Az integráció. A bolognai folyamat, a több (négy) fokozatú képzés a magyar felsőoktatásban

1. Az integráció. A bolognai folyamat, a több (négy) fokozatú képzés a magyar felsőoktatásban Az akkreditáció. Bazsa György a MAB elnöke FGSZE (Corvinus) – 2008. február 28.

2. Nagy változások a magyar felsőoktatásban a rendszerváltás után: • önálló felsőoktatási törvény: 1993; • autonómia kiteljesedése (1985-ös oktatási törvény már sokat biztosított (új: –ideológiai tárgyak, orosz nyelv); • nem állami fenntartású FOI-k fokozatos megjelenése; • az egyetemek megkapták a tudományos fokozat, a PhD adás kizárólagos jogát; • megjelent az akkreditáció – európai felfogásban; • Világbanki támogatás helyett nagy fejlesztések ppp-konstrukcióban (előny és hátrány); • négy (öt) megrázkódtatás (l. később)

3. Nézzünk önkritikusan a tükörbe! - 1 • Ideológiai felszabadulás → expanzív elszabadulás: • karok, tanszékek túlszaporodtak: az új törvény a vezetők arányának limitálásával igyekszik ezt korlátozni • egyszerre van forráshiányés pazarlás (pl. 9 jogászképzés, >40 gazdasági képzés stb.); • egyetemi,főiskolai szakok,szakirányok burjánzása; • a szakstruktúra jórészt intézmény- és csak kis részben munkaerőpiac-centrikus; • az intézményi kreditrendszerek alig konver- gálnak, inkább divergálnak; • Ezek a fragmentálódás veszélyét mutatják!

4. Tükör – 2 • az egyetemi tanári kinevezések számát a MAB szűrője redukálta, színvonala (hümm?) stagnál; • a habilitáció erősen elértéktelenedett, az új törvényből ki is maradt, sorsa bizonytalan; • „IC-professzorok”, oktatók hadát törvényileg redukálni kellett; • az intézményi elektronikus tanulmányi rend- szerek (ETO-k) jobbára inkompatibilisek; • „fékeződött” a kihelyezett képzés: vitatható minőség, (késztetett) bevétel-centrikusság; • eluralkodott a mennyiségi szemlélet a minőség rovására, bár a MAB fékezett;

5. Tükör – 3 • az oktatás ismeret- és alig készségcentrikus; • gyakran gyenge a szervezési, jogi, gazdasági, kommunikációs, vezetési, nyelvi felkészítés; • a felsőfokú szakképzés alig integrálódott a felsőoktatás rendszerébe; • nem alakult ki a tömegoktatáshoz pedagógiai- módszertani oktatáskultúra, talán az alap-szakok programjai előrelépést jelentenek; • de nem elég szervezett az elitképzés– mostfolytat a MAB egy értékelő felülvizsgálatot; • nincs hallgatói tanácsadási rendszer – alakul?; • nincs pályakövetés – ez is megmozdult?

6. Tükör – 4 • a finanszírozás csak nevében normatív, lényegében (alku-) bázisfinanszírozás folyik; • az állami költségvetésen kívül nincs jelentős bevételi többletforrásra lehetőség – EU lehet; • felépíteni szeretünk, le nem – de fogunk!; • nincs „cost/benefit” elemzés; • a tandíj a politika áldozatává vált; • az illetményrendszer mechanikus, nincs elég teljesítményeleme (a törvény lehetővé teszi); • sajnos az amortizáció „ismeretlen” a felső- oktatásban;

7. Tükör – 5 • az intézményvezetésben a tulajdonosi, munkál- tatói és munkavállalói funkciók keverednek; • a rotációs rendszer „kollegiális” mentalitást eredményez („ma én, holnap te”); • a vezetői poszt nem karrier-, főleg presztizs-, rossz esetben érdekpozíció; • nagy intézmények, bonyolult szervezet, nagy költségvetések – a vezetők habitusa elsősor- ban akadémiai, és kevésbé menedzseri; • osztott vezetés, jogkörök: a testületek nem vonhatók felelősségre (a hiányért csak a helyzet felelős, a személy sohasem);

