Az óvodapedagógiai szakma professzionalizálódásának néhány történeti csomópontja Magyarországon

1. Az óvodapedagógiai szakma professzionalizálódásának néhány történeti csomópontja Magyarországon Dr. Szabolcs Éva ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

2. Kisdedóvó a 19. században. Pannon enciklopédia. A magyarság kézikönyve. Pannon Könyvkiadó, Budapest, 1993. 260.l. www.mek.oszk.hu/01900/01903/html/indexX1670.html

3. P.Szathmáry Károly: A magyar kisdedóvás és nevelés rövid története (1887) A kezdeményezés korszaka 1828-1836 Az első föllendülés kora 1836-1848 Az elhanyatlás és a belviszály kora 1849- 1873 A fölvirágzás kora 1873- Vág Ottó: Az óvodapedagógiai képzés különböző szintjei a magyar neveléstörténetben (1989) Az önképzés 1828-1837 A tanfolyami szintű képzés 1837-1891 A középfokú szakképzés 1891-1959 A felsőfokú képzés 1959- Az óvodapedagógus-képzés lehetséges korszakolásai

4. 1828-1837 • önképzés • 1834: Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület magyar nyelvű óvodák, polgári fejlődés előmozdítása • 1837. október 7. Tolna: az első magyar óvóképző

5. 1837-1873 • Az első óvóképző működése 14 óvoda kb.2000 gyermek 1843: Pest • példányóvoda • óvóképző tanfolyam • Továbbképző 1837-67 között 292 beiratkozott növendék

6. Igazgatók • 1837-1844 Wargha István " Akit derék emberré akarunk képezni, azt a játék kedves óráiban kell kiskorától fogva arra formálnunk, mert a játék között több rendű hasznos szokások felvételére sokkal fogékonyabb, mint más bármely időpontban "/ Elemi nevelés és oktatás kisdedóvók számára/  • 1844-1861 Ney Ferenc "A gyermekek is sokféle természetűek, és mindnyájával nem lehet egyképpen bánni." • 1861-1870 Rapos József „Brunswick Teréz grófhölgynek a legnagyobb magyar honleánynak élete és műve; vagyis a köz-alapnevelés-ügy múltja és jelene hazánkban” Pest, 1868

7. Óvók és óvónők „Az 1848 szept. 20-án tartott utolsóelőtti választmányi ülésen Ney Ferenc indítványára férfi növendékek hiányában nők felvétele határoztatott el, de legalább 24 éves kor mellett” (P. Szathmáry Károly) 1862-64-ben 30% a női növendékek aránya (Vág Ottó) 1871/72: 24 hallgató, ebből 8 férfi 1872/73: 15 hallgató ebből 3 férfi 1873/74: 27 női hallgató

8. 1873-1891 • 1872: gyermekkertésznő-képző • 1874: Kisdednevelők Országos Egyesülete Országos Kisdedóvó Egyesület

9. A budapesti képzőintézet növendékei

10. A képzés tartalma az 1880-as években • Főtantárgyak: kisdedneveléstan, módszertan, test-és egészségtan • Melléktantárgyak: magyar nyelvtan, természetrajz, földrajz és történelem, számtan, ének-és hegedűgyakorlat, rajz, testgyakorlat, természeti és konyha-vegytan • Heti 10 ill. 20 óra gyakorlati oktatás

11. Az óvodaügy törvényi szabályozása • 1891. XV. törvénycikk • 1892. miniszteri utasítás, képzőintézeti tanterv „...lehetővé tesszük, hogy a nők hivatásukhoz és természetükhöz mért munkakörben kellő állást nyerhessenek, és így biztosíthassák a maguk fenntartását.” (Csáky Albin, 1891) „Hiszen csak rá kell mutatnunk a tényre, hogy korunk nője önkéntelenül is a társadalom ama munkáiban vesz részt, ahol a szív uralkodik...mindnyájan a társadalmi élet ama térein látjuk a családi körből kilépett nőt legszívesebben, hol az alkotásnak mindenekfölött a szeretetnek gyöngédsége kell...a kisdedek nevelése” (Peres Sándor, 1895)