Önkormányzati rendszer átalakítása XIX.Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely, 2011. szeptember 14. Schmidt

1. Önkormányzati rendszer átalakítása XIX.Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia Keszthely, 2011. szeptember 14. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök

2. I. Helyzetértékelés

3. A magyar településhálózat lakossági struktúrája – 2010. október 3. Az összes települési önkormányzat száma: 3177 50 főnél kisebb községek száma: 27 (legkisebb: Iborfia 12 lakos) 200 főnél alacsonyabb lakosságszám: 352 500 főnél alacsonyabb lakosságszám: 1 048 (33%) 1000 főnél alacsonyabb lakosságszám: 1 719 (54%) 2000 főnél kisebb települések száma: 2 365 (74%) – ebből 5 város! 10 ezer lakos alatti települések száma: 3033 (95%) 50 ezer feletti: 20 (0,6%) - ebből - 100 ezer feletti: 9 Egy településre jutó átlagos lakosság szám: 3153 Vidéki településre jutó átlagos lakosság szám: 2630

4. Egy település/lakos megoszlása megyei viszonylatban

5. Egy település/lakos megoszlása régiónként

6. Az önkormányzati rendszer struktúrája típus szerint • 1 főváros • 23 kerület (~1%) • 23 megyei jogú város (~1%) • 304 város (~9%) • 119 nagyközség (4%) • 2707 község (85%) • 3177 település + 19 megye

7. Magyar legek • Legkisebb település: Iborfia 12 fő (Zala megye) • Legnépesebb község: Diósd 8 691 fő (Pest megye) • Legkisebb nagyközség: Tiszabecs 1 135 fő (Szabocs-Szatmár-Bereg megye) • Legnépesebb nagyközség: Solymár 10 129 fő (Pest megye) • Legkisebb város: Pálháza 1 038 fő (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) • Legnépesebb város: Dunakeszi 38 470 fő (Pest megye) • Legkisebb megyei jogú város: Szekszárd 33 805 fő (Tolna megye) • Legnépesebb megyei jogú város: Debrecen 207 270 fő (Hajdú-Bihar megye) • Legkisebb fővárosi kerület: XXIII. Soroksár 20 056 fő • Legnépesebb fővárosi kerület: XI. Újbuda 139 892 fő • A legnépesebb város: Budapest (1 721 556) • A legnépesebb megye: Pest (1 229 880) • A legkisebb lakosságú megye: Nógrád (204 917)

8. Településkategóriák és népesség struktúrája

9. II. Az önkormányzati finanszírozási rendszer

10. A központi költségvetés és az önkormányzatok kiadásai a GDP %-ában

11. Önkormányzati kiadások makrogazdasági súlya

12. Összes önkormányzat bevétel reálértéken (2010) és a teljes költségvetési szerkezet

13. Helyi adóbevételek megoszlása, 2009

14. Önkormányzati készpénz és hosszúlejáratú kötelezettség állományának alakulása, Mrd forint

15. Munkajogi létszám a tárgyidőszak végén, ezer forintban, 2008

16. A körjegyzőségek száma, tagjai, 2008

17. Átalakításra miért van szükség? Magyarországon 20 éve deficites a költségvetés. Ebből adódóan folyamatos a kitettség a külső pénzforrások bevonására. Ez a végtelenségig nem mehet! Ebből adódóan évről évre kevesebb forrás jut az állami feladatok ellátására,így az önkormányzatok a pótlólagosan megnövekedett saját bevételük terhére sem tudják finanszírozni a közfeladatokat. Nagy ellátórendszerek és a közigazgatás fenntartása gátja lassan a települések fejlődésének,valamint az eladósodás rohamos felgyorsulása növeli az államháztartás hiányát.

18. Probléma meghatározása és a cél! • A rendszer működési zavarait valóban a feladatok és hatáskörök differenciálatlan telepítése, a szétaprózódott településszerkezet és a nem elég intenzív együttműködési készség, valamint a jelentős alulfinanszírozottság, illetve folyamatos forráskivonás okozta. • A cél, hogy az önkormányzatok a lehető leghatékonyabban és gazdaságosabban biztosítsák a lakosság számára az önkormányzati közszolgáltatások sokféleségét, vagyis működőképesebbé kell tenni az önkormányzati rendszert és ennek következtében kell átalakítani a struktúrát.