8. Négy (öt?) „megrázkódtatás”: • a létszám növekedés: 15 év alatt +300% – oktatói létszám mindössze +20% • egyre gyengébb hallgatói felkészültség • az integráció 2000-ben • a Bologna-rendszer 2006-ban • fix keretszám helyett a jelentkezők döntenek az intézményi felvételi számokról (csak a kapacitás-akkreditáció korlátoz)

9. Hallgatói és oktatói létszámok alakulása • Hallgatói létszám: • igen nagy a bemeneti nyomás: a jelentkezők érdeklődése és (pénz)karrier igénye keveredik nem megalapozott divatelemekkel; • igen nagy a benti (intézményi) érdekeltség: a normatív finanszírozás erre kényszerít • igen vegyes az igény a kimenetnél, a munkaerőpiac sem tudja prognosztizálni évekkel előre • Oktatói létszám: nagyobb része „főállású”, de kissé túlméretezett vendégoktatói gyakorlat (IC prof.)

10. b) A hallgatóság felkészültsége, minősége • az eddigi top 10% helyett most „TOP” 30% • szakmánként igen heterogén – túl-jelentkezés vs. alul-jelentkezés • nem át állt a magyar felsőoktatás az elitképzésről a tömegképzésre (ill. azok kombinációjára)

11. c) Az integráció 2000-ben: hosszú előkészületek után (szövetségek, társulások)

13. Az integráció értékelése: • tényszerű, elemző módon nem történt meg; • „mindenki másképp csinálja” – a modell, mint olyan, nem funkcionál a magyar felsőoktatásban; • a korábbinál több vezetési szint alakult ki; • a térben elkülönülő campusok nem csak térben különülnek el; • volt néhány átrendeződés (Gödöllő) • még néhány további integráció várható (pl. most Sopron + Szombathely) • az érdemi integrációhoz mindenütt bő évtized kell.

14. e) A felvételi döntések új rendje • a felvételi rendszer helyét átvette (torzításokkal és nyelvvizsgával) a kétszintű érettségi, s ezzel a középiskola kezdi visszanyerni közfunkcióját; • a budapesti nagy egyetemek népszerűek, nyertesek, a vidéki főiskolák egzisztenciálisan is veszélybe kerültek (a 3 éves megállapodás tompítja ennek hatását) • komoly gond a vidék szakember ellátása: a magyar társadalom nem mobilis (lakás), munkahelyi és jövedelmi viszonyok Bp-en sokkal jobbak, vonzóak

15. d) Bologna: ciklusos képzési szerkezet • Három (+fél) ciklusú, lineáris képzési rend; • Európa határozta el, angolszász mintára; • mi nem koncepcionális alapvetéssel kezdtük (a hollandok, norvégok stb. igen); Pl. mi a két ciklus azonos és eltérő funkciója? • nem egy új rendszert építettünk ki, jobbára a jelen rendszer átmentését céloztuk meg: „kis magyar Bologna” készült; • az alapszakrendszer konszenzusban (vagy inkább alkukban) kialakult; • a mesterszakok ügyében nincs világos rend, sőt erős ellentétek keletkeztek!

16. MUNKAERŐPIAC Doktori képzés 6 félév M pr. M pr. M pr. M pr. Osztataln M képzés (jog, orvos stb.) 10-12 félév Mesterképzés (2-5 félév) B. szak B. szak B. szak B. szak Felsőfokú szakképzés Alapképzés (6-8 félév) A piramis Főiskolát végzettek

17. Az arányok M.p. PhD: 3% M.p. M: 35% Munkaerő- piac ~65% M.p Bachelor: 100% ~ 50.000 állami [~60-70.000 önkölts.] Főiskolát végzettek ? % F.f.szk. ~10.000

18. A rendszer • A szakok rendszere: • 14 képzési terület (agár, bölcsészet, társ. tud-ok, informatika, jog, nemzetvédelem,gazdaság, műszaki, orvostud., tanárképzés, sport, term. tud-ok,művészet, műv-átadás). • ~ 50 képzési ág (pl. a bölcsészeten belül:magyar, történelem, modern és antik filológia, pszichológia, szabad bölcsészet). A felvétel képzési ágra terveződött, szakra történik! Képzési ág csak alapszakoknál van!? • 127 alapszak (néhány szakon még további szakirányok, specializációkjelennek meg.)

