Pedagógusszerepek, reflektív pedagógia

1. Pedagógusszerepek, reflektív pedagógia Köcséné Dr. Szabó Ildikó 2012. március 30-31.

2. Irodalom • Bagdy Emőke (1997): A pedagógus hivatásszemélyisége: KLTE, Debrecen • Boreczky Ágnes (1995): Menni, vagy maradni?-A tanárok iskolai konfliktusairól. Új Pedagógiai Szemle, 4. sz. 68-78. • Hegyi Ildikó (1996): Siker és kudarc a pedagógus munkájában. Okker Kiadó, Budapest. • Kimmel Magdolna (2002): A reflektív gondolat gyökerei. Pedagógusképzés, 3. 120-123. • Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. 35-50.o. • Kotschy Beáta (szerk.) (2011):A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. EKF, Eger • Köcséné Szabó Ildió (2011): A tanárrá válás folyamatának néhány kognitív tényezője. In: N.Tóth Ágnes (szerk.): Változó professzió, változó tanárképzés.I. Savaria University Press, Szombathely. 128-154. • Meleg Csilla (2003): Iskola és társadalom. Dialóg-Campus, Budapest-Pécs (Boreczky, Andor, Horváth, Kuczi, Háber)

3. Irodalom • Mihály Ildikó (2002): A tanári hivatás és a munkaerőpiac. Új Pedagógiai Szemle, 4-5.sz. • Nahalka István (2001): Az oktatás célja. In: Golnhofer Erzsébet és Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 114-141. • Nagy Mária (1998): A tanári pálya választása. Educatio, 3. sz. 527-541. • Nagy Mária (1994): Tanári pálya és professzionalizálódás. OKI, Bp. • Sallai Éva (1996.): Tanulható-e a pedagógus mesterség? Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. • Szabó Éva, Vörös Anna, N. Kollár Katalin (2004): Tanári szerep, a hatalom és a tekintély problémái. In: N. Kollár, Szabó (szerk.) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest. 418-450. • Szabó László Tamás (2000): A „reflektív paradigma” neveléstudományi nézőpontból – Egy fogalom színe és visszája. Pedagógusképzés.1-2.sz., 133-140.o. • Szivák Judit (2002): A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest. • Zrinszky László (1994): Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE BTK, Bp. • Vámos Ágnes (2003): Metafora a pedagógiában. ELTE. Budapest.

4. Az egységes tanárképzés jogi környezete • 2005/139. Tv. A felsőoktatásról • 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről • 15/2006. OM rendelet 4.sz. melléklet -a tanári képesítés kimeneti követelményeiről • Folyamatban lévő változások

5. A kurzus tartalmi kerete • A tanárrá válás, a tanári pályaszocializáció folyamata • A tanári szerep kialakítása és a folyamatos fejlődés • A tanári szerep történeti, társadalmi, pszichológiai, tanuláselméleti megközelítései • A fejlődés egyik lehetséges eszköze a reflexió

6. A tanárrá válás folyamata • A képzést megelőző időszak • A képzés • Gyakornok (gyakorlatra bocsátott pedagógus) • Diplomás pedagógus • Véglegesített pedagógus • Tapasztalt pedagógus • Kiváló pedagógus • Mesterpedagógus Kotschy Beáta (szerk.)(2011): A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. EKF, Eger

7. Pedagógia-pszichológia előkészítő modul 10 kredit / BA

8. A tanárképzés pedagógiai-pszichológiai óra- és vizsgaterve/MA (40kredit)Alapozó törzstárgyak (kötelező)

9. Szakmai törzstárgyak (kötelező)

10. Differenciált szakmai ismeretek:pszichológia • Kötelezően választható (1-1) • Első félévben (1 kredit, 0/30, aláírás) : csoportépítő-, Gordon-, konfliktuskezelő tréning • Negyedik félévben(2 kredit, 0/30, gyj.): Tanulás és motiváció pszichológiája, A személyiségfejlődés zavarai, Az iskolai kommunikáció pszichológiája, A családi nevelés pszichológiája, Iskolai mentálhigiéne