19. Az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítása • A normatív finanszírozást felváltó feladatfinanszírozással alapvetően egyetértünk, viszont nem ismert az új forrásmegosztás mérési és számítási módszere. • Egyetértünk az állami és önkormányzati adórendszer együttes, átfogó áttekintésével és felülvizsgálatával. • A helyi adók, köztük az iparűzési adó szabad felhasználásának korlátozását nem fogadjuk el. • Az ingyenes vagyon átadással nem értünk egyet.

20. Példa: Közoktatással kapcsolatos állami szerepvállalás és a finanszírozás Vegyes finanszírozás: az állam fizeti a pedagógusok és a személyzet bérét, az önkormányzaté az iskola fenntartása Kérdések: • Mibe kerül mindez? • Honnan lesz a hiányzó forrás fedezete? • Oktatási paraméterek: minimum osztálylétszám,óratömeg,ellenőrzés stb.

21. III. Strukturális átalakítási javaslatok

22. Frakció ülésen eldöntött irány! • Egészségügy: Korház és járóbeteg szakrendelők, minisztériumi irányítás , és OEP finanszírozás • Oktatás: Állami irányítás és finanszírozás • Járási hivatalok kialakítása állami feladatok ellátására • Egyesített hivatalok kialakítása

23. TÖOSZ vállalások A TÖOSZ elnökség kidolgozta: • a mikro térségi együttműködésre, • a körjegyzőségeket felváltó egyesített önkormányzati hivatalok kialakítására, • a nem járási jogú városok szerepére, • a kistelepülési főállású polgármesterek foglalkoztatási rendszerére vonatkozó javaslatait.

24. Javaslatok az átalakítás irányára! • Egészségügyben: a teljes rendszer állami kézben tartása, a háziorvosokkal és az ügyeleti ellátással egyetemben. A mentőszolgálat ettől nem lehet teljesen független. • Oktatás: Alapfokú oktatási intézmények jó helyen vannak. Az ellenőrzésben az indítható osztályok számában és a csoport rendszerbe kellene nagyobb hatékonyság.

25. Mikrotérség!!! • Tudomásul kell venni a mikro-térségi együttműködések, valamint az intézményfenntartó társulások tapasztalatai alapján, hogy az ország számtalan területén nem a kistérség, a tervezett járás az alapszintű szolgáltatások optimális tere. Amennyiben a járásban nem csupán államigazgatási hivatal működik majd, hanem a járás egészére kiható egyesített hivatal, illetve egyes közszolgáltatások tekintetében kötelező járási társulások jönnek létre kezelhetetlenné, nehézkessé válhatnak az aprófalvas vidékeken az alapszintű ellátási ügyek. Elkerülhetetlen, hogy a közigazgatási járásra vonatkozó kutatások vizsgálják azt is, milyen funkciók és milyen típusú térségekben gyakorolhatók optimálisan a megye és a település közötti térben.

26. Mikrotérség feladata!!! • az alapfokú intézményhez kötött szociális, oktatási feladatok közös működtetése, szervezése és ellátása; • közös önkormányzati hivatal működtetése; • adminisztratív segítség a mikro térséget alkotó települések polgármestereinek, képviselő-testületeinek; • településüzemeltetési feladatok közös ellátása, szervezése (hulladékgazdálkodás, ivóvíz, útfelújítás); • a közfoglalkoztatás közös szervezése; • települések fejlesztésének közös szervezése (pályázatok, közbeszerzés); • a mikro térség turisztikai, gazdaságfejlesztési, közösségi marketingjének szervezése; • a mikro térség és a környező járásban, megyében lévő mikro térségek, városok együttműködésének elősegítése;

27. Átalakítási folyamat menete kell hogy legyen!!!!! 1. Valóságos pénzügyi helyzet megismerése (számviteli rendszer jelen pillanatban erre nem megfelelő) 2. Átalakítási javaslatok ( legfőképpen az új rendszer költségvetésének az elkészítésére) 3. Kockázatok minimalizálása ( folyamatos visszaellenőrzés )

28. IX. Összegzés, javaslatok

29. Következtetések • Az önkormányzati rendszer átalakítása elkerülhetetlen,de pénzbe kerül!!!!! • Az állam szerepe a feltételek meghatározása és az ellenőrzés és nem a konkrét közszolgáltatás biztosítása • Az önkormányzatiságban rejlő erő és lehetőségek megőrzése nagyon fontos mert egyértelműen működőképes. ( decentralizáció fontossága)

30. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Schmidt Jenő elnök „Haladni csak úgy lehet,amíg az egyik lábunkkal előre lépünk,a másikat a helyén tartjuk” Eötvös József toosz@toosz.hu www.toosz.hu