19. A képzési szerkezet: 3 + fél ciklus Alap (B): főleg 180 vagy 180+30* (gyakorlati) – ritkán 210 vagy 240 kredit . Mester (M): főleg 120, ritkán 90, néhánymanagerszakon csak 60 kredit. B+M: minimum 300 (nincs kivétel!) Osztatlan M:orvosok (360), fogász, gyógyszerész, állatorvos, építész (300) . PhD fokozat: formálisan 180 kredit (oktatásra és kutatásra (3 éves állami ösztöndíjjal) + disszertáció és védés (1993 óta így megy). Felsőfokú szakképzés: 120 kredit. Ebből 30/60 kreditet elismernek. Nem ad felsőfokú végzettséget!

20. Specialitások • +30* kredit:gyakorlati félév több Bachelor alapszakés az M tanárképzés végén. Pozitív. Problémák: sok valódi gyakorló hely kell, tavaszi félévvel kezd az M szak? • Pedagógusképzés: ált. iskola alsó tagozat: alapk. (B), 240 kredit ált. isk. felső tagozat és középiskola: csak mesterfokozattal, 300 + 30*kredit. 2 szak! Pozitív. Problémák: sok valódi gyakorló hely kell, januárban hol helyezkedik el a tanár?

21. A finanszírozás A rendszer: hallgatók száma × normatíva A normatív az országos átlagkeresetet követi) + kutatás + működés. Épülhet-e erre intézményi stratégia?

22. A bemenet Azalapképzésekre: Érettségi (8+4 év tanulás után) [2005 előtt: rangsorolás a középiskolából hozott és a a felvételi vizsgán szerzett pontszámok alapján] 2005-tőlúj felvételi pontszámítás, már ez is módosult. ------------------------------------------------------------------------- A mester szakokra a felvétel rendszere és módszere a FOI joga. A keretszámokra pályázni kell. ------------------------------------------------------------------------- A PhD felvételi is intézményi jog. Keretszám elosztás az ODT-ben teljesítmény algoritmus szerint. ------------------------------------------------------------------------- Az FSZ-re évek óta nincs elég jelentkező. -------------------------------------------------------------------------

23. Mi fő az üstben? Minden szaknak van egy képzési és kimeneti követelmények c. dokumentuma, amit - az intézmény(ek) készít(enek) el, majd - a MAB akkreditálja (vagy nem), és - a miniszter adja ki rendeletben. A jelenlegi, főleg kutatásorientált egyetemi és gyakorlat-orientált főiskolai programok ötvözése egy egységes Bologna-programba nehezen megy: a tradíciók, az intézményi sajátosságok és érdekek nagyon erősek. (Pl. a főiskolák akarnak +*30 kredites gyakorlati félévet, az egyetemek nem nagyon vállalják.)

24. Félúton 127 alapképzési(Bachelor) programalapítást akkreditált a MAB, ezekről jelent meg a kormányrendelet. 2006-ban totális bevezetés. Mester szakokból már több mint 200 van. 2009-ben jelntkezik az első hullám. Tanári mesterszakon 83 szakképzettség van. Szakirányok tekintetében erős az anarchia. Vannak már „alszakirányok” is szép számmal. A munkaerőpiac aligha fogja honorálni, becsapjuk a hallgatót is. 2008-ban már elkezdődik a rendszer értékelése, módosításának előkészítése, módosítása.

25. A kimenet Bologna kívánalom: a diplomákat fogadja el a munkaerőpiac és a következő felsőoktatási fokozat is! (Nálunk nincsenek külön academicésprofessionalirányultságú szakok. – Vagy burkoltan mégis lesznek? A mesterszakok indulásakor kiderül?!) Ideális eset: a képzési és kimeneti köv-ek közül- a képzésit a felsőoktatás,- a kimenetita munkaerőpiac határozza meg. Németországban a gazdaság (40 nagy cég) kiadott egy „Bachelor welcome!” nyilatkozatot. Ezt várjuk és készítjük elő Magyarországon is!

26. Kihívások • Tudják-e kezelni az intézmények az élesedő versenyhelyzeteket – hazai és külföldi hallga- tókért, oktatókért, hazai és EU forrásokért? • Az intézmények saját értékeire koncent- rálnak, vagy mások babérjaira törnek? • A Bolognai Nyilatkozat teljes spektrumának hazai menedzselése révén legyen 2010-benitt is Európai Felsőoktatási Térség, azaz mi isott legyünk az Európai Felsőoktatási Térben!