11. Differenciált szakmai ismeretek:pedagógia • negyedik félév: 0/30, 2 kredit, gyj. • 1 tanegység felvétele kötelező: Tanári szerepkészlet, Interkulturalitás és multikulturalitás, Tantervelméletek, Reflektív pedagógia • 2 tanegység felvétele kötelező: Inkluzív iskola, Tanulásmódszertan, Differenciáló pedagógia, Az e-learning elmélete és gyakorlata

12. Szabadon választható tanegységek:pszichológia • A harmadik félévben 1 tanegység felvétele kötelező: 0/30, gyj., 1 kredit • Humor a tanításban • Pszichológiai esetmegbeszélés • Iskola és nevelés a művészetek tükrében

13. Szabadon választható tanegységek:pedagógia • A negyedik félévben 1 tanegység felvétele kötelező: 0/30, 1 kredit, gyj. • Az osztályfőnöki szerep, Pedagógiai esetmegbeszélés,Konfliktuspedagógia,Fejleszőpedagógia, Tehetségpedagógia, Gyermek – és ifjúságvédelem, Tanórán kívüli pedagógiai tevékenység, Bentlakásos intézmények pedagógiája, Pedagógiai kommunikáció, Egészségfejlesztés, Kritikai gondolkodás

14. Iskolai gyakorlat:a szakmai törzstárgyak között (hospitálás)(gyakorló iskolában)

15. Gyakorlati képzés • Szakterületi iskolai gyakorlat; szaktanszékek felügyelete alatt (csoportos tanítási gyakorlat) a gyakorló iskolában • Összefüggő iskolai gyakorlat; a PSzK szervezésében, partneriskolákban http://pszk.nyme.hu/pedagogus-mesterkepzes-oesszefuegg-gyakorlata - blokkszeminárium - portfólió

16. A szerep • Pszichológia: • Személyiség – velünk született alkat • Mit látunk? Kit ismerünk meg? Mi a tanult? • Szerep felől közelíthető a személyiség • Kompatibilis-e az „én”-nel? • Szociológia: • A szocializáció folyamatában elsajátított normák, viselkedésformák

17. Történeti változások • A századfordulón • Sokszínűség: származás és szerepek • Egységesség: individuum, műveltség, szakszerűség, hasznosságtudat, szilárd értékrend, tolerancia • Húszas-harmincas évek • Trianont követő értékzavar • Politizálódás (1825. a porosz tanárok nyugdíja) • Szerep és személyiség elkülönülése, szaktanári attitűd • A társadalmi szerep szűkülése – intézményi szerep • Bürokratizálódás • Műveltség

18. Történeti változások II. • A háború után • A szellemi források szűkülése • A műveltség magánügy • Töredezett kultúra és hagyomány • További politizálódás – agitátor, mozgalom • Az individuum nem fontos • Szakszerűség – végrehajtás

19. Történeti változások III. • Hatvanas-hetvenes évek: • Részleges megújulás: szociológiai, pszichológiai, közgazdasági eszmecserék • Kevesebb politikai szerep • Erősödő szaktanári szerep • Ismeretterjesztő hivatalnok • Boreczky Ágnes (1993): Egy letűnt világ árnyai. Új Pedagógiai Szemle, 10.sz.,47-53.

