályba léptetéssel. Az új esztendőben, január 01.-től megszűnik a közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi kirendeltségek által támogatott közcélú munkavégzés és a hagyományos közmunkaprogram.A közfoglalkoztatás a Munkaerőpiaci Alapból kerül majd finanszírozásra és csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg. Az ágazati szakmafejlesztési projektek (TÁMOP 5.4.2. és a 5.4.1.) keretében elindul a Nemzeti Szolgáltatástervezési Koncepció készítésének folyamata folytatódnak a Szociális Ágazati Portál készítésének munkálatai, várhatóan a disszeminációs- és modellkísérleti szakaszba érnek a tevékenységadminisztrációs- és a szakmai standardok készítéseinek folyamatai a családsegítés-, a gyermekjóléti tevékenység és a tartós bentlakásos idősellátás területein. Az uniós projektek eredményeit és a szakma javaslatait felhasználva készül (el) jövőre várhatóan az új Szolgáltatási Törvény!

36. Hogyan várható a változás 2011-ben?? A változások várható irányai: Az adminisztrációs terhek csökkentése és párhuzamosságok kiszűrése, egyszerűsítés és ésszerűsítés, jogszabályi anomáliák megszüntetése - a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében, egészségügyi és szociális határterületi kérdések, fogyatékos személyeket ápoló, gondozó intézmények férőhelyeinek kiváltásának ütemezése, uniós programok tervezése, az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 3. sz. mellékletének módosítása. A feladatok megvalósításához szükséges A szakminisztérium és a szakma nyitottsága az együttgondolkodásra, partnerség és kölcsönös és folyamatos kommunikáció, a felmerülő problémák jelzése a fenntartók, intézmények részéről – megoldások keresése a NEFMI részéről.

37. Az ágazat átalakításának lehetőségei és kitörési pontjai - párhuzamos intézkedések! • A család(otthon)közeli ellátások, közösségi alapú szolgáltatási formák, • a lakókörnyezetben történő komplex segítségnyújtás ösztönzése, • az ellátási formák kihelyettesíthetősége, • az önkormányzati ellátási kötelezettség tartalmának felülvizsgálata • az intézményi struktúra átalakítása (fokozott ápolást igénylők, eü., demencia), • az ellátórendszer finanszírozási rendszerének reformja, • a szakmai jogszabályok változtatása és harmonizációja, • a szakmai standardok kidolgozása/szakmai kamara, • komplex szemléletű, szükségletorientált tervezés –SZTK-k rendszere, • integrált intézménynek és komplex szolgáltatások, • a humán erőforrás helyzetének változtatása, • az együttműködés formáinak kiszélesítése (kistérségi-, egyházakkal-, önkormányzatközi-, társadalmi-civil szervezetekkel , határterületi együttműködés) • önsegítés, öngondoskodás, önkéntesség +1 ellenőrzés és transzparencia, minőségbiztosítás és fogyasztóvédelem.

38. Köszönöm a figyelmet!

39. A Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal határozatai A Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal 1.) elfogadja a Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció 2010. évi feladatai teljesítéséről szóló tájékoztatást, 2.) egyet ért a felülvizsgálati dokumentációban és a 2011. évre meghatározott feladatokkal, 3.) felkéri a főpolgármestert küldje meg a felülvizsgálati dokumentációt a fővárosi, kerületi polgármestereknek és a szakminisztérium vezetőinek.