27. Bologna-vonzatok – 1: intézményrendszer • Lesz egyetem és lesz főiskola? • Egyetem: az új tudás létrehozásának és továbbadásának (a képzésnek) universitasa – nemzetközi szinten. Kerete: az eredményes kutatásra-fejlesztésre alapozott alap, mester és doktori képzés – és fokozatadási jog. • Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése, fejlesztése, alkalmazása és továbbadása – alap- és mesterképzésben. • Közös funkció: társadalmi szolgáltatások.

28. Részben eltérő funkciók – a minőség nem ennek függvénye. Vannak/lesznek kiváló főiskolák és gyenge egyetemek – és fordítva! • A minőség fontosabb (legyen), mint a cím. • Ismertek college + university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak egyetemből álló hálózatok (GB, CH). • A besorolás alapja nem saját döntés – hanem objektív kritériumok teljesítése és értékelése (ha egyetem akar lenni az intézmény).

29. Bologna-vonzatok – 2: oktatók • az eddigi oktatói besorolási rend eltérő funkció- és követelményrendszerre épült; • egységesen PhD centrikus oktatói követelmények; • az új képzési rend konvergálást indikál: • egységes tanársegédi, adjunktusi besorolás; még külön egyetemi ill. főiskolai docens/tanár; • [az egységes besorolási (előléptetési) rendszer csak egységes követelményrendszerre épülhet: ennek érvényesítése ma komoly feszültségeket generál(na) mindkét helyen; • sok helyen nincs igény és feltétel az egyetemitanári/docensi követelmények teljesítéséhez;]

30. Minőség: megfelelés a (felhasználói) célnak Áru/termék esetén a felhasználó (stakeholder) egyedül a (gépkocsi, a bor stb.) vevője. Diplomás értelmiségi szakember esetén a „stakeholder” (felhasználó) kettős: - a munkáltató ( a „vevő”) - a munkavállaló (maga a szakember). Eddig nem a FOI felelőssége volt az eladhatóság! A felsőoktatás mindkét felhasználó (stakeholder) céljainak megfelelő képzést kell folytasson. Minőségi oktatást akkor folytatunk, ha a végzett szakember e két célnak – önmagának és a munkáltatójának is – megfelel.

31. Minőség: a fogalmak kavalkádja manapság már zavaró – rendet kellene tenni. • minőségügy(i rendszer) • minőségpolitika • minőségstratégia • minőségi irányelvek, normák, kritériumok, követelmények, standardok . • minőségfejlesztés • minőségbiztosítás • minőségirányítás/minőségmenedzsment . • minőségértékelés • minőséghitelesítés (= akkreditáció) . • Melyik mit jelent, ki végzi, kinek a hatásköre?

32. A (magyar) felsőoktatás minőségügyének ma két alapdokumentuma van: • Felsőoktatási törvény – Ftv • European Standards and Guidelines for Quality Assurance (Bergen, 2005) – ESG

33. Ftv 108. §: Az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja a) az ágazati minőségpolitika elveit, [OKM] b) az intézménylétesítéssel és –működéssel kapcsolatos minőséghitelesítést, [MAB] c) az intézményi minőségfejlesztési programokat[felsőoktatási intézmények, FOI]. Világos fogalom rendszer és [feladatkiosztás] a) kerete megvan – b) működik – c) alakul

34. ESG: • az intézmények belső minőségbiztosítása (Ftv: minőségfejlesztési program) • az intézmények külső minőséghitelesítése, értékelés (akkreditáció) • a minőséghitelesítők saját minőségbiztosítása és tevékenységük külső hitelesítése • A MAB és a FOI-k elfogadják és alkalmazzák. • A MAB ebben a szellemben most kéri nemzetközi értékelését. Végzi: az ENQA (European Association of Quality Assurance Agencies)

35. Ki/mi ítéli meg ma a minőséget? • a bemenetnél: jelentkezők száma, pontszáma; • a folyamatban: a MAB, az intézményi önértékelés (ill. a meta-akkreditáció), a hallgatók; • a kialakuló OM adatbázis (beiskolázási, sze- mélyi, kutatási, gazdálkodási stb. adatok)? • a kimenetnél: a munkaerőpiac, a végzők (a kialakítandó pályakövetés révén is); • komplexen: a nemzetközi sikerek, kapcsolatok; • általában: az alakuló felsőoktatási rangsorok (ranking). Vagy mi csináljuk vagy mások – de már ma is vannak és újabbak is lesznek.