20. A társadalmi tekintély(Max Weber ) • Tradícionális (orvos, jogász) • Szokásjogon alapszik, szaktudás • Bürokratikus • Jogi, hivatali eszközökkel fenntartott • Karizmatikus • Személyes képességekre támaszkodva

21. A rendszerváltás után • Megszűnt a végrehajtó szerepkör • Helyi ped.program, tanterv • alkotó, kreatív, kutató • Szabad, független értelmiségi-e a pedagógus? • Az oktatói-nevelői szerepkörök szétválása • Értékválság, pluralizmus, globalizáció • A modellnyújtás egyoldalúsága, a női nem túlsúlya • Professzionalizáció szükségessége (önálló, autonóm lény, kreativitás, műveltség, erkölcsi tartás…)

22. Professzió • „kvázi professzió” (Gerevich József): szakadék az aspirációs szint, az autonómia – és a valós függő helyzet között • Professzió (Horváth Attila): • Szellemi foglakozások magas presztízsű köre • Magas szintű, hosszú idejű képzés • Saját szabályaik és intézményeik által engedélyezett tevékenység

23. A tanári szakma - professzió(Bugán Antal) • Szaktárgyi ismeret • Ismeretátadás: személyek közötti bonyolult interakcióban • Megoldása: • egyéni úton, szubjektív ítéleteken alapul • ösztönös, spontán döntések • Szubjektív vélekedés szakmai rangra emelkedik • Tantestületen belül sok szubjektív elmélet • Szülőkkel egy terminológia

24. Milyen a jó tanár? • „rátermett”, kedves, humoros, megértő…. • Személyiségbeli tulajdonság – nem szakma • A professzionalizálás lehetőségei: • Szakosodás-szakvizsgák • Társintézményekkel való együttműködés • Tudni meddig tart… • Képzés: gyakorlatban is hasznosítható elméletek • Az iskola létezési módjának ismerete • Tantestület: együttműködés, diskurzus

27. Hivatás • „hivat” – elhivatott, a szolgálat szükségessége • Archetípus (Bagdy): az apostolok „Gyertek, és kövessetek engem!” • Küldetés, kötelesség, a lélekbe oltott hajlam • Kötődés a hivatáshoz: (pontosabb ismeret-biztosabb beválás) • Belső érdeklődés, szubjektív tapasztalat – pályaválasztási motiváció • Szakmai ismeretek, képességek elsajátítása – képzés • Siker, kudarc a pályán – megerősítés/pályaelhagyás

28. Presztízs – jutalom • Külsődleges – extrinsic • A presztízs elemei: fizetés, elismertség, hatalom • Kiegészítő – ancillary • Pl. munkaidő • Belső – intrinsic • A hivatásszerű pályák jellemzői

29. Szociológiai jellegzetességek • Helye az értelmiségi pályák között • Presztízs • Képzési idő • Létszám • Rekrutációs bázis • A nemek aránya

30. Tanuláselméleti megközelítések • Ismeretátadó: • Az oktatás feladata: ismeretek átadása • A tanár feladata kizárólag az ismeretek alapos, szakszerű közvetítése • Művelt, tudós, kiválóan magyaráz • Képességfejlesztő: • Az oktatás feladata a képességfejlesztés • A tanár a fentiek mellett megteremti a gyakorlás feltételeit • Algoritmusok alapos megtanítása

31. Tanuláselméleti megközelítések II. • Személyiségfejlesztő • A tanítás része a nevelésnek • A tanár segítő, pusztán befolyásoló szerep-a gyermek cselekvése az elsődleges • Konstruktivista • Az oktatás feladata: a komplex kognitív struktúrák fejlesztése • A tanár diagnosztizálja az előzetes értelmezési kereteket • Megfelelő tanulási környezetet alakaít ki

32. Reflexió „a reflexió tudásunk és vélekedésünk aktív, kitartó és pontos megvizsgálása, a belőlük származó következtetések megfontolásával együtt” (Dewey) „szerepe…lehetővé tegye a párbeszédet a reflektáló személy és a problémás szituáció között.. a szakértő elméleti és praktikus tudására támaszkodva keretbe foglalja a problémát.. segítségével képesek vagyunk ésszerűen választani, döntésünkért felelősséget vállalni.” (Schön)

33. Értékelés I. • A foglalkozásokon való részvétel: • Mindkét nap foglalkozásain teljes időtartamban részt vettem 4 • A kurzus valamelyik napjának elején/végén hiányoztam -1

34. Értékelés - csoport

35. Önértékelés