Határértelmezések a nemzetiségi oktatásban

1. Határértelmezések a nemzetiségi oktatásban Nagy Éva evnalev@gmail.com Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Társadalomtudományi Intézet 2009

2. I. A kutatás kiindulópontjai • Milyen szerepet tölt be a nemzetiségi oktatás az etnikai és a lokális kötődés alakulásában? • ↓ • Cél: A nemzetiségi oktatási programok kulturális és társadalmi határképző és határfenntartó szerepének értelmezése. • Olyan határ-modell megalkotása, amellyel leírhatók a nemzetiségi oktatásról folyó helyi diskurzusok.

3. II. A kutatás rövid összegzése • A kutatás kezdete: 2007. október • Pest megyében folyó szlovák nemzetiségi oktatás feltérképezése • Félig strukturált interjúk oktatási intézmények vezetőivel, kisebbségi önkormányzatok vezetőivel • Szülői kérdőívek

5. hogyan értelmezik szerepeiket az interjúk alanyai? • hogyan jellemzik viszonyukat a helyi közösséghez? • hogyan definiálják az iskola szerepét a nemzetiségi kultúra megtartásában? • hogyan jelennek meg a másság és az etnikai identitás reprezentációi történeteikben?

6. IV. Elméleti pillérek • Határ-definíciók: • Határ = átjáró: az elkülönülés és az azonosulás kifejeződésének helye →konfliktusok és együttélések. Ebben a megközelítésben az identitás-határok kerülnek a vizsgálat fókuszába. • G. Simmel: a határ ajtó és híd funkciói • A. Wimmer: a határ kategoriális és viselkedési dimenziói • R. Brubaker és F. Cooper: identitás helyett → a kommonalitás, azaz a közös jelleg, a „kapcsolatba szőttség” és a „csoport mivolt” • S. Wallman: „interface” és „identity line” • F. Barth, R. Jenkins • Határ= átmenet: liminalitás, nem-hely, heterotópia, különálló kultúráknak ad helyet. Margóra szorult, identitások, vagy átmeneti önmeghatározások.

7. V. A határkijelölés ágensei – az etnikai menedzser fogalma • Kiindulópont: • R. Brubaker - etnopolitikai vállalkozó • F. Barth - etnikai vállalkozói szerepkör - agents of change, culturalinnovators • A másságról folyó helyi diskurzus kulcsszereplői. • Azok, akik egyéni és intézményi identitás-reprezentációk összehangolására törekszenek. • A helyi társadalom igényeinek, érdekeinek a lokalitáson túlmutató képviseletére is vállalkoznak. • Szorosan kötődnek a nemzetiségi oktatás teréhez.

8. VI. Az interjúk fő motívumai: • 1. küzdő-megőrző narratíva • 2. innovatív narratíva • 3. szembenálló narratíva

10. 6.1. A küzdelem terepei – 6.1.1.Nemzetiségi hagyományőrzés • család: idősek; asszonyok; hagyományőrző csoport; közvetve iskola ↔ modernitás, betelepülők, zavar, falu, család:középkorosztály • Határ 1. - Lokális határteremtés: • Betelepülők –falusiakmi-ők határmegvonás a belső-külső értelmében jelenik meg. • Egyúttal a múlt és a jelen dimenziójának szimbolikus szembeállítása → a falu = romlatlanság és az aktív közösségi élet lehetőségét biztosító idealizált élet ↔ a külvilág = a modernizáció „elvilágiasító” hatásai • A két dimenzió személytelen ↔ élesebb elbeszélői fókusznál: a külvilág = felvilágosultság; „egészen más mentalitás, mint amihez mi itt hozzá vagyunk szokva. Tehát ők úgy látják a dolgokat, ahogy azt valójában kellene szemlélni mindenkinek.” • Az idegen referenciaponttá válik, a külső határon belülre kerül.

11. Határ 2. Etnikai határteremtés: • A hagyományos életforma és az erről összegyűjtött tudásszerepe elválik → eltérő mi-ők viszony. • A hagyományosnak nevezett életvitel kifejeződésiformái : nyelvhasználat, nemzetiségi ételek, viselet- elsősorban az idősek csoportjában. →etnikai értelemben vett Mi lehatárolásának szimbólumai (csoporthoz tartozás –közös gyökerek („a szlováksághoz való kötődésem rendkívüli”). • Generációs törésvonalak a nemzetiségi kultúra áthagyományozásában • A fiatal felnőtt és aközépkorú nemzedéket épp ezért az etnikai alapon megfogalmazott határon kívül rekedhet, („roppant mód szégyellik”; „az idősebb korosztály, aki már úgy gondolja, hogy hát jó ez, ez, ez én, ez én vagyok, ezt én így csinálom, ez az én családomban ez így volt és tudja nagyon jól, hogy a faluban már nehezen fogadják már el”) • Következmény: az interjúalany perspektívájából az „elvilágiasodás”, és a kommonalitás eltűnésének biztos útja .