36. Minőségügy a FO intézményekben Globálisan elfogadják, hiszen a FO ab ovo minőségelvű (volt): - a professzor maga (volt) „a minőség”, mert szakterületén nincs (nem volt) jobb nála; - a hallgatók is a korosztály minőségét hozták. Ez mára megváltozott: - mamut intézmények jöttek létre, - a tömegképzést folytatunk (400%!), - a munkaerőpiac telített és válogatós lett. Megjelent a professzionális minőségügy a FO-ban is. (Más területeken korábban.)

37. Ennek Ftv szerinti kerete az intézményekben a minőség fejlesztési program: • intézményesült szervezet (igazgatóságok, bizottságok, tanácsok stb.) alakult, • ISO, TQM, EFQM, CAF módszerek terjednek, • minőségbiztosítási kézikönyvek íródtak, • önértékelések készülnek (MAB-nak, OKM-nek). • Legnehezebb: átvinni az oktatói köztudatba és a hétköznapi tudatos gyakorlatba. - Oktatási, tudományos, gazdasági stb. bizottsá- goknak van konkrét tevékenységi bázisa. • A minőségügy minden tevékenység szemléleti tudati, gyakorlati komponense kell legyen! (sajátos hasonlat: munkavédelem)

38. Miért érdemes, miért kell ezt végezni? • hazai megbecsülésért, népszerűségért; • nemzetközi elismertségért, rangért; • társadalmi partnerségért (tudásközpont); • MAB „Kiválósági hely” címért; • a „Minőségi díj”-ért; • a leendő kutatóegyetemi címért; • jobb helyekért a különböző rangsorokban. • „az jó hírért, névért, s az tisztességért”

39. Mi a helyzet a MAB-nál?1 Az Ftv „determinál”: „A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét rendszeresen, nyolcévenként a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőség­fejlesztési program megfelelőségére.” Hiányzik az „eredmény” és hiányzik a feltételek közül a gazdálkodás.

40. Mi a helyzet a MAB-nál?2 • Sajátos az értékelés, a minőséghitelesítés bázisa: • bemeneti követelményeket („személyi és tárgyi feltételeket”) – elsősorban a tudományos tevékenység paraméterei révén – részletesen mérjük és értékeljük; • az oktatási folyamatot erre alapozva becsüljük, hallgatói vélemények, szakdolgozatok segítségével; • a kimenet eredményességét, megfelelőségét a munkavállalók és a munkáltatók gyér visszajelzései (újabban bizonytalan rangsorok) alapján sejtjük.

41. Akkreditációs eljárások: intézményi akkreditációt és párhuzamos szak-akkreditációt elkülönítettük. • Az*intézményiakkreditációa FOI szervezetének működésére, a menedzsmentre és a minőség-biztosításra koncentrál – ESG alapon. [Oklevél.] • A *párhuzamos szak-akkreditáció- az (elő)akkreditáció során bemutatott/megígért feltételek folyamatos meglétére (bemenet), - a szakon folyó képzés minőségére (folyamat), - s egyre erősebben a kimenetre, a külső vissza- csatolásra koncentrál – összehasonlításban.

42. Szakértőivéleményekkészítése – 12 témakörben • alap- és *mesterszakok létesítése (új kkk-k) újra szakburjánzás van, főleg intézményi és nem munkaerőpiaci érdekek alapján, (erre még szakirányok tömege szuperponálódik), 78 tanári szakképzettség „létesült” (5 nem); • *doktori iskolák létesítése [„akkreditáció”],~180 DI-ban ~ 2000*törzstagi megfeleltetés – 2008. február 29-ig. • (állami) intézmény létesítése [„előakkreditáció”]; • kihelyezett képzés létesítése külföldön [„előakkr.”]; • „Kiválósági hely” odaítélése (MAB kezdeményezés);

43. alap- és *mesterszakok indítása [„akkreditáció”] – - újabb expanziós hullám indult, • - *„1 oktató–1 intézmény”új törvény érvényesítése; • *egyetemi tanári pályázatok*új értékelési rendszert vezetünk be (pontozással); • *doktori szabályzatok(két fordulóban); • közös képzések (joint degree-k); • karlétesítés [„előakkreditáció”]; • külföldi FOI hazai működése; • jogszabályok (a doktori és a kutatóegyetemi rendeleteknél a MAB egyetértése szükséges); • + javaslattétel hatósági eljárásra (Ftv. 105.§).

