Támogatott lakhatás

1. Támogatott lakhatás Dr.Gazsi Adrienn 2013. november 6.

2. Előzmények • A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény ratifikálásával hazánk véglegesen elkötelezte magát a közösségi alapú szolgáltatások megszervezése mellett. • A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról szóló 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozatot 2011 júliusában fogadta el a Kormány. A stratégia végrehajtása érdekében a Kormány feladatként írta elő, hogy 2012. június 30-áig ki kell dolgozni a támogatott lakhatás szakmai tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit.

3. Érintett jogszabályok • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. (A támogatott lakhatás szolgáltatást 2012. július 23-án a 2012. évi CXVIII. Törvénnyel kihirdetett módosítás vezette be) Az Szt. módosítása a támogatott lakhatás alapvető rendelkezéseit tartalmazza, annak részletszabályai végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra. • A működés engedélyezése: 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről • Szakmai feltételek: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet módosítása

4. Az átalakítás célja • a támogatott lakhatás az ellátott életkorának, egészségi állapotának és önellátási képességnek megfelelően biztosít lakhatási, illetve egyéb szociális szolgáltatásokat az ellátott önálló döntése, szükséglete, képességei, készségei maximális figyelembevételével • bevezetésével lehetővé válik, hogy az ellátottak a helyi lakossággal azonos életkörülmények és életfeltételek között éljenek és részt vegyenek a helyi társadalom életében. • Lehetőség szerinti önálló életvitel kialakítása és fenntartása – támogatói hálózat létrehozásával • Csoportos és képviseleti megoldások mellőzése • Az átalakítás legfontosabb újdonsága, hogy a lakhatás és a napközbeni tevékenységek (pl. oktatás, gondozás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok) szétválnak, biztosítva ezzel a személyre szabott és szükségletekre épülő ellátást.

5. Támogatott lakhatás • Kiknek? – fogyatékos, pszichiátriai, szenvedélybeteg, hajléktalan • Milyen céllal? – az önállóság, az életkor, egészségi állapot fenntartása vagy elősegítése érdekében • Mit? – • a) lakhatási szolgáltatást, • b) az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitelt, • c) az ellátott életkörülményeinek figyelemmel kísérését biztosító kísérő támogatást, • d) az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján, erre vonatkozó igény esetén • az étkezést, • az ápolás-gondozást, • a fejlesztést, • a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatásokat.

6. Az étkezés, az ápolás-gondozás, a fejlesztést, a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatások biztosítása • Hogyan? 1) A FENNTARTÓ SAJÁT MAGA biztosítja a szolgáltatásokat 2) Vagy MÁS SZOLGÁLTATÓVAL KÖTÖTT MEGÁLLAPODÁS, HÁLÓZAT alapján biztosítja a szolgáltatásokat : • szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, intézménnyel kötött megállapodás útján, • más támogatott lakhatást nyújtó fenntartóval együttesen, a közös működtetésre vonatkozó megállapodás alapján (hálózat), • más, a tevékenységi köre szerinti működési engedéllyel rendelkező szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött megállapodás útján, • az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint

7. A fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegek személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása fokozatosan alakul át A fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegek személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása fokozatosan alakul át az új szabályoknak megfelelően: 2013. január 1-jét követően - nagy létszámú intézményt átalakítani csak a támogatott lakhatás valamelyik formájában,- új intézményt létrehozni pedig csak legfeljebb 12 fős lakásban vagy házban lehet. A hatálybalépéskor már működő lakóotthonok számára két éves átmeneti időt biztosít a módosítás: 2014. december 31-éig működhetnek a jelenlegi formában, ezt követően már meg kell felelniük az új rendelkezéseknek.(Szt. 140/P)

8. Támogatott lakhatás – egyéni szolgáltatási terv • A szükségletfelmérésen alapul • Tartalma: • Hosszú- és rövidtávú célok (mód, időtartam, ütemezés • Életvitel támogatását szolgáló tevékenységek köre • Kockázatok és elhárításuk • Integrációt szolgáló koordinált tevékenységek • Támogató háló tagjai, bevonásuk módja • Más szervezettel biztosított szolgáltatások köre és felelősei Felülvizsgálat

9. Támogatott lakhatás – mi nem vonatkozik rá? • A támogatott lakhatásra nem kell a befogadás Szt. 58/A. § (2) és (2a) bekezdés szabályait alkalmazni • Nem kell érdekképviseleti fórumot és ellátotti önkormányzatot működtetni. • Szakmai létszámnorma és képzettségi előírások • Ha az alapszolgáltatásokat saját maga biztosítja, akkor az ahhoz kapcsolódó létszámot kell biztosítani • Intézmény tárgyi feltételei – OTÉK (2fő/lakószoba) • Étel, ruha, textília • Egészségügyi ellátás • Mentálhigiénés gondozás • Szocioterápiás foglalkoztatás • Érték- és vagyonmegőrzés – csak a 12 fő fölötti ellátásokban

10. Komplex szükségletfelmérés • Mikor kell elvégezni? - Évente ismételni kell • Ki végzi? - SZGYF és az intézményvezető által kijelölt munkatárs • Módszer: a tárca honlapján kerül ismertetésre • Mire terjed ki? • életvezetéssel kapcsolatos igények és elvárások • Az egyén rövid – és hosszú távú céljai • Életkor és sérülés-specifikus igények • Természetes és professzionális támogató környezet • Képzettség, munkatapasztalat • Jövedelmi, vagyoni helyzet • Lakhatás speciális környezete, kommunikációs szükségletek • Támogatás területei és mértéke • Külső támogatás szükségessége • Támogatási szükséglet időszakára vagy folyamatosságára • Általános és speciális szociális munka intenzitása, gyakorisága, a hozzájutás megszervezése az eü ellátáshoz, oktatáshoz és foglalkoztatáshoz • Együttműködési szándék

11. Az ellátásban dolgozók • Intézményvezető – kijelöli az esetfelelősöket és biztosítja a szupervíziót • Esetfelelős – a szolgáltatási tervben rögzített célokért és tevékenységért felel - koordinálás • Kísérő támogatást biztosító személy – napi életvitel segítése, állapotváltozás felismerése, segítségnyújtáshoz szükséges döntések • Ha a fenntartó saját maga biztosítja a szolgáltatásokat, csak a támogatott lakhatásra vonatkozó szabályokat kell az irányadó szabályok közül alkalmazni

12. Köszönöm a figyelmet!