12. 6.1.2. Intézményesített emlékezet Iskola: nemzetiségi oktatás (nyelvoktatás), kiegyensúlyozott identitástudat, érettség, önreflexió, rend, stabilitás felvilágosítás, család:gyerekek, idősek ↔ család:középkorosztály, identitás zavar, éretlenség • A nemzetiségi kötődést biztosító tudás átadása formalizálódik iskola átveszi ezt a feladatot a családtól → nemzetiségi nyelvoktatás biztosítása. • ezzel az etnikai értelmű mi-ők határok konstrukciója is intézményesül. • A nemzetiségi oktatási program : a múlt és a jelen közti híd. • A nyelvhasználat a két idősík közötti egyre vékonyodó folyamatosságot jelöli → az iskolai szlovák nyelvoktatás ennek a folytonosságnak a fenntartója • A gyerekek otthonról hozott tapasztalatainak formába öntése zajlik itt. • „Hogy sajnos a családi környezet, azt úgy látjuk már évek óta, hogy nem tudja a feladatot felvállalni. Úgyhogy mi próbáljuk az iskolában a gyermekinket, gyermekeinkben világossá tenni azt, hogy hogyan is működik ez, hogyan is van ez egyáltalán.”

13. 6.1.3. Értékvilágok  iskola: tudás, szellemi munka értéke, erőfeszítés, ↔ család, falu, külsőségek, fizikai munka értéke, anyagiasság • HATÁR 3. Társadalmi határteremtés: • Az iskola és a helyi közösség elvárás-rendszere nem illeszkedik • Fő konfliktus-pontja éppen a nemzetiséginyelvoktatás. • Ez azt jelenti, hogy az iskola által konstruált etnikai határdefiníció elveszti a jelentését a helyi közösségben. • Az iskola és a falu szembenállásának magyarázata során az elbeszélő átértelmezi az etnicitás-kategóriák szerinti határdefiníciót, • mi-ők reláció - szempontváltás: a tudáshoz fűződő viszonynak tulajdonít határképző szerepet. • Az iskola etnikai határfenntartó feladata társadalmi határképzővé válik ebben a konfliktusban. • Az elbeszélő így új mi kategóriába kerül, amely társadalmi réteg-hovatartozás mentén definiálódik. A szereplők értékszemlélete, iskolázottsága, munkavégzésének jellege lesz a határmegvonás fő kritériuma.

14. 7.Hidak a határon - Az etnikai menedzser feladatai • Az etnikai menedzser stratégiájában az a szándék ölt testet, hogy összekapcsolja az identitás-megtartást vállaló formális intézmények által biztosított lehetőségeket az egyéni érdekekkel. • E közvetítő szerep nem szimmetrikus viszonyon alapul, a definiáló kifejezések: segítés, a meggyőzés, helyrerázás, erősítés, erőfeszítés, bizonyítani, nem bizonygatni, hívni, bevonni, indirekt módon meggyőzni, eladni. Ez tovább erősíti a narratíva küzdelem jellegét. • „Mert azt kell tennünk, bizonyítanunk kell, tehát nem bizonygatni. Nem meggyőzni az embert, hogy figyelj már ide, hidd már el nekem, hogy ez jó. Soha nem fog sikerülni. Ebben biztos vagyok, mert az ajtók bezáródnak olyankor, tehát ez, ez nem járható út. Így tudjuk megnyitni az emberek szívét. Tehát így tudunk nyitni, ööö, hogy, hogy esetleg, ööö hívjuk őket, bevonjuk őket” • „hát itt is erősítgettük őket, mindig kaptak egy kis csokoládét, cukorkát, vagy valamit, ez a pozitív, Pavlov kutyája, ugye.”

15. Nemzetiségi hagyomány mint jól konvertálható tudás • Individualizálódó tudás – önmegvalósításban kamatozó siker • Közösségi határfenntartás folytonosságának garanciája • Közösségi integritás – stabil identitás-definíciók

16. Köszönöm a figyelmet!