44. Szempontok: sokfélék, nehezen áttekinthetők. Szaklétesítésben és szakindításban is: ~ elsődleges lenne a társadalmi (gazdaság, tudomány, kultúra) igény, konkrétan amunkaerőpiaci előrejelzés. ~ ma meghatározó (az előbbit csak másodlagosan figyelembevevő) intézményi (lét)érdek: mit tudunk képezni, mire van érdeklődés (jelentkező), mire kapunk felvételi keretet? Ebben a MAB nem nyilvánít véleményt, csak a minőségben („bálnatenyésztő szak”)

45. Helyzetkép: • alapszakoknál: Szaklétesítések lezárultak (egyfajta mennyiségi limit érvényesült). Szakindításnál a minőségi kritériumok mellett az intézményi (lét)érdekek, lobbik is erősen érvényesültek, érvényesülnek. Ma a képzési folyamat minőségi kritériumai döntőek, e mellett fontos lenne értékelni és döntő szerephez juttatni a kimenet (learning output) minőségét. [A piac a ter- mék (autó, bor) és nem a termelési folyamat minősé- gét értékeli, bár ez utóbbi a jó minőség alapja.]

46. mesterszakoknál:- szaklétesítési erőpróba (több, mint verseny) érzékelhető – Evs. F viszonylatban - társadalmi, azaz munkaerőpiaci igénynél itt is erősebb az intézményi (lét)érdek - számos kérdés még rendezendő. Pl. a képzési és kimeneti követelmények (kkk) a felvételi eljárási rend, a keretszámelosztási algoritmus. • Itt a minőséget kell és lehet meghatározóvá tenni, a 35% behatárolja a mennyiség szerepét.

47. doktori iskoláknál: Új kormányrendelet – 7 törzstagos szabályozás A „sikertörténet” folytatásában komoly gondok jelentkeztek: • nagyon heterogén a színvonal; • miként az eredményesség is (megszerzett fokozatok relatív száma), • a kimeneti minőség értékelése ma hiányos. • felsőfokú szakképzésben: - a kormány preferálja (nagy keretszámokkal, viszonylag jó normatívával), - nehezen mozdul rá a FO, lassan integrálja, - nem népszerű a jelentkezők körében,

48. A magyar felsőoktatás mostanra elérte mennyiségi fejlődésének társadalmilag indokolt és lehetsé-ges maximumát. Ugyanakkor a minőség több tekintetben ezzel ellentétes irányban változott, a képzés színvonala csökkent. Ezért: • Ami csak egyszerűen mennyiségi többletet hoz a magyar felsőoktatásba, azt ma már nem kell támogatni. • Támogatni csak azt lehet és csak azt szabad, • ami korszerűségben újat, • választékban mást, • színvonalban többet és • minőségben jobbat jelent.

49. Következtetések: • A minőségügy nem önmagáért, hanem a felső-oktatás jobb minőségéért van! • A jelenlegi többnyiremennyiség-orientáltszabá-lyozást alapjában minőségelvűvé kell alakítani (lásd pl. a kutatási pályázatokat)! • Ennek feltétele • a minőségügy elfogadottsága, • a minőségfejlesztés támogatása, • a minőség értékelésének világos rendje, • ösztönzésének és elismerésének rendszere.

50. Merre halad Európa és a világ? • EFT, EKT: európai dimenziók, mobilitás; • a FO nyitott társadalmi alrendszer legyen; • esélyegyenlőség – általános hozzáférési esély a felsőoktatáshoz: tehát tömegek ante portas és a kapukon belül is; • szelekció a szférán belül: sokaknak rövidebb képzési idő, kevesebbeknek/”jobbaknak” magasabb képzés, végül szakmai elitképzés; • társadalmi és korkihívások: globalizáció, informatika, készség-erősség, változtatás- képesség (tanulás egy életen át), kommuni- káció/marketing (eladni nehéz,nem termelni)